Megkaptad már az igazolásokat az adóbevallásodhoz?

Kedves Olvasóm!

Ne feledd, január 31-ig kellett megkapnod az igazolásokat a 2016. évi jövedelmeidről, befizetésekről, kifizetésekről... Hogy mikről is pontosan? Például:

• Kifizetett jövedelmekről a munkáltatótól.
• Külföldről szerzett jövedelmekről a munkáltatótól, de a magyar nyelvű fordítás már lehet, a te dolgod lesz
• Osztalékról, részesedésről a kifizetőtől.
• Bérbeadásból származó bevételekről kifizetőtől (kivéve, ha nem kifizetőnek adtál bérbe, mert akkor te magad tartod ezt nyilván
• Táppénzről az egészségbiztosítási pénztártól
• Gyedről az egészségbiztosítási pénztártól
• Álláskeresési járadékról a munkaügyi központtól
• Befektetési ügyeletekről igazolás, elszámolás pl pénzintézettől
• Önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekről, kifizetésekről igazolás a pénztártól
• Önkéntes egészségbiztosítási befizetésekről igazolás a pénztártól

S amikről biztos magad kell gondoskodnod, például:

• Ingatlan eladásról nálad kell meglennie a szerződésnek, számlá(k)nak.
• Ingó értékesítésnél szintén nálad vannak az azzal kapcsolatos bevételet, költséget igazoló dokumentumok
• Eltartottak adatai a családi kedvezményhez, mert tudod, már csak adóazonosító jellel lehet érvényesíteni azt
• Amennyiben egyéni vállalkozó voltál, nálad vannak az ahhoz kapcsolódó bizonylatok, vagy a könyvelődnél, de akkor ő csinálja a bevallásod, s neki adod le az I pontban szereplő dokumentumok közül azokat, melyekkel kapcsolatban érintett vagy

Ha mástól várod az igazolást, és még nem kaptad meg, akkor lehet még 1-2 nap, s megérkezik, mert gondolom a postát elárasztották ezekkel a levelekkel, de ha pár napon belül nem kapod meg, akkor kezdj el kérdezősködni, hogy minél hamarabb kiadják azt, mert aztán feledésbe merülhet, s problémát okozhat a későbbiekben.

Bodor Marcsi

Most akkor ki készíti el az adóbevallásom? - A 2016. évi személyi jövedelemadó bevallásról

Kedves Olvasóm!

Többen érdeklődtek már, és lehet téged is érdekel, hogy most akkor ki készíti el a 2016. évi adóbevallásod. Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek részére nem készít a NAV adóbevallási tervezetet, nekik a 16SZJA jelű bevallást kell benyújtaniuk, a többiek várhatják, hogy megérkezzen a tervezet, de kezdjük az elejéről.

Az ügyfélkapuval rendelkezők már megkaphatták a tájékoztatót melyben a NAV pontról pontra leírja, hogy mi is történik/történhet.

Az adóbevallási tervezetet a NAV a munkáltatók, kifizetők a NAV felé elküldött adatokból elkészíti, kiszámítja az adót, megnézi az év közben levont adóelőleget, a figyelembe vett kedvezményeket, és ezekből kalkulál egy egyenleget, ami ha minden jól lett év közben megadva, akkor nulla, de ettől el is térhet, s lehet fizetendő vagy visszajáró összeg. Ha valakinek év közben csak és kizárólag a havi munkabére volt, ezen kívül semmi ami befolyásolhatta volna az adóelőleg megállapítását, akkor nagy disznóságnak kell a háttérben állnia, ha nem nullára hozza ki a NAV az bevallás tervezetben az egyenleget.

Ha van ügyfélkapud, akkor 2017. március 15-től meg tudod nézni és módosíthatod a tervezet. 

