Egy kis visszaemlékezés az ünnepekre és Szekeres Adrienn adventi templomi koncertjére Cserkeszőlőben

Lassan egy hónapja Karácsony szentestéjének, az adventi időszak végének, és mindennek, amiről olyan sokan papolnak például a facebookon az év végén pár napig, hogy szeretet így, szeretet úgy, aztán az ünnepek után alig marad nyoma bárminek is. Egy ismert dal szövege jut eszembe erről:

"Hosszú téli éjszakán harangszóval érkezik,
Angyalszárnyon, csendben száll tovább.
Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek,
Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a világ!"

Bevallom, és tavaly semmit nem tettem ki az oldalamra, hogy ilyen lett a fa, olyan az ünnepi asztal, ezt kaptam, azt adtam, de még az adventről sem. Gondoltam, elárasztották helyettem mások bőven az internetet, s azt is, hogy majd megosztom én veletek az akkori érzéseket, mikor már lecsendesedett ez az olykor már mesterkélt szeretetáradat, és a fagyos, szürkébb hétköznapokban,mikor újra beindul a taposómalom, és már kicsit éhezünk legalább egy töredékére annak a meghittségnek, ami sokszor csak pár napig állít meg bennünket ebben a rohanó világban. És itt folytatnám a fentebb elkezdett dalt:

"Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha vigyázunk rá, nem alszik ki még." 

Tudom, ahány ember, annyiféle, és van, akinek jó ahogy van, de tudom, van akinek nagyon nehéz, hogy mindenhol helyt álljon. Egyszerre legyen jó ember, jó munkaerő, jó (házas)társ, jó szerető, jó szülő, jó gyermek, jó tanuló, jó barát, jó mindenben, és sokszor marad az állandó a rohanás. Rá kellett jönnöm az év végi kis balesetem után, hogy lehet ezeket lassabban is jól csinálni, de még nehezen veszem vissza a tempót, hogy ne csak az év egy hónapjában, rosszabb esetben annak 1-2 napján, hanem mind a 12 hónapjának minél több napján úgy éljek meg mindent, hogy a nap végén boldogan hajtsam álomra fejem.

Nagyon jó visszagondolni Szekeres Adrienn adventi templomi koncertjére amit Cserkeszőlőben élvezhettünk decemberben, s amit ha felidézek, eltölt a nyugalom. Ahogy ültünk a templom karzatán a nagykabátokban, kicsit vacogva, de várakozással telve, megérkezett a művésznő és a férje. Nem is tudtam, hogy lassan már 20 éve házasok, van 2 lányuk és együtt dolgoznak. Ő nem az a napjaink 1 dalos csillaga -vagy ahogy előszeretettel nevezi a sajtó ezeket az embereket sztárja-, aki jön, aztán holnap már nem is emlékezünk rá. Nekem ő, ahogy csak megszólalt, kiegyensúlyozottságot árasztott magából.

Egy gondolat Szekeres Adrienn oldaláról:

"A hétköznapok cseppet sem szürkék, nagyon jó megélni minden egyes pillanatot, ha azok vesznek körül, akiket igazán szeretsz. Úgy gondolom, hogy most kell időt szakítani a fontos dolgokra, nem csak folyton tervezni, hogy mit teszünk majd egyszer, a távoli jövőben. Törekszem arra, hogy mindennek, ami fontos számomra, legyen meg a helye az életemben!"

 Számomra ilyen egy hiteles előadó, nem pedig aki a tévében vihog, de ez csak az én véleményem, ami egy a sok közül. Imádtam ahogy énekelt nekünk, ahogy szólt hozzánk.

Olyan sok magányos, összetört, hitehagyott ember van, akiknek lehet a Karácsony még rosszabb mint az év többi időszaka. Bár nekik adhatnám egy pillanatra, vagy inkább örökre azokat az érzéseket amik akkor ott a templomban árasztottak el. Sokkal boldogabbak lennének, s talán újra átjárná őket valami melegség a szívük tájékán, ami már rég nem.

És tudd. Olyan mint te, nincs még egy...

Bodor Marcsi

Winter Wonderland with Frank Sinatra's songs

Kedves Olvasóim,

Akik várták a legutolsó sorsolás eredményét, láthatták kiírásomban, hogy elnézést kértem, mert a tegnap esti nyertes kihúzása és a következő játék elindítása megcsúszott, és igazából minden amit terveztem így Karácsonyra készülődve (ezúton kérek elnézést mindenkitől, akinek tett valamilyen ígéretem most megcsúszik), de nem bánom, mert igazán remek kis rendezvényen vettem részt tegnap, mégpedig a Winter Wonderlandon Frank Sinatra dalaival. Mikor megérkeztünk az Arénához, az emberek csak jöttek, jöttek, de érdekes módon mégsem volt teltház.

