A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adózás 2020.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adózás 2020.. Összes bejegyzés megjelenítése

2020-02-19

12% bírság a jogalap nélküli adókedvezmények után

Nagyon fontos, mégis sajnos sokan figyelmen kívül hagyják, hogy ha különböző adókedvezményekre való jogosultságuk valami miatt csökken és/vagy megszűnik, akkor ezt írásban jelenteni kell a munkáltató / kifizető / könyvelő felé, mert aki ezt nem teszi meg, és az adóbevallás elkészítésekor kiderül, hogy 10 ezer forintot meghaladóan vett igénybe jogosulatlanul adókedvezményt, akkor bizony őt a NAV 12% bírsággal sújtja.

Hogy ez mit is jelenthet? Nézzünk egy példát családi kedvezményre.

Múlt héten hívott fel egy ismerősöm, hogy a kolléganője bár hiába jelezte a munkahelyén tavaly többször is (előre, időben és utólag is), hogy a nagyobbik gyermeke júniusban befejezi tanulmányait s ezt követően a családi kedvezménynél már nem lehet figyelembe venni mint kedvezményezettet, a munkáltató ezt figyelmen kívül hagyta, s ez most derült ki az igazolások kiadásakor. Mit lehet tenni? Sajnos semmit, mivel a munkavállaló nem írásban jelezte ezt a munkáltató felé, tehát vissza kell fizetnie 6 havi kedvezményt ami ebben az esetben 120.000.- forint plusz 12% bírságot ami 14.400.- forint, összesen 134.400.- forintot.

Ha írásban adta volna le a munkáltató felé a módosító nyilatkozatot, s átveteti azt, majd elteszi a saját példányát, abban az esetben a munkáltató felelősségre vonható lenne, de így nem.



S a többinél mikor szűnhet meg a kedvezményre való jogosultság? Nézzünk egy - egy példát. 

Első házasok esetében ha pl. letelik a 24 hónap jogosultsági idő.


Személyi kedvezménynél ha az orvos a betegségre való tekintettel nem végleges igazolást adott ki az adókedvezményhez hanem ideiglenes az igazolás, s annak hatálydátumával véget ér a jogosultság. 


A négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében pedig mondjuk válás következtében 12 év alatti gyermekét nem az anya neveli tovább.


Belinkeltem a korábbi írásaimat az adókedvezményekkel kapcsolatban, ahol megtalálhatók a nyomtatványok, melyekkel igényelni és módosítani is lehet a kedvezményeket.

Figyeljetek oda ezekre, mert bizony előfordulhat bárkivel, hogy jóhiszeműsége miatt pórul járhat.

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

2020-01-23

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - személyi kedvezmény - azaz a betegség miatti adókedvezmény és annak érvényesítése visszamenőleg is


Még ma is azzal szembesültem, hogy sokan nem tudják, hogy ki, mikor és hogyan tudja érvényesíteni a betegsége miatti adókedvezményt.

Tehát, akinek már kezében az igazolás a kedvezmény érvényesítéséhez, akkor lehet akár nyugdíjas is, de ha van olyan összevonás alá eső jövedelme, aminek van adója, akkor ha leadja az igazolást a munkáltatónak/kifizetőnek, akkor azokban a hónapokban mikor jövedelmet szerez, csökkentik a levonásra kerülő adót 8.050.- forinttal, tehát minden hónapban ennyivel kap többet, de akár év végén egy összegben is kérheti, így az adóbevallása leadását vagy az adóbevallás tervezet megfelelő kiegészítését követően egy összegben kap 96.600.- forintot. 

Figyeljünk oda az adóbevallás tervezetre, mert bár le kell jelenteni a NAV felé, hogy kinek lett igazolás kiállítva, tavaly még nem került be a bevallás tervezetbe ez a kedvezmény, tehát ezt a részt ki kellett tölteni.

Visszatérve a korábbiakra, összevonás alá eső jövedelem a munkabér, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatások.

Az orvosi igazolást meg kell őrizni, esetleg másolatot adjunk oda a munkáltatónak vagy annak aki közreműködik a bevallás elkészítésében, nehogy elkeveredjen.

Most is igaz, hogy visszamenőleg 5 évre érvényesíthető a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy ha van igazolásod ami alapján 2014. januárjában vagy azt megelőzően már jogosult voltál a kedvezményre, akkor ha beadod ezen évekre adóbevallásod önellenőrzését, s az alábbi összegeket kapod meg utólag:

2014. évre 60.900.-
2015. évre 63.000.-
2016. évre 66.600.-
2017. évre 76.500.-
2018. évre 82.800.-

Természetesen lehet tört évre is érvényesíteni a kedvezményt, akár 1 hónapra is, és bármelyik évre a fentiek közül.

