Kecskeméti Arborétum

Az arborétumot kerestem Kecskeméten, amikor is először eltévedve a Vadaskertnél kötöttem ki, de mikor ott körbejártam és megnéztem mindent, folytattam utam az arborétumig.

Az arborétumnak 2 bejárata van. Én a székely kapuhoz érkeztem.

Amint beléptem az arborétumba, a hirdetőtáblán sok érdekes dolgot olvashattam, mint például

Ahogy haladtam tovább, rendhagyó térkép fogadott

Jól megnéztem és útra keltem. Következzen pár szép fotó a sétámról, sok hasznos információval kísérve.

 "Kiskunság legnépesebb városát, Kecskemétet egy jól megtervezett zöldövezeti gyűrű veszi körül, melynek ÉNY-i részét a lakótelepek szomszédságában található Milliomodik hektár Parkerdő, Szabadidőközpont, Vízműdomb (Benkó-domb), Arborétum, Kápolna-rét zöldfelületi egységek alkotják. E láncolat fontos tagja a fiatal, formálódó arborétum, melynek szerepe messze túlmutat a közjóléti funkciókon: termőhely-állékonyságot célzó vizsgálatoknak, madártani megfigyeléseknek, tanításnak-tanulásnak válik évről évre gazdagabb, színvonalasabb helyszínévé. Mivel az uralkodó szél irányában (ÉNY) található, nem elhanyagolható a 62 hektáros erdő- és díszkert felület szélvédő, a városba érkező levegőre gyakorolt kondícionáló hatása sem."

"Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv,

tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész.  A gyűjteményes részt kettészelő széles út, máig emlegetett nevén felhajtó út (Vasfás sétány), valamint a gyűjteményes rész ÉNY-i oldalát határoló Vadgesztenyés sétány agrártörténeti emlék. A hajdani vásárok emlékét idézi elénk a „Felhajtó út” megnevezés, hiszen valamikor az egykori „sugárúton” hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A Vadgesztenyés sétány a „sugárutakat” összekötő körút egyik megőrzött darabja.
Az arborétum területén több ősgyepmaradvány őrzi a hajdani természeti állapotokat."

" A gyűjteményes rész 14 ösvényén végigsétálva ma több mint 800-féle fásszárú növényt fedezhetünk fel. A fák, cserjék ösvények menti elrendezése különböző szempontok szerint történt: a növények morfológiai jellemzőinek, rendszertani besorolásának, igényeinek és származási helyének figyelembe vételével. Így mind a fajokat, alfajokat, fajtákat tanulmányozó, vagy rendszertanban elmélyülni vágyó szakember, mind a kikapcsolódást kereső arborétumlátogató megtalálhatja a neki legmegfelelőbb sétautat.  Minden ösvényen növényismertető táblák segítik a fákkal, cserjékkel való ismerkedést. A gyerekek -és felnőttek- a tanösvény állomásain olvashatnak az érdekes, kevéssé ismert rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról, Kecskemét éghajlati és az arborétum talajviszonyairól."

"Játszótér
A mára már elbontott, 1998-ban akác rönkből készült favárat balesetveszélyesnek, illetve nem megfelelőnek értékelte az arra kijelölt ellenőrző szervezet. Mivel a rönkvár Kecskemét egyik leglátogatottabb és legkedveltebb játszótere volt, ezért az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának támogatásával a KEFAG Zrt. felvállalta, hogy a rönkvár elbontása után, annak helyén a jelenlegi elvárásoknak megfelelő új játszóteret létesít, és az előírások szerinti fenntartásáról gondoskodik. (Bár ez a funkció nem tartozik az arborétum, mint növénygyűjtemény fenntartásának, fejlesztésének feladatkörébe.) "

Azt gondolom sok gyerek hallani sem hallott ilyen illemhelyről, nem hogy látta vagy használta volna.

A tanösvény táblái, zárójelben a szerző:

-Kecskemét éghajlata (Dr. Bidló András, Dr. Víg Péter, Nyugat-Magyarországi Egyetem)
-Az arborétum talajadottságai (Dr. Bidló András, Dr. Kovács Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem)
-Bőregerek, denevérek ( Dobrosi Dénes, Kiskunsági Nemzeti Park)
-Madarak ( Dobrosi Dénes, Kiskunsági Nemzeti Park)
-Elvarázsolt királyfiak?! (békák) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Gombák – a harmadik világ (Dr. Csóka György szervezésében, Erdészeti Tudományos Intézet)   

A gombákról szóló táblát részletesen is megmutatom, mert most épp ők az egyik hobbim.

