Pak choi vagy pak choy, azaz a bordáskel

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai éttermekben és konyhákban is a pak choi, úgyhogy most már én sem maradhattam ki a sorból, ki kellett próbálnom. Először sülve találkoztam vele, legutóbb pedig egy illatvacsorán grillezve. Ez utóbbi sokkal jobban ízlett, akkor gondoltam először arra, hogy lehet meg tudnék vele barátkozni. De mi is a pak choi?

Ami a legbiztosabbnak tűnik, hogy a pak choi néven terjedő növény magyar leánykori neve a bordáskel, vagy kínai fehérkáposzta. Hát, hangzatosabb a legelső, az biztos, és úgy még a gyerek is nagyobb valószínűséggel eszi meg, mert trendi. Szerinted melyik a jobb? Ha azt mondjuk: gyermekem, az ebédhez egy kis grillezett pak choit tálalok, vagy ha azt: gyere fiam, sütöttem egy kis káposztát? Ugyanaz, de mennyivel másabbul hangzik, ugye?

Ázsiából, pontosabban Kínából származik, ezért úgy gondolják, hogy leginkább a keleti konyhához passzol elsősorban gyömbérrel, szójaszósszal, fokhagymával,  de véleményem szerint ez utóbbival vagy akár enélkül, de nagyon jól megállja a helyét nálunk is.

Van ahol salátaféleségnek is titulálják, jobb esetben káposztafélének emlegetik. Igazából bárminek használható szerintem. Készülhet belőle a salátától a főzelékig, a grillezett körettől a szószig bármi. Én a grillezéssel próbálkoztam először, mégpedig úgy, hogy négybe vágtam, sóztam, borsoztam, majd bedobtam a hal mellé a serpenyőbe, és pikkpakk kész is lett.

Igazán kellemes köret, bár lehet kicsit túlpárolódott a levele. Viszont az jutott eszembe, hogy kipróbálom majd a kertben is, hátha sikerülne pár növénykét felnevelgetni. Megtaláltam egy kertész bejegyzését,  ahol olyan egyszerűnek tűnik a termesztése. Máshol is ezt írják. Igaz kell hogy legyen. Az egyszerű előállításon és felhasználáson kívül pedig magas a C-vitamin-, béta karotin-, folsav- és kalcium-tartalma, valamint számos fontos ásványi anyagot tartalmaz, tehát roppant egészséges is.

Mivel nem egy őrült áron kapható, bátran vegyél meg egy-két fejet, és próbálkozz a konyhádban. Ha csalódnál, akkor sem dobtál kis túl sok pénzt, ha viszont bejön, akkor gazdagodtál egy újabb alapanyaggal, amiből lehet köret, de akár főétel is.

Hamarosan érkezem egy halas recepttel, ahol mint korábban említettem, grillezett pak choi volt az egyik köret. Remélem megtetszik majd, és kipróbálod te is!

Bodor Marcsi

Gombatermesztés akár panelban is

Több mint egy hónappal ezelőtt vettünk egy csiperkegomba termődobozt. Fehérkalapú és barnakalapú csiperkegomba termődoboz otthoni termesztésre lett kifejlesztve. A doboz tartalma az átszövetett gombakomposzt és a speciális gombatakaró föld. A takaróföldet a komposztra kell morzsolni, ezzel beindítva a kultúrát. Az első gombák a takarást követően 20-35 napra lesznek láthatóak (termesztési hőmérséklet függvényében). A termődoboz kb. 3 hullámban terem hullámonként váltakozó mennyiségben gombát. A termesztésre a legalkalmasabb egy sötét 12-21 ºC körüli páradús helyiség (pl. pince vagy vízóraakna).

A termesztési útmutató szerint otthon letermesztett csiperkegomba termődoboz nemcsak érdekes, izgalmas kihívást és látványt nyújt számunkra, hanem friss, adalékanyag nélküli, egészséges ételt is varázsol asztalunkra! A letermett gombakomposztot se dobjuk a szemétbe, mert az tápanyagokban gazdag kerti trágya, már ha van kinek odaadni, ha mi magunk panelban lakunk. 

A lépcsőházi tárolóban kapott helyet a doboz. Lassabban indult be, mint gondoltam. Pár hét kellett, hogy elkezdje a gombafonal beszőni a földet.

3 hét múlva már ekkorák voltak a gombák (ha picit oldalra billented a fejed, észreveszed, hogy milyen alakzatot is vettek fel  :-D )

 Másnap, mikor lementem szüretelni, a kalapok már barnábbak voltak. Talán a zacskón található barnaságtól, vagy mert levegő érte, vagy mert ilyen fajta, nem tudom, majd rákérdezek a termelőtől.

 Azt gondolom az élvezeti értékén ez mit sem változtatott.

A frissen szedett gomba illatos volt, a lemezek kemények. A tönkje belül picit már üreges volt, gombás tojáshoz tökéletes.

Elméletileg több hullámban terem a doboz. Kíváncsi leszek rá. Jó móka ez a házi gombatermesztés. Próbáld ki, ha van kedved, s van hova tenni a dobozt :-)

Marcsika

Spárga

Mikor először spárgát láttam a piacon, boltokban, az jutott eszembe, hogy gyermekkoromban nagymamámnál a ház előtt a terasz mellett egy vasállványon egy aszparátusz néven emlegetett zöld növény futott, de még cserépben is volt hasonló a házban, s ezeknek voltak ilyen kis hajtásai, mint a spárga, s mi ezt a növényt tettük a virágok mellé amit vittünk ki a temetőbe, vagy tettünk a vázába. Valahogy így nézett ki:

 Ahogy nézelődök, olvasgatok, asparagus itt minden, csak különbözőek, mert van közönséges asparagus, amit termesztenek, a lakásokban pedig a díszspárga és a fátyolasparagus. Most arról lesz szó, amit megeszünk.