S hogy milyen betegségek esetén kérhető az igazolás? Még mindig a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet  szabályozza ezt.  Katt ide, és olvassátok végig mik ezek, keresgéljetek benne, már olyan hosszú a felsorolás, hogy nem teszem ki ide.

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye


2020. új kedvezményt hozott nekünk, mégpedig a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét. 

Tegnap ismét egy kis fejtágító NAV-os előadáson voltam, ahol picit jobban figyeltem a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, hogy át tudjam nektek adni a hallottakat, mert ez a kedvezmény ugye számomra is újdonság,

Azt gondolom arra hívták fel a figyelmet, amik már most kérdésként érkeztek hozzájuk, s ezekből szemezgetnék.

👶 Ha van 2 gyermekem, és neked is van kettő, hiába kötjük össze az életünket, a 4 gyermek nem az én 4 gyermekem, tehát nem tudom érvényesíteni a kedvezményt. Ami eszembe jutott, de nem kérdeztem rá, az az, hogy mi van, ha örökbe fogadom a te gyermekeidet. Na ha valakinél esetleg ez előfordulna, írjon, és utánajárok.
👶 A kedvezményt az anyák vehetik igénybe, ez nem olyan, mint pl. a nagyszülői gyed, gyes.
👶 Szomorú, de sajnos van hogy meghal egy gyermek. Az a gyermek, akinek van születési anyakönyvi kivonata, tehát jogosult lett volna akár 1 napig is a családi pótlékra, beszámít a gyermekek létszámába.
👶 Még szomorúbb eset, mikor a gyermek halva születik. Az előző pontra utalnék vissza, ahol leírtam, hogy feltétel családi pótlékra való jogosultság, s ez a halva született gyermeknél nem teljesül, tehát ő nem számít be a kedvezménynél a 4 vagy több gyermekbe.

És persze alább olvashatjátok a pontos részleteket.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A kedvezmény igénybevételének feltételei
Négy vagy több gyermeket nevelő anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
Például négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az az anya, aki:
-                                  saját háztartásában neveli a 3-6-9-12 éves gyermekeit,
-                                  négy gyermeket szült, ebből hármat felnevelt (már felnőttek), egy kis gyermekként meghalt,
-                                  öt gyermeket szült, a szülők elváltak, amikor a két legidősebb gyermek 16 és 14 éves volt, a három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb az apához került,
-                                  három gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső egyetemista, a harmadik középiskolába jár) és korábban örökbefogadott egy 3 éves kislányt, aki 22 évesen költözött el a szülői házból.
Nem tekinthető négy vagy több gyermeket nevelő anyának például
-                                  az a nő, aki négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 10 éves kislánya,
-                                  az a nő, aki a második férjével közösen nevel négy kiskorú gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé (kivéve, ha a férje gyermekeit örökbe fogadta).

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a törvényi előírások szerint az alábbi jövedelmekre érvényesíthető:
-                                a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, ilyenek különösen:
·       a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
·       az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
·       a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
·       a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
·       a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
·       ez előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
·       a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
·       a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékben kifizetett végkielégítés (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),
·       a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
·       a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
·       a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (pl. igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
·       nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,  
·       az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
·       az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
-                                az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
·         a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemére;
·         a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben Ön négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.

A kedvezményre való jogosultság megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben Ön utoljára minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának legalább egy napig.
Például, egy házaspár négy gyermeket nevel, akik 3-6-9-12 évesek. A szülők júniusban elválnak és a két idősebb gyermek az édesapával marad. Ebben az esetben az anya utoljára június hónapban minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának, így az adóelőleg kitöltése során július hónapot kell megjelölnie a jogosultság megszűnésének hónapjaként.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét minden más kedvezményt megelőzően érvényesíti a munkáltató, kifizető. Ez azt jelenti, hogy az anya az említett jövedelmeire tekintettel nem tudja az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt érvényesíteni, azonban nincs akadálya annak, hogy a bérjövedelmével kapcsolatban családi járulékkedvezményt érvényesítsen. Annak érdekében, hogy az érintett édesanya a családi járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ahhoz a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot is ki kell töltenie és oda kell adnia a munkáltatójának.
Hasonlóan kell eljárnia az édesanyának akkor is, ha van olyan összevont adóalapba tartozó jövedelme, amelyre vonatkozóan a négygyermekes anyák kedvezményét nem tudja érvényesíteni, de a családi kedvezményt vagy családi járulékkedvezményt igen. 