Ügyfélkapuk hiányában igényelheted, hogy küldjék meg a tervezeted részedre. Ezt az alábbi módokon teheted meg:

SMS-ben a 06-70/717-7878 telefonszámon 2017. január 31-től (meg kell adnia adóazonosító jelét és születési dátumát a következők szerint SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn)

- a NAV honlapjáról elérhető űrlapon (www.nav.gov.hu/eszja/eszja)

- a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon

- levélben kötetlen formában

- a NAV ügyfélszolgálatán személyesen vagy

- a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül.

2017. március 15. után az igénylés már csak a NAV ügyfélszolgálatain nyújtható be.

Az igénylés alapján adóbevallási tervezetét 2017. május 2-ig kapod meg postán.

Amikor megtekinted a tervezetet, két lehetőség lesz. Az egyik, hogy elfogadod az abban foglaltakat, a másik, hogy nem. Ha elfogadod, akkor nincs további teendőd, de ha ne, akkor módosíthatod ügyfélkapu regisztrációval az online felületen, postán kapott tervezet esetében 16SZJA bevallás benyújtásával. Ezt a bevallást letöltheted a NAV honlapjáról vagy az ügyfélszolgálatokon elérhető lesz.

Persze, nem kell, hogy a NAV készítsen Neked adóbevallás tervezetet. Megbízhatod a munkáltatód is az adóbevallásod elkészítésével, de hangsúlyozom, évek óta nem köteles már ezt megcsinálni. Tehát ha elvállalja, akkor hurrá, ha nem, akkor sincs duzzogás, hanem el kell fogadni, hogy ez van. Te sem csinálsz meg mindent amit nem kötelező, csak ha nem jár túl nagy plusz teherrel, vagy ha kedved van hozzá...

Aztán ott lesz majd az 1+1% , amiről rendelkezhetsz. Tudod, egyik 1% csak egyházé lehet kiegészülve a nemzeti tehetség programmal, és csak a másik 1% -ot adhatod csak civil szervezetnek. 

2016-ban már írtam az 1%-ról, és pár szervezetről, akinek felajánlhatod az 1%-od, mint például az Országos Mentőszolgálat, Hortobágyi Madárpark, Vadmadárkórház vagy az MNRSE. 

Neked szinte semmit nem jelent az az 1%, mindegy is hogy mi lesz a sorsa, de ezeknek a szervezeteknek sokat jelenthet, hisz sok kicsi sokra megy.

Hogyan rendelkezhetsz az adód 1+1%-áról?

-Az adó 1+1% felajánlásáról az új online felületen, vagy a 16SZJA EGYSZA lapján, illetve az erre a célra kialakított 16EGYSZA jelű nyomtatványon is rendelkezhetsz

- Az adó 1+1% felajánlásáról a rendelkező nyilatkozatot 2017. május 22-ig kell elektronikusan vagy postán megküldeni a NAV-hoz, akár a bevallás részeként, akár külön.

- Ha a munkáltatód bíztad meg bevallási kötelezettséged teljesítésével, a rendelkező nyilatkozatot lezárt borítékban 2017. május 10-ig a munkáltatójának is átadhatod

- Rendelkezésed csak akkor lesz érvényes, ha adódat befizetted és nincs adótartozásod

Hogyan fizetheted be az adót?

- Az új online felületen és a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával.

- Lakossági folyószámláról átutalással.

- A NAV ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel.

- Készpénz-átutalási megbízással, azaz csekken, amit a NAV honlapján vagy ügyfélszolgálatain igényelhetsz

Adó befizetése részletfizetéssel

Adódat pótlékmentes részletekben is befizetheted, ha a fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összesen nem haladja meg a 200 000 forintot.

Legfeljebb hat havi, egyenlő részletekre osztott részletfizetést kérhetsz a bevallás erre vonatkozó pontjának kitöltésével. Az első részlet megfizetésének határideje 2017. május 22.

A 2016. adóévre vonatkozó bevallási kötelezettség teljesítésének határidejei:

2017. január 31. - Eddig bízhatod meg munkáltatód az adóbevallásod (16M29 jelű munkáltatói adómegállapítás) elkészítésével. Az elkészítéséhez nyilatkozni kell a munkáltatója felé. Ne feledd, nem köteles a munkáltató azt elkészíteni.