A spárga (Asparagus officinalis) feltehetően eurázsiai eredetű, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó kétlaki, egyszikű növény. Nyúlárnyéknak is nevezik, mert évelő és nyaranta akár másfél méteresre is megnőnek hajtásai, így már valóban nyújthat némi árnyékot kisebb-nagyobb állatoknak is. A spárganövénynek női és hímegyedei vannak. Gyökérzete lassan erősödik meg, de a körülbelül hároméves tövek már kellően teherbíróak ahhoz, hogy tavasszal sok hajtást hozzanak. A hajtások színe attól függ, hogy a föld felett vagy a föld alatt növekedtek. Ha napfény éri őket, a spárga bezöldül. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, és innen a legegyszerűbb betakarítani is 8-12 mm átmérőjű nedvdús hajtásait, melyek egyébként igencsak hasonlítanak a szobanövényként tartott díszaszparágusz hajtásaihoz, hiszen közeli rokonnövényekről van szó. Viszonylag drága zöldség, mert gondos ápolást igényel.
Valódi európai idényzöldség, mely áprilistól kezdve májusban és egészen június végéig kapható. Ez időben bújnak elő zsenge hajtásai, a spárgasípok. Lehet ugyan egész évben kapni konzerv és befőtt formában, az igazi spárgakedvelők azonban biztosan nem folyamodnának ehhez, frissen pedig csak néhány hónapig a spárgaszezonban szerezhető be. 

Jól emészthető rostok alkotják a növény szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne.

Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.
 

A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb.
 

Gyógynövényként több évszázada számon tartják. Elsősorban vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, vízhajtóként áttételesen a szívet tehermentesítve a keringésre is jótékony hatással van. Ugyancsak vízhajtó tulajdonságával van összefüggésben, hogy segíti a szervezet méregtelenítését.

Szárított porát fogfájás kezelésére is használták. Kedvezően hat a belső elválasztású mirigyek működésére, és enyhe hashajtó hatású.
 

A nyers spárgalé is egészséges, 4-5 hajtásból zöldségcentrifugával félcsészényi nyerhető.

Mértékletesen fogyasszák a köszvényesek és a veseköves agy arra hajlamos emberek.  

A spárgahajtás legfinomabb része a feje, mert ez a legpuhább és legízletesebb. Lejjebb a szár rostosabb, külső rostjai enyhén kesernyések lehetnek. Annál kesernyésebb a hajtás, minél közelebb helyezkedett el a növény gyöktörzséhez. Alapvetően a spárgatermesztő helyes eljárásától függ, hogy a spárga kesernyés-e vagy sem, kevésbé múlik a frissességen.

Ha sikerült friss spárgát venni a piacon, akkor is érdemes meggyőződni, hogy szára külső része nem kesernyés-e. Ezen a hámozás segíthet. A világos színű sípokat a fejtől haladva lefelé vékonyan meg kell hámozni, a zöld spárgánál ez nem mindig szükséges.

Az enyhe mellékíz a spárgát cukros, csak nagyon enyhén citromos, sós vízben, kevés vajjal főzve lényegében érezhetetlenné válik. Az erős kesernyésség semmilyen trükkel nem tüntethető el, ezért ilyenkor inkább csak a hajtások hegyét használjuk fel, semmint, hogy az egész étel ehetetlenné váljon. A világos spárga 15-20, a zöld színű kevesebb, 10-15 perc alatt fő meg puhára, helyesebben enyhén acélosra. A zöld spárga a kevésbé előkelő étel, ugyanakkor ízletesebb.

Alumíniumedényben ne főzzük, mert a spárga anyagai az alumínium-oxiddal reakcióba lépve szürkésen elszínezik a hajtásokat. Elegendő kevés vízben megfőzni. Némi citromlé az elszíneződéstől óvja a spárgát.

Nyersen is egészséges és fogyasztható, de aszparginsav tartalmának köszönhető jellegzetes íze csak a főzés nyomán alakul ki.  

A friss spárgát nedves konyharuhába csavarva 2-3 napig is el lehet tárolni a hűtőben. A zöld spárgát legjobb függőlegesen vízbe állítva a hűtőbe tenni.

Vásárláskor fontos, hogy friss spárgakötegekre tegyünk szert, hogy ízletes étel készülhessen belőle. Színe halványsárgás vagy zöldes. A barnás elszíneződés nem megengedett, ahogy a szár üregessége is rossz jel. Arra utal, hogy a növény nem friss, már kiszáradt. Ha tetszetős zacskó aljába rejtik is, ne legyünk restek megnézni a spárga alsó vágott részét, ami lehetőleg ne legyen barnásan elszíneződött, beszáradt. Nyomásra levet kell eresztenie, melynek illata kellemes üde, íze nem lehet savanykás. A szár törékeny, hajlításra elpattan, a szárat körömmel be lehet hasítani. Ha gumiszerűen belapul vagy behajlítható a szár, az már a fonnyadás jele.

