Egyéni vállalkozó és a KATA I.

Megkezdtük az egyéni vállalkozást, már meghoztunk pár döntést, de még választanunk kell, hogy milyen adózási formát válasszunk. Tételes kölségelszámolást, esetleg van lehetőség átalányadózásra? Várj, most mesélek Neked a Katáról. Nem, nem a szomszéd lányról, hanem a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, amit egyéni vállalkozó is választhat.

 

Nézzük a legfontosabb információkat.

Tehát, a KATA adózást választhatja kezdő és már tevékenykedő egyéni vállalkozó, kivéve, ha adószámát a választás előtti 2 éven belül törölte a NAV, vagy felfüggesztette azt. Másik kizáró ok a választott tevékenység lehet, mert ha ez "Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése", akkor nem lehetsz KATÁS. Eddig rendben vagy? Lehetsz KATÁS? Sajnos, ha kiderül, hogy igazából a tevékenységednek munkaviszony szaga van, akkor felejtsd el ezt az adózási formát. Hogy ez mit jelent? Felsorolok itt pár dolgot, s ha ezek közül legalább kettőre IGEN a válasz, akkor mondhatni no para, s lehetsz KATÁS.

Nézzük:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni (kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv.39 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás).

 Na, mennyi IGEN hangzott el? 1? Akkor felejtsd el a KATÁT. 2? Na, az már jó.

Mennyi az annyi havonta? 25 000 vagy 50 000  vagy 75 000 vagy ezek valamelyike + 40% ha a bevételed több mint 12 millió forint. 25 ezer forintot fizetsz havonta, ha nem főállású egyéni vállalkozó vagy, 50 ezer forintot, ha főállású egyéni vállalkozó vagy, 75 ezer forintot, ha azt választod, hogy te magasabb összeget szeretnél fizetni, s ezzel magasabb összegű ellátásra leszel jogosult. A KATA adózónál 12 millió forintban van maximalizálva 2017-ben a bevétel összege, s ha ezt meghaladod, akkor ez e feletti részre + 40% büntiadót kell fizetned a havonta befizetett adókon felül.

Az adót, mindig a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni a NAV felé, ha van bevételed, ha nincs. Ez egy tételes adó, amit fizetsz ha bejelentkezel alá.

Ha bejelentkezel a KATA alá, a bejelentés olyan végrehajtható okiratnak minősül, amelynek alapján az adóhatóság az adókötelezettséget a kisadózó vállalkozás terhére előírja. Tehát, nincs mese, fizetned kell legalább egy havi adót, még ha meg is gondoltad magad.

Tudod mikor nem kell megfizetned a KATÁT? Az után a hónap után nem fizetsz, amely hónap egészében:

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülsz,
•  katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vagy,
•  fogvatartott,
•  egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetted,
•  a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen vagy kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

DE,  a szüneteltetés kivételéve a pénz helyett jelentést kell küldeni, hogy miért nem fizetsz, különben kérik a pénzt. Hiába vagy te táppénzen, gyeden, gyesen, nem küld pl az Egészségpénztár a NAV-nak adatot, hogy figyelj már, ne várd, hogy a Kati KATÁ-t fizessen, mert otthon van a gyerekkel. Nem nem. küldeni valakinek minden hónapra a fizetési esedékességig egy bejelentést, különben már ott is az adószámládon előírva a fizetendő adó, s még egy DE, hogy ilyenkor ne szünetelj, mert akkor meg a biztosítotti jogviszonyod ugrott.

A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán.

Folytatás következik, de addig is várom a kérdéseket.

Bodor Marcsi

Míg vársz rám, olvasgass kicsit a NAV oldalán megjelent tájékoztatóban leírtakból, s várd a következő randevút KATÁ-val, ahol még megtudhatsz pár dolgot.