2017. február 27. - A 16SZJA jelű bevallás beküldésének határideje egyéni vállalkozók, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett őstermelők és magánszemélyek, valamint az eva és kata hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozók számára;

2017. március 15. - Az adóbevallási tervezet postai kézbesítésnek igénylési határideje.

2017. május 22. - A magánszemélyek és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett őstermelők adóbevallásának beküldési határideje.

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

Becsatolom Neked a NAV tájékoztatót, ha érdekes lehet számodra, olvasd el!

Jó hír az első házasok kedvezményével kapcsolatban

Visszamenőlegesen jó hír az első házasok kedvezményével kapcsolatban.

A korábbiakkal szemben újdonság, hogy 24 hónapig vehető figyelembe az első házasok kedvezménye a házasságkötést követő hónaptól, ha legalább az egyik házastárs első házasságát köti.

De hogy volt ez eddig? Ha 24 hónapon belül jött az utód, akkor egyik kedvezményt felváltotta a másik http://bodormaria.blogspot.hu/2016/01/elso-hazasok-csaladi-kedvezmenye.html?m=1

Most egymás mellett fut majd a két kedvezmény. Tehát, ha összeházasodtok, jogosultak vagytok első házasok kedvezményére és 1 év múlva pocaklakótok lesz, akkor onnantól kezdve egyszerre kapjátok az első házasok és a családi kedvezményt is.

Mikortól veheted ezt ebben a formában igénybe? Jó hír, hogy visszamenőleg 2014. december 31-től.

Ez mit jelent? Nézzük egy példán keresztül.

2015.január házasságkötés, tehát első házasok kedvezménye 2015. februártól 2016. január hónapig jár. 2015.augusztusban az orvos kiadta az igazolást a várandósság 91.napjáról, ekkortól családi kedvezmény lépett az első házasok kedvezményének helyébe, DE, most lehetőség van a 2015.évre önellenőrzéssel érvényesíteni és kérni az 5 havi első házasok kedvezményét visszamenőleg, és 2016. évi adóbevallást már úgy beadni, hogy abban kérheted a kedvezményt, mert a munkáltató (ha van) így decemberben már nem sokat tehet.

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

A szálláshely szolgáltatás

2 nappal ezelőtt írtam egy kis figyelemfelkeltőt adózási témáról a bérbeadás vs. szálláshely szolgáltatásról. A bérbeadást már körbejártam, most nézzük a szálláshely szolgáltatást. 

Gyorsan a lényeget, hogy ha már itt bukik a történet, akkor ne is kelljen végigolvasnod, ha nem érdekel, de azért remélem akkor keresel helyette mást, mondjuk egy jó receptet, vagy egy utazási élményt.

A szálláshely szolgáltatás szerintem akkor igazán jó, ha fizető vendéglátóként megfelelsz, s választhatod a tételes átalányadót.

Tehát, bérbeadás helyett a szálláshely szolgáltatást, ha 

• megfelel az ingatlan az egyéb szálláshelynek, azaz – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
• bejelentkeztél az önkormányzat jegyzőjéhez, aki nyilvántartásba vesz, majd ezt követően
• adószámot kértél a NAV-tól erre a tevékenységre

És egy nagyon fontos fogalom, a fizető vendéglátó tevékenység. Azt hiszem jól értelmezem jelen esetben, hogy minden fizető vendéglátó tevékenység egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenység, de nem minden szálláshely szolgáltatási tevékenység fizető vendéglátó tevékenység, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra

90 napot nem meghaladóan, tehát maximum 90 napra nyújtod a szolgáltatást ugyanannak a személynek. Vigyázz, mert pl a nyári 3 hónap több mint 90 nap, nehogy ott csússzon el a történet, hogy megállapodtok a június-július-augusztusban, aztán egy ellenőrzésnél derül ki, hogy hát ez 92 nap, hiába a befizetett átalányadó, mit sem ér.