Halványbarna, zsenge gombás réteg boríthatja, mely élvezeti értékét nem befolyásolja, sőt, inkább a megfelelő kezelés jele. A virágzásnak indult fejek vagy a görbe szárak mit sem változtatnak az ízen.

Forrás: http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/sparga_az_elegans_zoldseg/20080111073703

Zöldborsó

A zöldborsót szeretjük. Na jó, nem mindenki, de nagyon sokan. Mikor még zsenge, nagyon finom édes, főleg a cukorborsó, de még ezt követően is finom levesnek, főzeléknek, salátába, pörköltnek is. 

Most június elején már lehet kapni szép csöves borsót, de nálunk a kertben még igen zsenge. Kóstoltad már héjastól? Úgy is finom ám. S mint annyi minden, nem csak finom, de egészséges is. 

Mit írnak róla a világhálón?

Amikor szerte Európában elterjedt, az állatoknak adták takarmányul. Értékes fehérjeforrás, nem csak vegetáriánusoknak!

A rohanó hétköznapok háziasszonyai előszeretettel választják az egész évben kapható zacskós vagy konzerv formát, s egyre kevesebben tudják, hogy a tavaszi ültetésű zsenge zöldborsó igazi szezonja júniusra esik, másodvetésből és -éréséből pedig szeptemberben kerül piacra az áru.

Fajtáit három nagy csoportra oszthatjuk. A kifejtőborsók magja éretten sima. A növény rövid tenyészidejű. Legismertebb a Rajnai törpe, más néven Petit Provencal, a köznyelv szerint csak "petiborsó". A velőborsó hosszabb tenyészidejű, magja ráncos, tovább marad friss, mint a kifejtőborsó. Ezeknek csak magját fogyasztjuk. Végül a harmadik fajta a cukorborsó. Kevesen gondolnak rá, hogy a cukorborsóból az úgynevezett pergamen nélküli hüvelyt is el lehet falatozni. A friss zöldborsóhüvelyek és tartalmuk nagyjából egy hétig, 10 napig fogyaszthatók.

A zöldborsó értékes táplálék, magját voltaképpen éretlenül szeretjük. Sárgán és szárazon volna érett. A zöldborsó kalóriaértéke 100 grammban 88 kcal, nagyjából a burgonyáéval azonos. Fehérjetartalma nagy, 5-7 g, s bár ezt régen nem tudták, de kifejezetten bőséges fehérjetartalma miatt volt nagy becsű takarmánynövény. Nagyon sok esszenciális aminosavat tartalmaz. A száraz sárgaborsóban nyilván kevesebb a víz, 20-25 százalék fehérjét, 1-3 százalék zsírt, 60 százalék szénhidrátot tartalmaz.

0,4 g zsír és 10-14 g szénhidrát van benne. További értékes tápanyagai a karotin, a B1- és B2-vitamin. Ugyancsak 100 grammban 2 mg C-vitamin van.
Ásványi anyagai közül a foszfor és a kálium van nagyobb, 1 mg fölötti mennyiségben, a mikroelemek közül a vas, cink, mangán és réz említésre méltó.

Fáradságosnak tűnő tisztítása miatt manapság alig valaki fogyasztja a zöldborsót nyersen. Régen inkább az volt a gond, hogy zöldborsófejtéskor hogyan lehet megőrizni a kifejtett szemeket a folyton arra tébláboló gyerekektől és egyéb torkos családtagoktól, akik ha tehették, marékszámra tömték a szájukba a friss cukorborsó szemeket. Manapság főként főzve levesként, főzelékként, illetve köretnek, rizzsel vegyítve rizibiziként vagy mexikói zöldségkeverékben fogyasztjuk, illetve ugyancsak főzve salátába, leginkább franciasalátába vagy ahhoz hasonló majonézes, tejfölös salátákba tesszük.

A zöldborsó frissen fejtve hűtőben 0 °C körül nagyjából egy hétig jól tárolható, csak arra kell figyelni, hogy ne fülledjen be, ezért inkább megfelelő edényben tartsuk, ne pedig zacskóban. Remekül tartósítható házilag is előfőzéssel, majd mélyhűtéssel vagy sós lében hőkezeléssel

A hüvelyesekre jellemzően a borsó is sok növényi ösztrogént, úgynevezett fitoösztrogént tartalmaz. Érett magját nagy mennyiségben fogyasztva az állatok fogamzóképességét csökkentette. Kimutatható benne egyfajta cianogén glükozid, a linamarin, amiből cián szabadulhat föl. Szokásos mértékű emberi fogyasztásnál azonban semmilyen ártalomtól nem kell tartani.

A borsó állítólag két őshazával is rendelkezik, az egyik Afganisztán, a másik Abesszínia. Egyiptomi és kisázsiai régészeti leletekből kiderül, hogy hamar haszonnövénnyé vált. Az i.e. 6-7000 éves leletek is vannak. A Földközi-tenger környékén az ókori görögök, majd a rómaiak termesztették. A középkorban már elterjedt volt termesztése, és több fajtát is ismertek.

A borsót ugyan Európában igen régen ismerjük, de elsősorban mint takarmánynövényt. Tudták, milyen finom lesz a teje a tehénnek, ha borsóval etetik. A juhok télen borsószalmát kaptak. A babhoz hasonlóan száraz sárgaborsóként lehetett raktározni, de így ma sem örvend nagy népszerűségnek. Azóta annyira közkedvelt, amióta a mélyhűtés folyamatosan elérhetővé tette számunkra a friss zöld szemeket. A növény többi része ma is fontos takarmány.