-Gubacsok, gubacsokozók (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)    
-Molyok – pillék – pillangók (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)    
-Az erdők rovarvilága (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)    
-Közelharc fák és rovarok között (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)   

-Lombrágó hordák (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)    
-Aknamunka a leveleken (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)     
-Fafúrók, farágók, fanyűvők (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)     
-A túlélés látványos trükkjei (mimikri) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)    
-Horrorfilmek ihletői (paraziták, parazitoidok) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)

Növényismertető táblák:
Mediterrán ösvény
Atlantikus észak-amerikai ösvény
Pacifikus észak-amerikai ösvény
Kelet-ázsiai ösvény
Balkáni ösvény
Pannóniai ösvény
Örökzöldek ösvénye
Hosszútűs fenyők ösvénye

Ciprusok ösvénye
Borókák ösvénye
Színes lombok ösvénye
Virágos fák és cserjék körútja

Sziktűrők és vízkedvelők ösvénye
Szárazságtűrők ösvénye

Ilyen szép kúttal többel is találkozhatsz, és olthatod szomjad friss vizükkel.

Móricz - fa

Magyar Szentek Szoborsétány

A szobrokat Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta 1912-ben.
Az Árpád-házi szentek sorát ( Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit) kiegészíti még Szent Miklós püspök, Kecskemét város védőszentjének szobra.

A szobrok eredetileg Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek által tervezett, Kecskeméten a Kossuth téren álló szecessziós katolikus bérház oromzatán álltak. A bérház lebontása után, 1960-ban a szobrokat a Béke-fasori temetőben helyezték el. Ezen a helyen a szobrok gondozására és restaurálására nem jutott figyelem.
A Kecskeméti Rk. Főplébánia ezeréves államiságunk emlékére a szobrokat a Mária-kápolnához, vagy más néven Engesztelő kápolnához vezető út mentén állította fel.

Mária-kápolna

A Mária-kápolna, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté.

Lourdes-i barlang

A franciaországi Lourdes-ben található barlang imitációja. A katolikus hitvilág szerint Lourdes-ben 1858 januárjától júliusáig Sobirous Bernadette, tizennégy esztendős kisleány üzenetet kapott a Szűzanyától. Azóta sokan zarándokolnak a „látomások barlangjához” és építik meg ennek emlékére több helyen a „Lourdes-i barlang” hasonmását.

A Mária-kápolna mellett található Lourdes-i barlang a kápolnával együtt védelem alatt áll. Kialakítása nagymértékben hasonlít a Kecskemét központjában található barátok (ferences) templomának udvarán található Lourdes-i barlanghoz. A 2x2 méteres alapterületű építmény ajtóval lezárható módon készült, melyet kovácsoltvas ráccsal zárnak le. A felszentelés évétől, 1941-től hálaadó táblákat helyeznek itt el a hívek.

Kálvária

A Kálvária 1996-ban, a Millecentenárium évében épült. Az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A tizenötödik stáció Jézus feltámadását ábrázolja. A tűzzománc stációképeket a kecskeméti Kodály Iskola tűzzománc szakköre alkotta.

Kerti tó
A kör alakú, vízinövényekkel is benépesített víztározóban úszkáló aranyhalak pár percig megállásra késztetik az arra sétálókat.

Az arborétumlátogatás illemszabályai:
Az arborétum latin eredetű szó, fás növények gyűjteményét értjük e megnevezés alatt. A tematikus bemutatókert –a véderdősávval és a tölgygyűjteménnyel együtt– sok más élőlénynek is otthont ad: rágcsálóknak, madaraknak, kétéltűeknek. Ezért fontos, hogy a növénygyűjtemény megkímélésén, megóvásán túl gondot fordítsunk a többi élőlényre is: hangoskodással, zenehallgatással ne zavarjuk meg az erdő csendjét és nyugalmát!