Röviden tehát a teendők, és a fizetendők:

1. bejelentkezés az önkormányzathoz
2. az önkormányzatnál történő nyilvántartási számmal adószámot kérni a NAV-tól
3. venni 2 vendégkönyvet és 1 vásárlók könyvét (legalábbis ezt mondták az egyik önkormányzatnál)
4. eldönteni, hogy milyen módon szeretnél adózni. a.) tételes átalányadó (meg is kell ennek felelni, 90 napos szabály) b.) önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint. Ez akkor is választható, ha megfelelsz a tételes átalányadónak, ha pedig nem minősül fizető-vendéglátásnak szálláshely-szolgáltatói tevékenysége (ismét a 90 napos szabály!!), akkor csak ezt választhatja. Mindenki számoljon, s döntse el saját maga. Segítségképpen a fizetendő adók:

• tételes átalányadó esetén 32.000.- ft / szoba / év + 20% eho = 38.400.- forint / szoba / év
• önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ahogy azt a bérbeadásnál már írtam 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolás szerint.

Ha ez így rendben van, akkor a NAV oldalán megtalálható 10. információs füzet szerint íme pontosan és részletesen az összes tudnivaló:

Míg bérbeadásnál a lakás hosszabb távú használatba adása a cél, addig szálláshely szolgáltatásnál a magánszemély amellett, hogy az ingatlanát átmeneti időre biztosítja szálláshelyként, megjelenik a szolgáltató jelleg is, takarítás, esetleg reggeli biztosítása a vendég számára. Azaz a tevékenység szolgáltatás-jellege, üzletszerűsége kerül sokkal inkább előtérbe. Ebben az esetben tehát már nem beszélhetünk bérbeadásról, az ilyen tevékenység szálláshely-szolgáltatási tevékenységként minősíthető.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni. 

Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshelyszolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.

1. Bejelentkezés A törvény az adószám kiváltása alól kizárólag az általános forgalmi adómentes ingatlanbérbeadási tevékenység esetén ad mentesítést, azonban az egyéb szálláshely-szolgáltatás kötelezően adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa tv. alapján, így az adóalanyt az Art. szabályai alapján bejelentkezési kötelezettség terheli.

A magánszemélyeknek 2016. január 1-jétől nem engedélyt kell kérniük, hanem bejelentést kell tenniük a jegyzőhöz. Az önkormányzat jegyzője a kormányrendelet alapján a bejelentés megtételéről, a tevékenység nyilvántartásba vételéről igazolást állít ki, mely igazolás tartalmazza a magánszemély által üzemeltetett szálláshely típusát is. A nyilvántartásba vétel számát az adóhatósághoz történő bejelentésre szolgáló nyomtatványon is fel kell tüntetni. Az adózó az adószámot a 16T101-es nyomtatvánnyal kérheti az adóhatóságtól.

2. Tételes átalányadózás Az Szja törvény a fizető-vendéglátó tevékenységet végzőnek minősülő magánszemélyeknek bizonyos feltételek fennállásakor lehetővé teszi egy sajátos adózási mód – a tételes átalányadózás – választását.

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet. 

A tételes átalányadózás alkalmazását nem zárja ki az, ha a szálláshely-szolgáltatást nem a magánszemély fizeti, hanem azt kifizető, munkáltató finanszírozza (a számla nem a magánszemély nevére szól). Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshelyszolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható.

3. Tételes átalányadó megfizetése A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év egészében nem folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket. Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választására a magánszemély a tevékenység megkezdésekor nem volt jogosult, akkor a nevezett tevékenységből származó összes jövedelmére, míg ha jogszerűen választotta a magánszemély a tételes átalányadózást, de azt követően valamely feltételt, vagy több feltételt nem teljesített, akkor a következő negyedév első napjától az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell az adót megállapítania. A változás negyedévét megelőző negyedévre, negyedévekre az éves tételes átalányadó arányos részét kell megfizetnie.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12 napjáig, míg a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül kell megfizetni a tételes átalányadó éves összegét. Ha a magánszemély fizető-vendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni. 