 

Az adóalanyiság választását kizáró körülmények:

• Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
• Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

 Az adóalanyiság kezdete, a bejelentés időpontja és módja 

Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja már működő adózók esetében

• A már működő adózók esetében az adóalanyiság a feltételek megléte esetén a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
• Az adóalanyiság év közben is választható azzal, hogy a választásnak nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott. 

Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja kezdő vállalkozások esetében

• A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

Munkaviszonytól való elhatárolás
Amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezheti, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.38
A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni (kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv.39 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás).

Az adó mértéke és annak megfizetése

Tételes adó

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni.
Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.
Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak.

A 40 százalékos mértékű adó

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.
Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Nem kell a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amely hónap egészében a kisadózó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban,23 gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
•  katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
•  fogvatartott,
•  egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
•  a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.
Nem kell a bejelentést havonta megismételnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak; ilyen esetben az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból végzi el.

Amennyiben az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés oka nem az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, akkor nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.

A kisadózót megillető ellátások

1. a főállású kisadózót megillető ellátások

• a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül;
• szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;
• a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (nyugdíj, álláskeresési járadék);
• az ellátások számításának alapja havi 90 000 forint;
• abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja 150 000 forint.

2. a főállásúnak nem minősülő kisadózót megillető ellátások

• a főállásúnak nem minősülő kisadózó e jogviszony alapján nem minősül biztosítottnak;
• társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

A kisadózó jövedelme

A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó,
• megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka;
• több tag esetén annak fejenként egyenlő része,
de mindkét esetben legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

 A bejelentés módja

• a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások esetében az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalnál (okmányirodánál/kormányablaknál) előterjesztett bejelentéssel érkeznek meg az állami adóhatósághoz;
•  a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, az Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a ’T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. 3. § 17. pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják;
•  a ’T101E bejelentő lapot a már működő, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be;

Az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozatot az adózó a Ket.8 31. § (3) bekezdése alapján a határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonhatja.
Amennyiben az adózó az adóalanyiság ideje alatt szerez tudomást arról, hogy nem választhatta volna a katát, akkor az adóhatóságtól kell kérnie az adóalanyiság megszüntetését, mely esetben az adóhatóság határozattal törli az adóalanyok közül.

A bejelentendők köre és a bejelentés adattartalma

A bejelentésnek tartalmaznia kell a kisadózó(k) nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága a bejelentett kisadózók számától és attól függ, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem. A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül.

Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is,
h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

 A Tbj. 4. § e) pontja értelmében az az egyéni, illetve társas vállalkozó minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas pedig az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban és rehabilitációs járadékban), a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
Az egyéni vagy társas vállalkozó Tbj. 4. § e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.
(A saját jogú nyugdíjas fogalmába a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek nem tartoznak bele.)
A fentiekre tekintettel például az az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató nő, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapították meg az öregségi nyugdíját, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, vagyis nem tekinthető főállású kisadózónak.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek azok az EGT-államokban foglalkoztatott, külföldön tehát ellátásra jogosult személyek minősülnek, akik A1-es igazolással rendelkeznek.

Egyéni vállalkozó és az átalányadózás

Dolgozzunk még egy kicsit a hónap utolsó napján a leendő egyéni vállalkozók kedvéért, s folytassuk, milyen adózási formák közül választhatnak. Eddig a tételes költségelszámolásról volt szó, most pedig akkor következzen a sorban az átalányadó. Megmondom őszintén, az átalányadózás nem pont az én asztalom, de azért megpróbálok átadni pár gondolatot a NAV tájékoztató segítségével, ha már ezt is érintjük az egyéni vállalkozóvá válással.

 Az átalányadózás alapvető szabályai:

Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az Szja tv. 50–57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg.  

Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

 A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege az adózási feltételül rendelt bevételi értékhatárokat megemeli, de a tevékenység bevételei között a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összegét nem lehet figyelembe venni. Ez utóbbi támogatások összegét önálló tevékenységből származó bevételként lehet figyelembe venni, mellyel szemben az igazolt költségek elszámolhatók, de mód van e támogatások nem bevételként történő kezelésére is. A tevékenységét év közben kezdő, vagy a KATA hatálya alól év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti a törvényi feltételek megléte esetén az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. (A KATA hatálya alá év közben belépők vagy onnan év közben kilépők a 17T101E és a 17T101 nyomtatványokon jelenthetik be az átalányadó választását.) 