A borsóhoz Európában számos népszokás társul. Sokszor temettek a halottak mellé borsót, s a halotti tornak is része volt valamilyen borsóból készült étel. Másrészt a szemes takarmányokhoz és lencséhez hasonlóan a termékenységet is jelképezte, így esküvőkor is fogyasztották, továbbá az ifjú párt borsószemekkel dobálták meg.

A vegetáriánus táplálkozás előretörésével a sárgaborsóból készült pástétomok, kenyérrevalók újra kedveltté válnak, hiszen - mint tudjuk - igen előnyös tulajdonságokkal rendelkező fehérjeforrás. Hazánkban is sokat termelnek belőle házikertekben és gépesített nagyüzemi módon.
A csicseriborsónak (Cicer arietinum L.) nincs sok köze a Pisum fajokhoz, csak igen távoli rokona a közönséges borsónak.

Forrás: http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/zoldborso_amit_eretlenul_szeretunk/20070824155939

Már jó ideje szerettem volna egy olyan salátát készíteni, amiben a zsenge borsó még héjastól van a többi zöldség mellett, ezért szedtem is pár maréknyit belőle, s nekiláttam salátát készíteni. Olvass tovább, s megmutatom, hogy készült.

Marcsika

 

Fokhagyma

A fokhagyma, mint a torma, szintén nem egy tavaszi növény. Mostanra már mondjuk minden kis és nagy kertben szépen sorol, de azt gondolom minden háztartásban megtalálható. Sütünk-főzünk vele, pirítósra, lángosra tesszük, ha megfázunk mézzel, citrommal esszük, savanyúságot készítünk belőle,  és még sorolhatnám, és jó a vámpírok, boszorkányok ellen is :-D

Hogy pontosan mi mindenre jó, egy kattintással megtaláljuk az interneten is, mint ahogy én is:

A fokhagyma/ Allium kativum/ egészségmegőrző szerepéről már 35oo éve vannak feljegyzések,mert egy Kr.e.l5oo-ban írt papíruszra az egyiptomi tudósok az illatos gumó 22-féle orvosi alkalmazását jegyezték fel. Herodotosz a neves görög történetíró is megemlíti,hogy a Kheopsz-piramist építő munkások azért bírták az embertelenül nagy igénybevételt,mert táplálékuk egyik legfontosabb összetevője a fokhagyma volt. A babiloni királyi kertről készült kimutatásban első helyen említik, s népszerűségére egy régi, perzsa udvarból fennmaradt feljegyzés is kitér,amikor leírja,hogy a király és udvartartása naponta 26 kg fokhagymát fogyasztott el. 

De hasonló,elképesztő adatokat ismerünk sumér, asszír,föniciai és zsidó forrásokból is. Mindez arra utal,hogy a fokhagyma az orvostudomány és a gasztronómia történetének is egyik fontos fejezetét alkotja. őshazája Közép-és Nyugat-Ázsia.Európába is a kirgiz sztyeppékről került át, állítólag-Dzsingisz kán lovasai hozták be,akiknek süvege is fokhagymafejre emlékeztetett. A különleges ízű és illatú fűszernövény hamar népszerűvé vált a kulturnépek körében is,így felhasználása végigkíséri az emberiség kultúrtörténetét, mert jelentősége,szerepe a legújabb korban sem halványult el, különösen azután,hogy l858-ban Louis Pasteur felfedezte a fokhagyma baktériumölő képességét. De az orvostudomány még napjainkban is tartogat meglepetéseket: l983-ban Sidney Belman amerikai biokémikus laboratóriumi kisérletei során rájött,hogy az egerek bőrének fokhagymaolajos ecsetelésével meggátolható a daganatok kifejlődése. 

Gyógyszerként már a régi arab orvosok is használták különböző betegségek ellen De egy XVII.századi orvos könyvben is százféle alkalmazását említik. Antioxidáns, immunerősítő, koleszerincsökkentő, fertőtlenítő, értágító, féregűző és megelőzi a vérrögképződést.

 

Vírusos agyhártyagyulladás:
A vírusos agyhártyagyulladás ma is végzetes betegség lehet, mert nincs meg ellene a hatásos gyógyszer. Így legjobb ha felismerés után azonnal a népi gyógyszerhez a fokhagymához folyamodunk, természetesen kikérve a kezelőorvos véleményét. Ebben az esetben ajánlatos a fokhagymalét vöröshagyma-lével keverni, és óvakodni az édességtől. Legjobb ha a hagymalét petrezselyem-lével ízesítjük.
 

Koleszterin-csökkentő:
A fokhagyma nemcsak megakadályozza a koleszterin illetve a zsír lerakodását a vérben, hanem képes a már lerakodott masszát feloldani, csökkenteni a vér koleszterin szintjét. Nem szabad azonban túlzásba vinni, mert a fokhagyma csökkenti ugyan az LDL-t de ugyanakkor csökkenhet a HDL is, ami szívelégtelenséghez vezethet. Ha nagymértékben fogyasztjuk, egyesek számára enyhén mérgező lehet, s a kén hatására a gyomorban és a belekben erős szelek támadnak, és megjelenik a fokhagyma másodlagos illata.
 