4. Speciális rendelkezések a költségek elszámolhatóságára Természetesen a tételes átalányadózás helyett a magánszemély akkor is adózhat az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ha egyébként megfelel a tételes átalányadózás feltételeinek. Amennyiben szálláshely-szolgáltatói tevékenysége nem minősül fizető-vendéglátásnak, akkor az ebből származó jövedelmére kizárólag az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazhatja. Ebben az esetben a szálláshelyszolgáltatásból származó jövedelemre az önálló tevékenységre irányadó szabályok alkalmazandók, költségelszámolás tekintetében – a 3.2. pontban ismertetettekhez képest – az alábbi eltérésekkel: 

• a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében költségként számolható el az Szja tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), 
• valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).
• A bérbeadáshoz hasonlóan speciális rendelkezés az elszámolható költségek tekintetében az, hogy az egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély épület, építmény esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést számolhat el még akkor is, ha az épületet három évnél régebben szerezte meg, vagy építette.

 A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély – amennyiben a tételes átalányadózást választja – százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, amely a tételes átalányadó 20 százaléka. Abban az esetben, ha az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza, vagy nem tekinthető fizető-vendéglátónak, akkor a jövedelem 27 százalékát kell egészségügyi hozzájárulás címen megfizetnie, mivel e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Amennyiben vállalkozói igazolványában a szálláshely-szolgáltatás szerepel, de az e tevékenységből származó jövedelmére a magánszemélyre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályokat alkalmazza, akkor a Tbj. szerint az egyéni vállalkozóra előírt rendelkezések szerint járulékot, valamint a Szocho tv.38 szerint szociális hozzájárulási adót fizet. Ez esetben egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az adózónak a személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége mellett idegenforgalmi adó kötelezettsége is keletkezik, melynek összegéről az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzattól kérhet felvilágosítást.

 Érthető volt? Kérdés?

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

A bérbeadásról részletesebben

Ahogy tegnap írtam, boncolgassuk kicsit részletesebben a bérbeadást majd a szálláshely szolgáltatást. Kezdem a bérbeadással. Tudod, a NAV oldalán http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz a 10. füzetben megtalálsz nagyon sok mindent.

Tegnap olvashattál egy ilyet:

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 %.

Erre már érkezett is egy kérdés a továbbolvasás után, hogy a bevétel 90%-át alapul véve 15% az adó? A válaszom az, hogy lehet, de írtam, hogy 

akkor bérbeadás esetén 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolással történő jövedelemmegállapítás után 

Tehát, a vagy előtt és után van a lényeg, mert 2 különböző módon lehet jövedelmet megállapítani, s így lehet a bevétel 80%-át alapul véve, de akár a 10%-ot alapul véve is 15% az adó. Akkor kezdjük ezzel. Tehát

A jövedelem megállapítása 

A bérbeadás bevételéből kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása: 

 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy 

 tételes költségelszámolással.

Úgymond a 10% költséghányad a bevétellel szemben mindenkinek jár, legalább ennyit bárki figyelembe vehet a bevétellel szemben mint elszámolható költséget, és a 90% után adózik. Ez azoknál lehet érdekes, akinek semmilyen költsége nem merül fel a bérbeadással kapcsolatban, tehát csak bérleti díjat kap a bérbevevőtől, és emellett pl. a bérbevevő fizeti a rezsit közvetlenül a szolgáltatók fel ha van rezsi, és minden egyéb az elhasználódással kapcsolatos költség is őt terheli. Ebben az esetben a bérbeadó egyszerűen csak a 100% bevétellel szemben 10% költséget levon, és  90% után adózik, mint ahogy írtam is már. 