Az est során Szulák Andrea, Malek Andrea, Kocsis Tibi, Lányi Lala, Gájer Bálint és Vastag Tamás szórakoztatta a nézőket Frank Sinatra és kortársai dalain keresztül. Az est során közreműködött az Óbudai Danubia Zenekar, a Studio11 Ensemble és a Budapest Táncművészeti Stúdió.

A fellépőket nem véletlenül a fenti sorrendbe szedtem. Előre vettem a hölgyeket tetszés szerint, majd ugyanebben a formában jönnek a legények. Szulák Andrea énekesnőként és színésznőként is bizonyított már számomra, az ő neve egyet jelent a minőségi szórakozással, s ez most sem volt másképp. A többiekkel kapcsolatban nem tudtam mire számítsak egy ilyen estén, mert a valamikori Kozmixos Lányi Lalán kívül a többi fellépőnek esetleg a neve volt ismerős, mert manapság, mikor minden tehetségkutatóból több "sztár" kerül ki mint ahányan egy középiskolai osztályban szakmát szereznek, nehéz követni a hazai könnyűzene fejlődésnek nem feltétlenül nevezhető változását.

Tehát, ha már szóba hoztam Lányi Lalát, akkor el kell mondjam, hogy egyik kedven dalom tőle a Szeress, de tegnap este teljesen elvarázsolt, ahogy elénekelte a My way-t. Ez nem az fiú volt, akiért annak idején még rajongtak a lányok. Tegnap a színpadon egy férfi énekelt, aki már a női szíveket dobogtatta meg. Ha nem tudtam volna ki érkezett a színpadra, nem ismertem volna fel, annyira más volt, mint amit tőle megszoktunk valamikor. Nem lehet összehasonlítani a kettőt, de nem is kell, mert mindkét műfajban remekel.

Az est másik fellépője, aki még elkápráztatott Szulák Andreán és Lányi Lalán kívül Kocsis Tibi volt. Ő már az a kategória, akinek a neve eddig ugyanolyan név volt, mint Kis Pistáé vagy Nagy Jóskáé,  fogalmam sem volt igazából arról, hogy milyen dalai voltak, vannak. Most egy kicsit utánanéztem, és legfrissebbnek a Másolt kazettákat találtam. Hát olyan meghallgatom, de egyenlőre nem hiszem, hogy kérném a kívánságműsorban, és ezért nem indultam volna el Pestre, viszont amit tegnap hallottam tőle, az nagyszerű volt, és a jövőben törekedni fogok, hogy ha lehet, meghallgassam élőben a saját  stílusában.

Megtaláltam, hogy a fiúk már tavasszal visszarepítették a hallgatóságot a swing szárnyaló dallamaival az 1930-as évek Amerikájába. Ez is gyönyörű lehetett:

Ami még érdekes volt, hogy sokan már a műsor vége előtt elindultak haza számomra érthetetlen módon, hisz a konferanszién kívül szerintem mindenki maximálisat nyújtott. Nem tudom mi volt a problémájuk, nekem tetszett, és köszönöm a meghívást!

Bodor Marcsi

Horváth Tamás & Raul 2016.11.04. - Szolnok - Boomerang Club

Mit szólnál, ha ezt a hosszú, dolgos hetet, holnap este egy kis mulatsággal zárnánk?

Kezdés: 0:00, Kapunyitás: 21:00

Én először nem is tudtam kik ezek a fiúk, de aztán rájöttem, hogy egy számukat biztosan ismerem:

Azért van itt még pár jó kis dal

Jó szórakozást!

Bodor Marcsi

Majka & Curtis Live - Kollányi Zsuzsi - Pápai Joci - Náksi Attila - EB indulóval fűszerezve

Tavaly a barátnőm elhívott Majka koncertre. Tudtam, hogy kiről van szó, mert a mai világban van az úgy, hogy nem tudod elkerülni, hogy halljál, lássál a magyar "celebekről", mert minden velük van tele. Ha tévében megfelelő műsort keresel, biztos, hogy 10 csatornából legalább 3 épp valamilyen (szerintem) ostoba "sztárokkal" van tele, akikről azt sem tudod, hogy ki az, de sztár, az biztos. Na szóval, ez a fiatalember is ezek közé az emberek közé tartozott, aki még anno a Való Világban tűnt fel, s azért jegyeztem meg akkor a nevét, mert ózdi gyerek volt, s élnek ott rokonaim. Nem igazán hozott tűzbe, hogy koncertre menjek, de úgy voltam vele, hogy elkísérem a barátnőm, és ki tudja, még az is lehet, hogy jó lesz a mulatság, és ami a legfontosabb, ha valami nem ismersz, ne mond rá, hogy nem szereted, mert ki tudja, lehet, hogy mégis. Mondjuk, hogy valahogy így jártam. Fergeteges volt a buli, még volt is pár szám, amit ismertem. Semmi rendbontás, vagy bármi, egy szuper koncertet adtak a fiúk, lányok, aminek a végén Majka párja is előkerült a kisfiukkal, s tüneményes volt, ahogy a kiskölök ott kotort az apja körül. 