Arterioszklerózis:
Az arterioszklerózis úgy keletkezik, hogy a véredények falára lerakódnak anyagok, és ezáltal fokozatosan kisebbé válik a vér járata az artériákban. Minél szűkebb a járat, annak arányában emelkedik a vérnyomás, és annál nagyobb feladat terheli a szívet. Végül a kapilláris vérerek eldugulnak és megjelennek a kísérő bajok, valamint a szívben legtöbb esetben koszorúér szűkület alakul ki, aminek következtében csökken a szív vérellátása. Mind gyakoribb a szívtáji fájdalom, s beköszönt a végső baj, a szívszélhűdés.
Természetesen a végső kifejlődést nem szabad megvárni. Mert annak ellenére, hogy a leglappangóbb betegség, ma már nagyon kevésből áll egy koleszterin ellenőrzés és ha szükséges, meg kell tenni az intézkedéseket a táplálkozási szokások megváltoztatására.
A fokhagyma két hónap alatt érezhetően leviheti a vérzsír szintet. Ez-alatt van időnk a többi élelem között is böngészni, mit dobjunk ki egészen, és mi az amit be kell vennünk étrendünkbe. Figyelmesen ellenőrizni kell, melyik az az étel, amit leggyakrabban fogyasztunk. Pl. dúsított tej, vagy tejföl, ami ugyancsak megemelheti a koleszterin szintet.
 

Baktérium és vírusölő:
Valamikor vegyszeres gyógyszer hiányában baktérium vírus és gomba-fertőzéses betegségekkel szemben a fokhagymával gyógyították a tífuszt, kolerát stb.
Ma is sikerrel használhatjuk egyes betegségekkel szemben Ha elgondoljuk, hogy a vírusok ellen még mindig nincs hatékony vegyszer, szívesen kísérletezünk, a természetes gyógyszerekkel, hogy mihamarább a gyógyulás útjára lépjünk. Ugyancsak hatékony a fokhagyma a candida gombabetegséggel szemben. Szinte minden emberben van kisebb nagyobb mennyiségű élesztő gomba ami a nyálkahártyákon telepszik meg, és gyulladást okoz. Több betegség alap-okozója lehet. Legjobb védekezés ellene a fokhagyma. Ajánlatos joghurttal bevenni egy kiskanállal naponta, különösen, ha előzőleg antibiotikumot szedtünk. A joghurt ugyanis segít visszaállítani a bélflórát.
 

Féregűző:
Kevés olyan gyerek van, aki valamilyen állattal van kapcsolatban és nincs valamilyen bélférge. Régen azt tartották, ha a gyerek piszkálj az orrát bélférge van. Az ismertető jel inkább az, ha a gyereknek gyakran viszket a feneke. Ha a kicsi nem hajlandó bevenni a fokhagymát még mézzel sem, legjobb ha a mézbe fokhagymaport keverünk, és azt adjuk neki. Súlyosabb esetben többhetes kúrát is javasolhat az orvos.
 

Tisztítja a légutakat:
A fokhagymának a meghűléses betegségek gyógyításában is nagy szerepe van a népi gyógyászatban. A legtöbb esetben ezek a betegségek a nyálkahártyákhoz kötődnek. Asztma, köhögés, szamár-köhögés, hörghurut esetében a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására.
Vigyázat: nagy hőségben ne használjunk nagyobb mennyiségű fokhagymát. Óvakodjanak továbbá a fokhagymától azok is, akik gyulladásos betegségben szenvednek, így gyomorfekélyben, vagy bélgyulladásban.
 

Emésztési zavarok:
Ez emésztési zavarok nemcsak a kor velejárója. Nehéz ételek fogyasztása után felléphetnek bárkinél. Ezt már a régiek is tudták, valamint azt is, hogy a fokhagymának baktérium ölő hatása is van. Így társították a hús tartósításával, így maradt ránk a kolbászkészítés, aminek a magyar konyha mestere. Mint látjuk, nemcsak az étel tartósításban van szerepe a fokhagymának, hanem az emésztésben is. Különösen a száraz húst könnyebb megemészteni fokhagymával. Mindannyian jól ismerjük az abált szalonnát. Mit sem ér, ha nincs rajta paprikás fokhagyma. Ugyanezt mondhatnánk a kocsonyára is, és sorolhatnánk a többi húsételeket, amelyek mindegyikének megvan a készítési miértje.

 

Forrás: http://nepgyogyaszat.com/nepgyogyaszat-gyogyirei/fokhagyma.html

 

És amiért most erről is írtam, az a kovászos uborka miatt történt.

 

Tehát a következő irományom a kovászos uborkáról fog szólni.

 

Marcsika

 

 

 

Torma

A torma

 Ez a zöldség nem egy kimondottan tavaszi növény, sőt, inkább őszi, mert erre az időszakra tehető a hagyományos szüret, vagyis inkább betakarítás, bár a növény nyugodtan maradhat a földben télire, így legalább - úgy mint ahogy a szüleimnél is - egész évben szedhető.

De nézzük, mit írnak a nálam sokkal okosabbak a tormáról:

A tormáról megoszlanak a vélemények. Néhányan azért nem szeretik, mert csípős, de a többség éppen ezért kedveli. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása fél napon át tart, tehát érdemes szeretni.

Fő hatóanyaga a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de fellelhető benne C-vitamin és kálium is. A torma évelő, lágyszárú növény; fehér karógyökerei a legnagyobb hideget is jól bírják. Nagy sötétzöld levelei ráncosak. A torma gyökerét egész évben gyűjthetjük, de betakarításra általában az ősz a legalkalmasabb időszak. Ezt követően, pincében homok közé helyezve akár egy éven keresztül is tárolhatjuk.
 