Ugyancsak arányosítani kell a bevételi értékhatárt a tevékenység évközi megszüntetése, vagy a KATA hatálya alá év közben történő bejelentkezés esetén. 

Az átalányadó választásakor a fent említett esetekben egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást. 

Olyan esetben, amikor az őstermelő kereskedő egyéni vállalkozóként saját őstermelői termékét (is) értékesíti, akkor ezeknek a termékeknek a szokásos piaci értékét őstermelői bevételként kell feltüntetnie, miközben az ilyen termékek értékesítéséből származó bevételt az egyéni vállalkozói bevételei között is szerepeltetnie kell. (Ha egyéni vállalkozóként a jövedelmét a költségek tételes igazolásával állapítja meg, az őstermelői bevételek közé beírt értéket vállalkozói költségként számolhatja el. Az átalányadózást alkalmazónak erre nincs lehetősége.) 

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről már működő adózók esetében az előző évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásban lehet nyilatkozni az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak. Ez a nyilatkozat a visszavonásig érvényes. 

Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ez a szabály vonatkozik arra is, aki a jövedelem átalányban történő megállapítása helyett a KATA-t választotta. 

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg. 

Megszűnik továbbá az átalányadózásra való jogosultság, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. Ilyen esetben az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. 

Az átalányban megállapított jövedelem

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni (Szja tv. 4. számú, valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint), amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. Az azonos tevékenységet folytatók közül azok, akik nyugdíjasként ún. kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, kisebb költséghányadot érvényesíthetnek. 

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok 

1. A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint. 

2. A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia. 

3. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem. 

4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenységből is szerez bevételt, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot lehet érvényesítenie. 

5. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál az egyéni vállalkozónál, aki az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, esetében az adóévi összes bevételre a magasabb költséghányad alkalmazható. Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik. 

 Nyilvántartás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba – annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik. 

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

Forrás: file:///C:/Users/Marcsi/Downloads/03._sz._fuzet_Az_egyeni_vallalkozok_jovedelmenek_meghatarozasa_es_jarulekfizetesere_vonatkozo_alapvet__szabalyok_20170119%20(1).pdf

Bodor Marcsi

Egyéni vállalkozó és a tételes költségelszámolás 2017-ben

Döntöttél? Egyéni vállalkozó leszel? Meg szeretnéd találni a számodra legmegfelelőbb adózási formát?

Nézzük meg először a tételes költségelszámolást egyszerűen, ahol most még csak bevétel és költség van. Véleményem szerint, annak érdemes ezt az adózási formát választania, akinek költségigényes a tevékenysége, vagy hozott magával költséget, de persze azért számolni kell. Minden adózási összeállítunk egy képletet amivel számolhatsz, s a végén össze tudod vetni, hogy melyiket is válaszd, mert ne a könyvelő mondja meg, s ne száradjon az ő lelkén egy hiányos információk alapján felállított diagnózis. Dönts te, s viseld te a döntésed következményeit. Egy vállalkozónak tudnia kell dönteni önállóan, s mégiscsak te tudod a legjobban, hogy mire számíthatsz, Ha elfelejtesz valamit, esetleg nem mered elmondani a számolásnál, akkor magadra vess, s ne mást hibáztass.