Az arborétum élővilága és a látogatók nyugalma érdekében bevezettünk néhány szabályt, melyek a következők:

• • Az arborétumban nem gyűjthető sem növény, sem állat (csiga sem)! (itt azért megkérdezném halkan, hogy akkor gomba gyűjthető? Mert a gombász iskolában épp múlt alkalommal hangzott el, hogy a gomba nem növény, hanem gomba, úgynevezett külön ország a rendszertanban)
• • Az arborétum területén a tűzveszély miatt a főzés nem megengedett (palackos gázzal sem)!
• • Az arborétumban a kerékpározás nem megengedett; kérjük, a kerékpárokat a székelykapu közelében, valamint a játszótéren elhelyezett kerékpártárolóban helyezzék el!
• • Nem lehet az arborétum területére gépkocsival, motorral bejönni!
• • Nem lehet kutyát behozni!
• • A játszóteret csak 3-12 éves korú gyerekek használhatják!

Nyitva tartás:

Január 1-Február 17-ig:	8:00-16:00-ig
Február 18-Március 14-ig:	8:00-17:00-ig
Március 15-25-ig:	8:00-18:00-ig
Március 26-Április 21-ig:	8:00-19:00-ig
Április 22-Szeptember 3-ig:	8:00-20:00-ig
Szeptember 4-30-ig:	8:00-19:00-ig
Október 1-31-ig:	8:00-18:00-ig
November 1-30-ig:	8:00-16:00-ig
December 1-25-ig:	ZÁRVA
December 26-31-ig:	8:00-16:00-ig

Az arborétum május 15-től június 15-ig hétköznapokon délelőttönként csoportokat csak előzetesen bejelentés alapján tud fogadni.

Bővebb információ:

http://www.kecskemetiarboretum.hu/

Jó kikapcsolódást!

Bodor Marcsi

Tiszakürti Arborétum

Múlt héten pár nap pihenőre küldtem magam Cserkeszőlőbe a Riadorma Apartmanba. Telefon, internet kikapcsol, csak sok-sok alvás, a fürdő, és egy kis kirándulás. Nem emlékszem, hogy jártam volna már Tiszakürtön az Arborétumban,ezért átgurultam szétnézni. Autóval 15 perc, de jó időben bátran el lehet indulni kerékpárral a szomszédos településre. Nagyon jól ki van táblázva, merre található az arborétum, szóval el sem tudsz tévedni. A pénztárnál nincs bankkártyás fizetés. A felnőtt jegy 800.- Ft. Nem egy horibilis összeg, de vigyél magaddal csörgő forintot.

 Imádom a tavaszt, mikor minden virágba borul, illatozik, tökéletes a feltöltődéshez egy nyugodt séta a természetben.

 Mikor beléptem és elindultam az arborétum útján, már mutogatták is magukat a szebbnél szebb virágok, virágzó fák, és a legfinomabb illat szállt a levegőben amit valaha is éreztem, s amit tudtam,hogy ismerek valahonnan, de csak később jöttem rá.

 Jobbra indultam el a kis tó irányába, ahonnan a szomszédos református templom nagyon szép látványt nyújt.

 Az utak mentén több helyen is padok kínálták a pihenés lehetőségét,

 de csak mentem, mentem, míg végre megtaláltam. Illatos lonc. Amint kertes házba költözöm, az lesz az első, hogy ültetek a kertbe, s míg virágzik, a lakás is tőle fog illatozni.

 A vén fa alatt átsétálva vitt tovább az utam az

 ibolyamezőig,

  
amit itt-ott salátaboglárka színesít.

A kilátóba érdemes felsétálni, mert nem túl magas, és fentről teljesen más látványt nyújtanak a növények.

 "Amíg a híd a folyót átöleli...."

 A magnóliák elkápráztattak. Kicsi, nagy, fehér, világos és sötétebb rózsaszín, különböző sziromformák....gyönyörű.

 Az hiszem ez díszszilvafa lehetett, s ahogy a szirmait elhullajtotta

 a mohos gyökereire, mintha egy mesében találtam volna magam manóországban.

 Természetes környezetben szerintem ennyi különböző fajtájú fát nem találsz egymás mellett, de ilyenkor azt mondom, örülök, hogy vannak akik beleavatkoznak egy kicsit a természet dolgaiba ily módon, amikor nem rombolnak, hanem ellenkezőleg, maradandó természetes szépséget hoznak létre.

 Az út végéhez közeledve kalandpályán próbálhatják ki az ahhoz kedvet érzők ügyességüket.

 Ezt a virágot nem ismertem fel, de percekig csak álltam és bámultam a virágszőnyeget. Halvány rózsaszíntől a liláig minden szín megtalálható a szirmok színei között.