A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása félnapon át tart. A torma antibakteriális hatását a benne található glikozidoknak köszönheti, a mustárolaj viszont fokozza a nyálkahártyák vérellátását, a kálium pedig serkenti a veseműködést.
A reszelt tormát vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, és a felső légutak hurutja esetén a torma és méz keveréke kiváló gyógyír lehet.
A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is hatásosan alkalmazzák.
A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat, ezért sok helyen a tormát az egészség szimbólumának tartják. 

A tormát különféleképpen lehet fogyasztani. Kiváló köretként és frissen reszelve, de ecetesen, vagy tormamártásként is jó íz világot kölcsönöz az ételeknek. A háziasszonyok savanyúságok eltevésénél (például cékla, paprika) is hasznosítják. Hazánkban a főtt sertés- és marhahúsok, bizonyos halételek szinte elképzelhetetlenek torma nélkül, sőt a rendezvények hidegtálainál is rendszeresen megtaláljuk a tormakészítmények valamelyik típusát, mivel a reszelt torma jó étvágygerjesztő hatású. Néhány háziasszony fiatal levelét salátába teszi.

Akik a torma erős illatát nem viselik el, azoknak ajánlott majonézes reszelt tormát, vagy tejszínes reszelt tormát fogyasztaniuk. Mindegyik változat könnyen elérhető a boltokban.

A torma túlzásba vitt fogyasztása erősen irritálhatja a nyálkahártyát, és vigyázzunk arra, hogy a frissen reszelt torma ne kerüljön a szemünkbe. Várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.

A tormáról köztudott, hogy termesztése egyszerű, kiirtani viszont nehéz feladat, ezért érdemes megfontolni, hogy a kertben hova ültessük. Igénytelen növény, egy félárnyékos helyen a kert sarkában pompásan elterebélyesedik. Ha kötött a talaj, érdemes ültetéskor kicsit tőzeggel vagy homokkal lazítani. Ilyenkor jobban fejlődik, és könnyebb kiszedni a földből. A 10-15 centiméteres gyökérdarabokat tavasszal vagy ősszel ültessük el mintegy 20-30 cm-es távolságra. Ne ültessük túl mélyre! Kiásáskor a vékony, fel nem használt mellékgyökereket újra elültethetjük. A reszelés után a torma viszonylag gyorsan megbarnul, ezért érdemes azonnal elfogyasztani, vagy feldolgozni.  

A régi időkben a tormát gyógynövényként termesztették, csak később vált a főtt és füstölt ételek közkedvelt ízesítőjévé. A torma csípősségét, erősségét enyhíthetjük, ha a frissen reszelt állapotban néhány percre betesszük a sütőbe, vagy ecetes cukros vízbe rakjuk. Állítólagos bélféreg űző hatása miatt a középkorban gyorsan elterjedt egész Európában. Magyarország jelentős mennyiségű tormát exportál nyugat-európai országokba. 

Forrás: http://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/torma_a_virusolo/20080111075421 

És hogy miért most került elő a torma? Amiért egy kicsit a kapor is,  és amiért a fokhagyma is szót fog érdemelni. Ez pedig a kovászos uborka :-)



Nálunk ilyen a kertben.

Van bőven, szóval bátran fel merem ajánlani a szüleim nevében is, hogy ha valaki szeretne akár a kertbe, akár a konyhába, keressen nyugodtan, és megoldjuk, hogy jusson egy kis finom torma az asztalára.

Marcsika

Kapor

Hétvégén kigurultam a szüleimhez, és szétnéztem a kertben. Olyan szép ilyenkor minden. A zöldségek, gyümölcsök hajtanak, nőnek, virágoznak, termést hoznak, s legszívesebben mindenbe beleharapnál, olyan étvágygerjesztőek. Köztük van a kapor is. Imádom. Édesen, sósan, mindenhogy.  Le is szüreteltem is amit csak lehetett, így jutott anyának eltenni a fagyasztóba, ismerősnek, s nekem is bőven.

A kapor nem csak finom, de egészséges is.

Mi található a kaporban

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxídáns, amely képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek.

A kapor tartalmaz még A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.

A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen,alfa- fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.

A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található. ) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat.

Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza.

A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.

A kapor szervezetre gyakorolt hatásai

Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van.

Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben, és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.

Kiválóan alkalmazható álmatlanság ellen és fogínygyulladás esetén is. Termésének teája másnaposság ellen is hatásosnak bizonyult, de használták csuklás, fejfájás és szamárköhögés ellen is.

További hatásai: vércukorszint csökkentő, nyálkaoldó, köhögés csillapító. Frissen vagy teaként fogyasztva: emésztési rendellenségek, puffadás ellen hatásos, kismamáknál pedig tejelválasztást serkentő. Nem annyira közismert, de a kaporfőzetek még a narancsbőrrel is felveszik a harcot. Hatóanyag kutatók már azt is bizonyították, hogy a kapormag a daganatos sejtek elleni küzdelemben is jól teljesít.

A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például, néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.

A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes

 

Emésztést segítő hatás

Orosz kutatók kísérletekkel támasztják alá, hogy a kapor az emésztőrendszer sima izmainak a megnyugtatásával segíti elő a hatékony emésztést. Illóolaja pedig mellékhatások nélkül képes megszüntetni a csecsemőkori bélgörcsöket.

Bolgár kutatók sikeresen alkalmazták a kaprot krónikus kolitiszben szenvedő betegek kezelésénél. Egy másik kísérlet azt bizonyította be, hogy a bélgáz képződésének megelőzésében hatékonyan alkalmazható a kapor. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.