Tehát, a tételes költségelszámolás képlete:

B mint Bevétel -  K mint Költségek =  VA mint Vállalkozó adóalap, 

VSZ Vállalkozói szja = Vállalkozói adóalap * 9% 

VA - VSZ = VOA mint Vállalkozói osztalékalap

A VOA után pedig 15% szja (személyi jövedelemadó) és 14% eho (egésszégügyi hozzájárulás) fizetendő, azzal, hogy külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. Az éves adóbevallás benyújtásakor az adóévre megállapított 15 százalék adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után az egyéni vállalkozó a hozzájárulás-fizetési felső határ figyelembevételével 14 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 000 Ft, amelynek számításánál a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho.tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az egyéb jogcímeken megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összegét kell számításba venni. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Azaz VOA - ((VOA*0,15)+(VOA*0,14))= ZS mint zsebben ennyi marad

Kezdj el számolgatni, hogy milyen bevételre és milyen költségekre számíthatsz. A költségeknél nagyon fontos: általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben és az Szja tv. rendelkezése szerint is elismert költségnek minősül. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.

Ennyi bevezetés elég a költségekről, majd boncolgatjuk bővebben, addig is nézzük, hogy mi marad a zsebben tételes költségelszámolás esetén a fentiekben levezetettek alapján.

1. példa, csak hogy lásd, hogy ha nincs semmilyen költséged, akkor mi maradna a zsebedben. Ez ugye akkor lehet, ha van főállásod, mellette leszel vállalkozó, tehát nem kell magad után járulékot fizetni, és pl valamilyen szellemi tevékenységet végzel, iparűzési adóban van annyi adóalap vagy adókedvezmény, hogy nullára jön ki a fizetendő adód, és mondjuk a szomszéd megfizeti helyetted a kamarai hozzájárulást.

1000 forint bevétel 0 forint költség

 1000 - 0 = 1000 VA
1000*9% = 90 VSZ
1000-90 = 910 VOA
910 - ((910*0,15)+(910*0,14)) = 910 - 136,5 - 127,4 = 646,1

Tehát, ha nulla lenne a költség, ami persze soha nem fordul elő, akkor 64,61 %-a marad meg a bevételnek a zsebedben. Ne feledd, költség van, ha más nem, akkor kamarai hozzájárulás, ami tudtommal mindenkinek kötelező, arra nincs mentesség, de ez a számítás kiindulásnak jó lehet. Tehát 35,39 % az adó és 64,61 % marad a zsebben.

2. példa, ha van mondjuk egy 70%-os költséged

1000 forint bevétel 700 forint költség

1000 - 700 = 300 VA
300*9% = 27 VSZ
300 - 27 = 273 VOA
273 - ((273*0,15) + (273*0,14))= 273 - 40,95 - 38,22 = 193,83 ZS

3. példa

Számolgass az alapján, hogy szerinted te mire számítasz, aztán majd nézd össze a többi adózási formával és információval, amint felkerülnek azok is oldalamra.

Bodor Marcsi

Egyéni vállalkozó első döntései

Tegnap beszélgettem egy ismerősömmel, aki mondta, kapóra jött, hogy elkezdtem írni az egyéni vállalkozás megkezdéséről, s ígértem, igyekszem minél hamarabb folytatni a tudnivalókat. Nézzük is akkor, hogy miután nyilvánvalóvá válik, hogy lehetünk egyéni vállalkozók, mik azok amiket első körben át kell gondolni.

Az első lépések között szerepel, hogy eldöntsük, az áfához milyen viszonyunk fűződjön. 2017-ben már 8 millió forint az éves határ, amíg úgymond alanyi mentességet lehet választani, azaz bármilyen tevékenységet is végezzen a vállalkozó, 8 millió forintig nem kell, hogy áfás legyen. Ez annyiban is könnyebbséget jelent, mert akkor nem kell vállalkozói bankszámlaszámot nyitnia. Hogy mit jelent ez az évi 8 millió forint? Azt, hogy ezt arányosítani kell, nagyon leegyszerűsítve 8 millió / 12 hónap = 666.666.- forint havi bevételig nem leszel áfás, de például ha fél évkor kezded az egyéni vállalkozást, és 6 hónap alatt 5 millió forint lesz az bevételed, akkor a 4 millió 1. forintod már áfás lesz de úgy, hogy az a számlád, amivel átléped ezt a határt, az már teljes egészében áfás lesz, mert arányosítva átlépted az éves határt.