 Ne ijedj meg a medvétől, nem bánt,

 tele a pocakja, mert gondos kis kezek makksapkákkal látták el, hogy ne éhezzen.

 Ha jól láttam, gyerekeknek mikroszkóp és pár megvizsgálandó növényke volt üvegekben a pénztár épületében, de ebből a dekorációból is látszik, hogy az aprónép kedvére is szeretnének tenni a vendégvárók.

 Érezzétek magatokat nagyon jól! Töltődjetek, frissüljetek!

Bodor Marcsi

 "Kerttörténet
 

A Tige család volt az, aki először Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt épített, majd otthonául is e községet választotta. Gróf Tige Lajosnak egyetlen lánya született, akit a szarvasi birtokkal rendelkező hadmérnök gr. Bolza József fia kért feleségül. Az ifjú pár Pozsonyban élt, de nagyszabású terveket szőttek a tiszakürti birtokon, udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén a református templom melletti nagy, falusi telken.  A templom alatti erdős mocsaras kb. 27 kh területű (17 ha), a Tisza rendszertelen kiöntései miatt szinte hasznosíthatatlan birtok megszerzése után, a világot járt Bolzák ebbe főúri kertet álmodtak bele.

A grófi kert alapjául a református egyháztól megvásárolt erdős-mocsaras birtokrész szolgált, melyen a megközelíthetetlen mocsárnak köszönhetően szinte érintetlen formában megmaradt a Tisza magasabb térszintjének tölgy-szil-magaskőris alapú erdőrészlete. A tulajdonba adást követően erdőt látott és erdőben gondolkodni tudó embert bíztak meg az alapok megvetésével. Csak annyit tudni róla, hogy Erdélyből jött és Tompa Mihálynak hívták. Elképzelése nagyon egyszerű volt. Meghagyni az értékeset és eltávolítani az építendő kert számára értéktelent. Igazi erdőt értőként szabta a gróf úr igényeinek megfelelően a rábízott értéket. Milyenek is voltak a kívánalmak? Elsősorban legyenek a főúri létet kiszolgáló kerti létesítmények, és másodsorban legyen lehetőség, az eredeti honos növényanyag kísérete mellett, külhoni növények telepítésére is.

Az alapjaiban kialakított kert lehetőséget adott a külhoni fajok telepítésére is. A kb. 130 éve elindult exóta telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyőfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is (nehézszagú boróka, luc-, fekete-, erdei és jegenyefenyők).  Ilyen alapokon jöhetett létre egy főúri kert, melyet később arborétummá lehetett fejleszteni.

Az első világháború harci cselekményei nem érintették a falut. A kert fejlődése szempontjából a két világháború közötti időszak nem volt jelentős, mert a társadalmi átalakulások a család szegényedéséhez vezettek. Fejlesztésre nem, csak fenntartásra jutott a grófi költségvetésből. 1944 októberében a szovjet csapatok főhadiszállásként jelölték meg a kastély épületét és telepítették ki a bennlakó tulajdonosokat. Szinte kivédhetetlenek voltak az orosz katonák okozta  károk. Leginkább tüzelőnek használták fel az általuk jobban ismert és könnyebben kivágható fenyőfajokat. A front tovább haladtával a birtok a néphatalom kezébe került, így a kert is. A helyi hatalom gyorsan rájött, hogy nem engedheti szétlopni ezt az értéket és már 1946-ban kerülőket alkalmazott a falopások megelőzésére. A kastély épülete az oroszok kivonulása után kis időre visszakerült a faluban lakó kisasszonyok tulajdonába, amíg 1946 tavaszán a parkkal együtt állami tulajdonba került.

1961-ben elkezdődött a terület teljes bekerítése. A döntés adott volt, grófi parkból arborétumot kell létrehozni. Ekkor újra összekapcsolódhatott a két Bolza testvér, József és Pál szellemi örökségeként ránk hagyományozott tiszakürti és szarvasi kert. A rekonstrukció és az átalakítás terveinek kidolgozására a helyi Tanács Bauecker Alajost a szarvasi arborétum vezetőjét kereste meg. Ő nemcsak a terveket készítette el, de 1984-ben bekövetkezett haláláig ellátta a rendszeres szaktanácsadó szerepét is. Megalkotta a közfeladat ellátására alkalmas feltáró útrendszert és a meglévő, szinte dzsungellé változott erdőből kihámozta az értékeset, a megmaradót. A tiszai táj életerejét sugárzó üde zöld, hatalmas tisztásokon álló óriás fák, és a tisztásokat egykor szegélyező virágzó cserjefoltok kaphattak újra levegőt. De nem maradhatott el a párhuzamos fejlesztés sem.  Több ezer növényegyedet ültettek ki és a rendszeres és következetes munka eredményeként a park gondozott arborétummá kezdett válni. Saját faiskolát is indítottak a szükséges növények felnevelésére, de jutott innen növény a környező falvak szépítésére is. 1968-ra gondozott gyepfelületek, fehér murvával felhintett utak várták az idelátogatókat.