Pár hete, ismét megkérdezte ugyanez a barátnőm, hogy na, Majka? A válasz gondolkodás nélkül: mehetünk. Most már tudtam, hogy mire számíthatok, s nem csalódtam. Nem voltam ezzel egyedül. Volt itt kicsi, nagy, fiatal, öreg. A figyelmesebb szülők még fülvédőt is tettek a gyerekre.

 Más lett ez a fiú a valóságshow óta.Vagy én változtam. A lényeg, hogy több számuk is van, amire bátran rá merem mondani, hogy tetszik, esetleg, hogy van számomra mondanivalója.

https://www.youtube.com/watch?v=JxoOGA9AZQI 

Majka, Curtis,  Kollányi Zsuzsi - akinek a hangjától a hideg rázott ki minket-, s persze a fiúk a hangszerek mögött, mindenki zseniális volt, majd megérkezett Pápai Joci,

https://www.youtube.com/watch?v=MPeq9ErlOMA

 s valamivel később Náksi Attila, akivel előadták az EB hivatalos indulóját.

Itt meg is tudjátok nézni:

https://www.facebook.com/majkahivatalos/videos/1039076612794057/?pnref=story

Ugye értitek már, hogy miről beszélek? 

Egyszerűen magukkal ragadták a közönséget. Persze, mondhatjátok, hogy az megy  koncertjükre, aki szereti őket, s az persze, hogy tapsol, fütyül, énekel, táncol, de ez más. Ez több volt ennél.

Az induló ellenére - amit a vasárnapi belga meccsre is kiküldtek - a fiúk kiestek, de azért remélem, hogy ettől függetlenül változik valami ebben az országban, s nem csak erre a kis időre szólt ez a nagy magyarságtudat, s az én példámból tanulva, egy kicsit el tudjuk dobni majd az előítéleteket, mikor valami újjal találkozunk.

Legyünk nyitottabbak a világra, hogy meg tudjunk élni minél több szép pillanatot, hogy legyen mire visszaemlékezni öreg korunkban, kivéve, ha Alzheimer kórban fogunk szenvedni, mert akkor mindegy lesz...De miről is akartam írni? :-D

M

Generál koncert

2015. december 21.

Generál koncert Szolnokon

Első sor (Édesapám egy idő után kitekeredett nyakkal mondta, hogy ezt még megbánom, hogy ide vettem jegyet, de hát mondtam neki, így jár, aki sokáig gondolkozik, mert szinte az utolsó pillanatban csak oda tudtam 6 jegyet egymás mellé venni ahova kaptam, nem oda, ahova szerettem volna)

Üres színpad, hangszerek mindenhol…. Hmm, 4 öreg fickó mit csinál ennyi mindennel? Kellemes volt a meglepetés, ahogy gyűltek a színpadon az emberek, de haladjunk sorban.

Nem sokat tudok a zenekarról, mert ők inkább a szüleimnek zenéltek, de azért ismerős volt pár dallam, s végül a zenekar tagjai sem voltak teljesen ismeretlenek. Horváth Charliet, azt gondolom nem kell bemutatnom a saját korosztályomnak sem. Karácsony Jánost már hallhattam az anyák napi Kovács Kati koncerten, de azért itt mutatta meg, hogy mit is tud igazán. Novai Gábor -aki szinte mindig mosolyog- a Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar miatt ismerős számomra, míg restellem, de Várkonyi Mátyás neve eddig nem sokat mondott nekem, de ez után a koncert után nem fogom elfelejteni az ő nevét sem.

…és akkor feljöttek a fiúk a színpadra. 

Látszik, hogy az a generáció, akiknek ők zenéltek, még nem felejtették el, hogy kell egy zenekart ünnepelni. Hatalmas ováció, pedig még semmit nem csináltak, csak megjelentek. Szerintetek mi volt mikor a húrok közé csaptak, verték a billentyűket, és énekeltek hozzá? Aki ismer engem, a családomat, tudja, hogy Édesanyámnak pár éve volt egy balesete, ami miatt már nem úgy mozog mint előtte, s a saját biztonsága érdekében, most is magával hozta a botját, s mikor már széttapsolta mellettem a tenyerét, a botját verte a földhöz, úgy élvezte az előadást.