Érdemes elgondolkodni ezen, hogy akkor akarjak-e"áfás" lenni, vagy sem, mert felesleges terhet jelenthet adott esetben. Az áfára mindig azt mondom, az csak egy átfutó tétel. Ha nincs mit szembeállítani vele, akkor amit kapsz, azt fizeted is be a NAV-nak, csak plusz költség, plusz munka. Minek vacakolni vele? Hangsúlyoznám, hogy a könyvelővel mindig előre és időben kell egyeztetni, s akkor hasznos tanácsokkal tud ellátni ezzel kapcsolatban is, de utólag már hiába minden.

S hogy kinek érdemes elgondolkodni ezen az "alanyi mentességen"? Akinek a bevétele éves szinten várhatóan nem éri el a 8 millió forintot, vagy akinek például nincs az áfás bevétellel szembeállítható áfás kiadása, hogy csökkenteni tudja a fizetendő áfa összegét... Kérj segítséget, mielőtt belekezdenél valamibe!

Aztán ott van a kérdés, hogy milyen adózási formát válasszon az egyéni vállalkozó.Több lehetősége is van, mint példul

- tételes költségelszámolás (bevétel - költség)

- átalányadó (törvényben meghatározott költségelszámolás)

- KATA (fix havi adó,ha van bevétel,ha nincs)

- EVA (%-os adó ami kivált több adónemet is, és kezdő vállalkozó nem választhatja)

Tételes költségelszámolást bárki választhat, átalányadózást csak az, aki megfelel a törvényi előírásoknak. Ugyanez vonatkozik a KATA és EVA választásakor is. KATA adózónál éves maximum bevételhatár szabhat korlátot a választásodnak, míg az EVA-nál ezen túl még fel kell tudni mutatni 2 évet, amikor tevékenység folyamatos volt, adóévben nem folytat jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik (tehát, ha nem áfás, és nem kötelezett bankszámla nyitásra, EVA miatt akkor is kell).... stb

Emésztgessétek picit ezeket, aztán majd kicsit belemerülünk jobban, hogy melyik mit is jelent pontosan, s ha meghatározod, hogy a te vállalkozás mennyire költségigényes, mennyi bevételre számíthatsz és milyen rendszerességgel, könnyen el tudod majd dönteni, hogy melyik adózási formát válaszd.

Bodor Marcsi

Egyéni vállalkozás megkezdése

Kedves Olvasóm!

Ma volt egy megkeresésem egyéni vállalkozással kapcsolatban. Gondoltam, ha már úgyis utána kell néznem ezeknek a dolgoknak, ahogy haladok megosztom veled is az információkat, hátha szükséged van rá, és tudom, hogy van, akinek biztosan hasznosak lesznek ezek az írások.

Kezdjük azzal, hogy egyáltalán ki lehet egyéni vállalkozó, hogyan, miként. Mi lehetne jobb, mint a Belügyminisztérium oldalán található tájékoztató arra, hogy megtudj ezzel kapcsolatban mindent. Remélem segítek ezekkel!

Bodor Marcsi

http://nyilvantarto.hu/hu/evig_megkezdes

Az egyéni vállalkozás megkezdése

Jogosultak köre

Egyéni vállalkozó lehet:

• a magyar állampolgár,
• az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja,
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

*Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc.

Nem lehet egyéni vállalkozó:

• kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
• akit a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény,

• akit korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény
• miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

• akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
• aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. 

Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn.

Hol intézhető

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni:

• a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés)
• az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak)

Elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül történő, az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentéséhez Ügyfélkapu-regisztrációval vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval szükséges rendelkezni.
Az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak - személyesen vagy meghatalmazott útján is - kezdeményezhető a bejelentés. A postai úton történő, papír alapú ügyintézés kizárt!
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése iránti eljárás hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nem folytatható le.