Az elért eredmények láttán 1971-ben Megyei Tanácsi határozattal az arborétumot megyei védett területté nyilvánították és ezt követően a megyei vezetők már a bővítésen gondolkodtak. Így valósulhatott meg 1975-ben az eredeti arborétum 17 ha-os területének, 10 ha-ral való kibővíése. A teljesen új kihívást szintén Bauecker Alajosnak kellett megoldania. Elgondolása szerint az ide telepíthető hazai erdőtársulások és egy amerikai vöröstölgyes alkalmazásával, kedvező klíma megteremtése érdekében szegélyerdőt kell telepíteni. A keletkezett belső szabadtereken, híres botanikusunk Soó Rezső növényrendszertanának felhasználásával rendezte el a fás szárú növénycsaládok nemzetségeit.

1985 évvégén megszületett a Tiszakürti Arborétum, a Szolnok Megyei Tanács szakmailag önálló, pénzügyileg sajátköltségvetéssel rendelkező félig önálló intézménye lett. A Természettudományi Múzeum munkatársai Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Rácz István, miután megismerték az arborétum fejlesztésével való problémáimat szinte azonnal szárnyaló és nagyszabású tervekkel állottak elő. Integráljuk egy sokkal nagyobb területbe az 1975-ös terveket és növeljük meg a meglévő 27 ha területet 60 ha-ra. Erre a koncepcióra sikerült a megyei vezetést is megnyerni és az akkor már szaktanácsadóként működő párostól megrendelték a Tiszakürti Arborétum távlati fejlesztési tervét.

Debreczy és Rácz nagyléptékű tervet készítettek a birtokba vett területekre, felhasználva e táj történelmében említett tényt, hogy a középkorban ezen a tájon hatalmas tölgyes erdők voltak. Első lépésként mást nem terveztek, csak ennek visszaállítását és dajkaerdőként való felhasználását. A későbbiekben pedig, egy sugárút rendszer keretein belül mérsékelt övi tölgy fajokkal való kiegészítését. A fejlesztések elősegítésére a kor színvonalának megfelelő géprendszer támogatását is megkaptuk. Az infrastruktúra fejlesztésére is sor kerülhetett. Így épülhetett meg a már meglévő kibővítésével és kiegészítésével az igazgatási és szociális épület, az altalajba épített öntözőrendszer és a terület 4, 2 km hosszú kerítése is.

1990. január elsejétől a Tiszakürti Arborétum a Szolnok Megyei Tanács költségvetésébe beépülve teljesen önálló intézmény lett. Az első önálló neve az intézménynek: Szolnok Megyei Tanács VB. Arborétuma Tiszakürt.

2001 szeptemberében az 1996-ban Országos Védelemre beadott beadványunkat elfogadták és azóta a park területe (60 ha) Országos Természetvédelmi Terület.

Az 1987-ben megtervezett nagyszabású gyűjtemény alapjai ezzel megteremtődtek. Mára minden feltétel adott arra, hogy a jövőben országosan is meghatározó fásszárú növénygyűjtemény jöhessen létre és a következő generációk is gyönyörködhessenek és pihenhessenek a  Tisza-vidék életerőt sugárzó fái alatt.

Tálas László"

http://www.tiszakurt.hu/?q=arboretum

Elérhetőség

		Nyitva tartás
Cím:	5471 Tiszakürt Bolza gróf út 5.	December 01 – Február 28	08:00 - 14:00
Telefon/fax.:	06 56 / 568 - 020	Március	08:00 - 17:00
Porta tel.:	06 56 / 318 - 338	Április 01 – Szeptember 30	08:00 - 18:00
E-mail:	arboreta@t-online.hu	Október	08:00 - 17:00
Weboldal:	http://www.arboreta.hu	November	08:00 - 16:00