Vendégeket is hoztak. A három tagú Makroled vokált, köztük Várkonyi Mátyás lányával, a Mörk zenekart, melyben Novai Gábor fia zenél, és -a számomra legkedvesebb- Marót Vikit.

Fergeteges este volt. Közel 2 órán keresztül szólt a zene, az ének megállás nélkül. A Mörk zenekar végigkísérte a Generál 4 tagját. Charliet váltotta Marót Viki, majd ót a Mörk zenekar énekese Zentai Márk, 

aztán Charlie visszatért, s elénekelte a Könnyű álmot hozzon az éj című nagy sikerű számukat, majd a végére mindenki visszatért a színpadra, s még Várkonyi Mátyás is a mikrofon elé állt egy dal erejéig, s persze a közönség is megmutathatta, milyen jó kis kórus lenne belőlük.

Igen, ez pont olyan volt, mint amire számítottam. Vagy jobb? Még az is lehet J Örülök, hogy ott lehettem :-)

Horgas Eszter és Falusi Mariann Föld hangjai koncert

Közreműködött a ClassJazz Band

Egy igazi kis Mikulás ajándék magunknak Szilvivel ez a koncert.

Még a nyáron voltunk Martfűn azt hiszem városnapon, s fellépett a Pa-dö-dö. Soha nem voltam nagy rajongójuk. Meghallgattam anno ami tetszett vagy épp ment a rádióban, de meg nem fordult volna a fejemben, hogy elmenjek egy koncertjükre. Azért az soha nem volt kérdés, hogy valóban igen jó hanggal van megáldva mindkét énekesnő a zenekarban. Aztán augusztusban -miután a móka kedvéért átmentünk barátokkal az említett városnapra – nagy meglepetés ért. Egy lendületes, a közönséget magával ragadó, éneklésre csábító koncertet adott a zenekar, mindezt úgy, hogy Lang Györgyi mindezt tolószékben ülve csinálta végig. Nagyon kellemesen csalódtam, s mikor meghallottam először, hogy Falusi Mariannal együtt koncertkörútra indult Horgas Eszter, úgy éreztem, mennem kell, s meg kell hallgatnom. Igazán jó döntés volt.

Fantasztikus, zseniális, és hasonló szavakkal tudnám jellemezni a fuvolaművésznő, az énekesnő és a kísérő zenekar előadását. Látszott és hallatszott, hogy mindenki szívből zenél, énekel. Még nem voltam fuvola koncerten, nem tudom önmagában milyen élményt nyújt, de ebben a felépítésben, hogy hol a fuvola szólalt meg, hol az ének szólt, s ez keveredett azzal, mikor mindkettőt egyszerre élvezhettük, lenyűgözött. A ,,banda,, nem egyszer jammelt, ami még élvezetesebbé tette számomra az estet. Ahogy a gitáros hátrasandított a dobosra, összemosolyogtak, majd hol az egyik, hol a másik pengette erősebben a húrokat, vagy ütötte a dobokat, leírhatatlan. Az esőerdők hangjai nemcsak mosolyt csaltak arcom, de még kacagásra is késztettek, ahogy a zenekar tagjai igen változatos módon próbálták megszólaltatni az állatokat. A háttérben a kivetítőn is követni lehetett, hogy épp melyik földrész zenéje szólalt meg, ez  még több élményt nyújtott a szemeknek.

Sajnálom. Hogy mit? Azt, hogy szinte egy pillantás alatt véget ért az előadás. Észre sem vette az ember, hogy elrepült az idő. S mit sajnálok még? Azt, hogy Szolnokon mentünk el meghallgatni ezt a remek produkciót. Nem is, ez nem jó megfogalmazás, nem a hellyel volt itt a gond, hanem azzal, hogy körülbelül félházas volt. Ilyenkor szokott eszembe jutni az, hogy mindig panaszkodnak az emberek, hogy nincs program. Ha van program, akkor pedig nem biztos, hogy mennek, de azért panaszkodnak tovább. Többször előfordult már velem is az, hogy szóltam ismerősöknek, hogy menjünk, majd mikor már nem lehetett jegyet kapni, vagy már túl túl voltunk az időponton jutott eszükbe, hogy menni kellene, majd ismét sajnálkozás, hogy ó de kár, hogy lemaradt az eseményről. Nem értem én ezt emberek, de nem is kell mindent érteni. El lehet menni egyedül is bárhova. Azért örülök, hogy ez most nem így volt, hanem Szilvike is jött, s úgy gondolom, legalább akkora élményt nyújtott neki is az este, mint nekem J

Köszönöm, hogy ott lehettem!

Marcsika