Szükséges iratok

Az ügyfélszolgálaton történő személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), illetve a meghatalmazotti eljárás esetében magát a meghatalmazást is eredetben kell bemutatni.

Költségek

A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Ügyintézési idő

Sürgősségi eljárásra nincs mód. Ha a bejelentő a Webes Ügysegédben található vagy az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatala (okmányiroda/kormányablak) által rendelkezésére bocsátott bejelentési űrlapot megfelelően kitöltötte, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, majd az egyéni vállalkozót – azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg– nyilvántartásba veszi, és a Webes Ügysegéden keresztül megküldi, vagy a Hatóság közreműködésével átadja a nyilvántartásba bejegyzett adatokat tartalmazó értesítést a bejelentő részére.

Érdemes tudni

Érdemes tudni, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány a vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, kiváltása nem kötelező.
Egyéni vállalkozás alapítása előtt ellenőrizze az " Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében " (ÖVTJ kódok), hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e, és tájékozódjon a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a kormányablakokban vagy az okmányirodákban.  Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján hivatalunk törli a tevékenységét.
Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.
Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről – a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó – a Webes Ügysegéd felületén azonnal automatikus visszajelzést kap.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

Elektronikus ügyintézés

Az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek többsége elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazásban intézhetőek. A szolgáltatás Ügyfélkapu-regisztrációval vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval vehető igénybe.

• a tevékenység megkezdésének bejelentése
• az adatváltozás bejelentése
• a tevékenység szüneteltetésének bejelentése
• a tevékenység szünetelés utáni folytatásának bejelentése
• a tevékenység megszüntetésének bejelentése
• egyéni vállalkozói igazolvány igénylése

Kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető:

• az adatváltozás bejelentése
• a tevékenység szüneteltetésének bejelentése
• a tevékenység szünetelés utáni folytatásának bejelentése

A WEBES Ügysegéd HASZNÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Bejelentkezés
A szolgáltatás a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül vehető igénybe, tehát

• vagy Ügyfélkapu-regisztrációval,
• vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval

szükséges rendelkezni.Ügyfélkapu-regisztráció igényelhető személyesen bármely okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálaton, illetve elektronikus úton – amennyiben az ügyfél rendelkezik – a 2016. január 1-jét követően kiállított új személyazonosító igazolvánnyal az ugyfelkapu.gov.hu webes felületen./p>
Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztráció igényelhető személyesen bármely okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálaton.
A szolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel forduljon bizalommal a 1818-as hívószámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalhoz.
AZ ÜGYINTÉZÉS MENETE
Új bejelentés, illetve kérelem indítása és bejelentkezés
Új kérelem/bejelentés/nyilatkozat indításához a legtöbb szolgáltatás esetében be kell jelentkezni az alkalmazásba a KAÜ-n keresztül, ahol valamely ott felajánlott bejelentkezési lehetőséget kell kiválasztani. Ezt követően, néhány másodpercen belül automatikusan megjelenik a Webes Ügysegéd főoldala.
Személyes adatok megadása az első belépéskor
Sikeres azonosítást követően a Webes Ügysegéd első használatakor meg kell adni a hiányzó természetes személyazonosító adatokat és az elektronikus levélcímet (e-mail címet) is.
Bejelentés/Kérelem összeállítása
A sikeres azonosítást követően a kiválasztott ügytípushoz tartozó űrlap jelenik meg, amelynek mezőit értelemszerűen kell kitölteni.
A Webes Ügysegéd a kitöltés során ellenőrzéseket végez, amelynek eredményeként megjeleníti az esetleges hibákat.
Bejelentés/Kérelem benyújtása
A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásával az ügy intézése megkezdődik, amelyet a Webes Ügysegéd visszaigazol.
Bejelentés/Kérelem státusza
Ismételt bejelentkezéssel akár utólag is megtekinthetők a Webes Ügysegédről indított ügyek és azok ügyintézésének állása.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.