2020-01-16

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - Családi kedvezmény


Ma a családi kedvezményről lesz szó, ami a második kedvezmény a sorban.

Családi kedvezmény (SZJA alap és járulék alap kedvezmény. Tehát ha az adóalap több mint a családi kedvezmény, akkor az szja nulla lesz és a járulékalapot lehet csökkenteni a továbbiakban, így a levont járulék is kevesebb lesz, s még több a nettó kifizetendő jövedelem )

Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 133 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, két eltartott esetén 20 ezer forinttal három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
-      az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra. Családi pótlékra az élettársakként együtt élő vér szerinti szülők is jogosultak, továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) jogosultnak tekinti azt a szülővel együtt élő élettársat is, aki az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (jogosultság jogcímeként nekik is a „4” jogcímkódot kell szerepeltetniük);
-      a gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó szülők a Cst. alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A Cst. nem köti bírósági döntéshez, egyezséghez a családi pótlékra való jogosultságot, elegendő, ha a felek erre vonatkozóan közös nyilatkozatot tesznek a folyósító szerv felé. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek a felváltva gondozott gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
-      a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. Év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. (Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek, a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, viszont házastársa is jogosult arra, hogy adóelőleg-nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére);
-      a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
-      a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak azzal, hogy hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is (így pl. egy elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után);
-      az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
-      akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
-      aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
-      a rokkantsági járadékban részesülő személy,
-      a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
-      a bíróság döntése, egyezség, a családi pótlék folyósítójánál tett közös nyilatkozat alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott
-      a kedvezményezett eltartott,
-      az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után
·       nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak),
·       családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében),
·       vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében);

A családi járulékkedvezmény
A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Például, ha az egyedülálló magánszemély 3 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta háromszor 220 000 forint, együttesen 660 000 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 350 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 660 000 forintnak a bért meghaladó részét, azaz 310 000 forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 310 000 forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 46 500 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.






Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

2020-01-15

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - Első házasok kedvezménye


Azért, hogy már a januári bérek kifizetésekor megkapjátok a különböző adókedvezményekből származó csörgő forintokat, adjátok le időben az ehhez szükséges nyilatkozatokat.

Első kedvezmény, amiről ma szó lesz:


Első házasok kedvezménye (SZJA adóalap kedvezményre jogosít)

Itt nagy változás nincs
Jogosultság az első házasok kedvezményére
Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha 2014. december 31-ét követően került sor – akár belföldön, akár külföldön – a házasságkötésre és legalább egyiküknek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Béktv.) 3. § (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is érteni kell.

Az első házasok kedvezménye – a családi kedvezményhez hasonlóan az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri az első házas kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért az adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A jogosultak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 33 335 forint. Az első házasok kedvezménye a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta 5 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a házaspárok rendelkezésére.
Első jogosultsági hónapnak a házasságkötést követő hónapot kell tekinteni. A házassági életközösség fennállása alatt legfeljebb 24 hónapon keresztül érvényesíthető ezen a jogcímen kedvezmény. A kedvezményt nem veszíti el a magánszemély akkor sem, ha eközben magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá vagy, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőzően érvényesíthető. A 24 hónapos jogosultsági idő csak abban az esetben szakad meg, ha a házassági életközösség időközben felbomlik.




Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

2020-01-07

Kisadózók (KATA adóalanyok) figyelem! Rendezzétek 100 ezer forint feletti tartozásaitokat, különben

a NAV megszünteti KATA adóalanyiságotokat!

A NAV az alábbiakban hívja fel az KATA adózók figyelmét tartozásuk rendezésére, ha továbbra is KATA adóalanyok szeretnének maradni:

Ha a kisadózó vállalkozás tartozása december 31-én meghaladja a 100 000 forintot, az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát.
Ha a kisadózó megfizeti a teljes adótartozását a határozat véglegessé válásáig, akkor nem „esik ki” a katából.
A tartozás megfizetését jelenti,
  • ha a kisadózó legkésőbb az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig adótartozását minden adónemre vonatkozóan megfizeti (pl. átutalással, csekken, bankkártyával stb.);
  • az adóhatóság az adótartozás teljes összegére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy
  • az adóhatóság a tartozást méltányosságból elengedte és az engedélyező határozat véglegessé vált.

Forrás:


Bodor Marcsi