Kúraszerűen 30 napig minden főétkezés közben egy kiskanál frissen összevágott kaporlevelet ajánlott jól összerágni és lenyelni.

 

Vércukorszint csökkentő hatás

A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik le mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.

A vanádiumnak koleszterinszint csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére. Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés.

 

Húgyúti, nőgyógyászati problémák ellen

A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. Coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja. Aki ilyen betegségben szenved, annak nagyon előnyös a fürdővízbe vászonzacskóba tett kapormagot tenni vagy illóolajat csepegtetni bele.

Jótékonyan hat az altesti fájdalmakra.

 

Fitoösztrogén hatás

Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére használták. Várandósság alatt éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlatos szedni.

 

Száj és lehelet frissítő

A kiszáradt szájüreg ideális környezet a szájszagot okozó baktériumok megtelepedésének. Ilyenkor nagy segítség az egyszerű tiszta vízzel való öblögetés. A kapormag rágcsálása viszont elpusztítja a nyelven tenyésző baktériumokat.

Szájszag ellen a szegfűszeg és a fahéj is hatásos. 

Kapor hatóanyagai vs. szabadgyökök

Kimutatták hogy a kapor monoterpénekben gazdag  összetevői képesek aktiválni a glutation-S-transferáz enzimet az emberi szervezetben ami növeli a szövetekben a glutation, egy három aminosavból, glutaminsavból, ciszteinből és glicinből álló tripeptid szintjét. Ezen anyag szervezetünk saját antioxidánsa, hogy megtisztítsa testünket a szabadgyököktől. Ezt a kemoprotektiv képességet a kapor hatékony illóolajának köszönhetjük, valamint azt is hogy képes megvédeni sejtjeinket bizonyos tipusú rákkeltő anyagoktol is mint például a benzopyrén mely a cigarettafüst, faszénfüst és grillezett húsok vagy az égett olajfüst részét képezi.

 

Serkenti a vesék működését

A kapor két héten keresztüli, kúraszerű alkalmazásával megelőzhető a vesekő kialakulása és képes kihajtani a már meglévő vesehomokot. 

http://nepgyogyaszat.com/nepgyogyaszat-gyogyirei/kapor.html 

Marcsika

 

A zeller

A zeller 

Gyermekként nem szerettem a zellert. A levesben puhára megfőzve, számomra a többi zöldséggel együtt ehetetlen volt. A burgonya és a borsó, azok igen, finomak voltak. Talán még a sárgarépát is megettem, de a zellert, a karalábét, a kelbimbót, hagymát, zöldséget, paprikát ki sem szedtem, vagy ha a tányéromba került, félrelöktem, vagy már pakoltam is át másnak. Finoman szólva, nem volt értékelhető számomra amit az ízük, állaguk nyújtott. Aztán ahogy telnek az évek, változik az ízlésünk. A levesben a krumpli mellett a répa is kedvenc lett, s most már a többiekkel sem bánok mostohán ha a merőkanálba kerülnek, de van ezeknek számomra jobb hasznosítási módjuk is mint a levesben darabokban megfőzni, de erről majd később receptek formájában.

Jómagam még év elején kezdtem jobban érdeklődni a zeller iránt, amikor veseproblémák miatt a szervezetem jóval több vizet tartott vissza. A friss zöldség- és gyümölcslevek egyik igen finom alapanyaga volt, nem beszélve azokról a tulajdonságairól, amikről lentebb olvashattok, mint például vizelethajtás, gyulladáscsökkentés.

Nézzük hát, miket írnak a zellerfélékről

A zellerfélék az ernyősvirágzatúak  rendjének egy családja.

Csaknem valamennyien lágyszárúak; többségük az északi flórabirodalomban, azaz az északi félteke mérsékelt övi területein terjedt el. Gyakran nőnek sztyeppéken, réteken, mocsarakban és erdőkben.

Száruk tömött csomókra és üres szártagokra tagolódik. Leveleik szórtan állnak, a legtöbbször összetettek és tagoltak. Szárukat kiszélesedő, hüvelyszerű levélalap veszi körül. Összetett ernyővirágzatuk ernyőből és ernyőcskékből áll. Ezek támasztólevelei a gallér-, illetve a gallérkalevelek. A nemzetségeket, fajokat gyakran a változatos felépítésű részterméskék alapján határozhatjuk meg. Bordás termésfalaikban skizogén eredetű olajjáratok alakulnak ki, emiatt sok fajuk értékes fűszer- vagy gyógynövény:

• ánizs,
• angelikafű,
• édeskömény,
• kapor,
• koriander,
• lestyán,
• petrezselyem,
• zeller,

Ismert gyomnövények is tartoznak ide:

• foltos bürök vagy bürök,
• ördögszekér,
• murok.

Néhány fajuk mérgező alkaloidokat termel.

A zeller a zellerfélék családjába tartozó (népies neve téves, német olvasatban: celler, ui. németül: Sellerie) gyógy- és fűszernövény.

Világszerte három változata terjedt el, Magyarországon a gumós változatot termelik. Hazánkban a reneszánszban vált konyhakerti növénnyé. A halványított (termesztése közben árnyékolják) vagy szárzeller és metélő zeller levélnyelében 30–50 mg/100g C-vitamint is tartalmaz, míg a gumós változat csak elenyésző mennyiséget. Ennek levele és gumója adja az illatos, aromás, édeskésen fanyar ízű fűszert. Kiváló idegerősítő és nemihormon-képző hatása van. Jelentős a mész- és foszfortartalma, de inkább ízanyagai teszik közkedveltté. Fogyókúrás hatása is számottevő.

A zeller - a petrezselyemmel együtt - azon népi gyógy- és fűszernövények közé tartozik, amelyek erős vízhajtó hatásúak. A népi gyógyászat szerint még arra is képes, hogy a vesehomokot kihajtsa.
A zeller nagy értéke a sok szerves nátrium, de megtalálható benne még a kalcium,  a vas, a magnézium, a kálium és néhány nyomelem is. A levele tartalmaz illóolajat (limonént, szelinént, alkil-ftalidokat), furokumarinokat és flavonoidokat is.

A zeller serkentőleg hat a veseműködésre. Emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is gyakran alkalmazzák. A növény hatóanyagai révén erősíti az immunrendszert.

Felhasználható nyersen salátákhoz, jól fűszerezi a főzelékeket, mártásokat, hús- és tojásételeket, de a diétás étkeztetésben is fontos szerepe lehet. Csökkenti a vér cukorszintjét. A zellermag görcs ellen is kiváló, , gyulladás és vérnyomás csökkentő hatása is van. A görögök már az ókorban fogyasztották gyógyító erejéért, és ezernyi jó tulajdonsággal ruházták föl. Széles körben elterjedt az a hit is, hogy a zeller nemivágy-serkentőként hatásos, de ez klinikailag nem bizonyított. Az atlétikai versenyek győzteseit virágcsokor helyett néhány zellerlevéllel jutalmazták. A rómaiak vértisztító növényként tisztelték, talán ez lehet a magyarázata, hogy zellerből font koszorút hordtak a nyakukban a másnaposságtól tartó férfiak. A középkorban olasz földművesek termeszteni kezdték azt a zeller fajtát, amely vadon növő ún. hegyi zellerként volt ismert. A mai ismert nagy, húsos, lédús, egyenes szárú zeller csak a késői XVIII. században alakult ki, de az európai konyhákban csak a XIX. században vált igazán ismertté, miután Németországban jelentős nemesítésen esett át. Az Egyesült Államokban a zellert kenyérre kenhető formában és mártásokban étvágygerjesztőnek használják.

A zellersó (őrölt zellerlevél és só keveréke) grillsültek fűszerezésére alkalmas. Szárított, őrölt állapotában jól zárható edényben kell tartani, így kiváló levesízesítő, vagy a zellerkrémleves alapjául szolgálhat.

Fontos: vesebetegek diétájában nem ajánlott az alkalmazása!

A szárzeller, angol zeller, rúdzeller, vagy halványított zeller (Apium graveolens var. dulce, tévesen halványítónak is titulálják, holott semmit sem halványít; sőt azt kell - termesztése során - halványítani) gumója kicsi és tele van gyökérrel, ezért étkezési célokra nem alkalmas. Levelei 30–40 cm hosszúra is megnőnek, a levélnyél 3–4 cm széles, ezt a húsos levélnyelet – árnyékolással (földdel feltöltik, mint a spárgát) halványítva – salátának használják, vagy összeturmixolva leves, koktél készülhet belőle. Magas B1-, és B2-vitamin tartalma mellett kevés C-vitamint tartalmaz.

A metélő zeller (Apium graveolens var. silvestris forma secalinum) lombja ásványi sókban és éterikus olajokban egyaránt gazdag. Külsőre eltér a másik két zellertől, de aki gumós vagy halványított zellert termeszt, annak az a levélszükségletét is biztosítja.

A zellergumóban lehetnek szivacsos részek, de ettől még fogyasztható. Van, aki a szivacsos részt kidobja, de nyugodtan fel lehet használni. Ha a piacon vásárolunk zellert, érdemes megvizsgálni, hogy a levelek és a szár frissek-e, és kicsit nyomkodjuk meg, így hamar észrevehetjük, ha gond van vele. Ha nyomásra puha, akkor vagy szivacsos a belseje, vagy rothadt, ugyanis a zeller hajlamos a rothadásra, különösen, ha nem megfelelően tárolják. Ősszel, ha felszedik a zellert, érdemes hűvös helyen, például pincében tárolni. Akinek nincs alkalmas tároló helyisége, az a mélyhűtőben is tarthatja szépen meghámozva és felszeletelve.

Tápértékadatok

Mennyiség / 100 g

Kalória (kcal) 16
Lipidek 0,2 g
Koleszterin 0 mg
Nátrium 80 mg
Kálium 260 mg
Szénhidrát 3 g
Rost 1,6 g
Cukor 1,8 g
Fehérje 0,7 g

A-vitamin	449 IU	Kalcium	40 mg
Vas	0,2 mg	D-vitamin	0 IU
B6-vitamin	0,1 mg	B12-vitamin	0 µg
Magnézium	11 mg

Azt gondolom, igazán figyelemre méltó növény, s bár évekkel ezelőtt még gondolati síkon is borzasztott hogy fogyasztanom kell, most úgy döntöttem, jóváteszem minden múltbéli negatív megnyilvánulásomat azzal, hogy vele kezdem a blogolásom.

Irány a piac, zöldséges, kisbolt, nagybolt, vegyünk legalább egy fej zellert, s készítsünk belőle valami finomat! Holnap megírom első zellerkrémlevesem elkészítését.

Marcsika