Ezen jövedelem-megállapítási módszernél a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ezután kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az esetlegesen felmerülő egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Amennyiben a bérbeadásból származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik és azzal szemben a magánszemély nem számol el költséget – a 10 százalékos költséghányad kivételével –, akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Ebben az esetben az adózónak az elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély az adóévben az önálló tevékenységére tekintettel teljesített első kifizetésnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását kéri, a továbbiakban az adóév során egyetlen önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem kérheti a tételes költségelszámolás alkalmazását. Ugyanakkor az adóbevallásban a magánszemély akkor is áttérhet a tételes költségelszámolásra, ha az adóévben a 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott. Azonban, ha valaki a tételes költségelszámolásról nyilatkozik, az adóbevallás elkészítésekor már nem állapíthatja meg 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelmét.

Akinek felmerül költsége és több mint 10%, választhatja a tételes költségelszámolást, és a 100% bevétellel szemben annyi költséget számol el amennyi felmerül, de ha kifizetőnek ad bérbe, akkor maximum 50% költségről nyilatkozhat év közben, s majd év végén rendezi az adóbevallásában a különbözetet. 

Elismert költségként a magánszemély csak a bevételszerző tevékenységével közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe.

A bevétellel szemben legfeljebb az adott tevékenységből származó bevétel mértékéig számolhatók el költségek, azaz, akár 100 % is lehet a költség, de ha annál több, akkor maximum nulláztad magad az évre, de a következőre nem viheted át a "veszteséget"

Az alábbi költségek számolhatók el:
 az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja tv. 3. számú melléklete rendelkezései szerint – elismert költség,
 igazolás nélkül elismert költség;
 valamint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében az Szja tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz időarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – épület, épületrész esetében értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha annak megszerzése három évnél régebben történt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg. Az értékcsökkenési leírás alapját nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár képezi. Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó összegű egyedi tárgyi eszköznél az adózó 2 adóév alatt számoljon el értékcsökkenési leírást, azaz 50-50 %-os értékcsökkenést érvényesítsen.
 a törvényben meghatározott esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány- értékcsökkenése
 egyéb tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása; A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak az egyedi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg.
 a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás. 

Vigyázz, ha a tételes költségelszámolást választod, és év végén kiderül, hogy nem volt csak 5% költséged, akkor az 5%-ot számolhatod el, már nem állapíthatod meg a 10% költséghányad figyelembevételével a jövedelmed, míg fordítva  lehet, hogy ha 10% költséghányadról nyilatkozol, de az adóbevallásodban tételes költségelszámolással számolsz már el a bevételekről, költségekről, jövedelemről.

Arra is figyelj oda, hogy ha kifizetőnek adtál bérbe, s a az adóévről elkészítendő bevallásodban a tényleges levonható költség kevesebb, mint amiről a kifizető felé nyilatkozott, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetnie.

Kifizetőnek történő bérbeadás  
Amennyiben a bérlő kifizetőnek minősül, úgy az összevont adóalapba tartozó jövedelemből az adóelőleget neki kell megállapítania. Az adóelőleg alapja a magánszemély – a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költségekről tett – adóelőleg-nyilatkozata szerinti jövedelem összege. Nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka képezi az adóelőleg alapját. Mindez azt jelenti, hogy a magánszemély a kifizető felé legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedően nyilatkozhat költségekről. Így a kifizető az adóelőleg alapjának megállapítása során költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe. A magánszemély azonban ettől függetlenül az éves adóbevallásában a bevétel erejéig elszámolhatja a ténylegesen felmerült és a törvény által elismert költségeit. Abban az esetben azonban, ha az adóévről elkészítendő bevallásában a tényleges levonható költség kevesebb, mint amiről a kifizető felé nyilatkozott, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetnie. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, és az Art. rendelkezései alapján bevallania. Mind a kifizető által levonandó, mind a magánszemély által fizetendő adó mértéke a jövedelem 15 százaléka. A kifizetőnek az általa levont adóelőleget a tárgyhavi 08-as bevallásában kell feltüntetnie. A kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, és a bérbeadásból, szálláshely szolgáltatásból származó bevételére nem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

Magánszemélynek történő bérbeadás esetén 
Abban az esetben, ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az általa alkalmazott módszer szerint megállapított jövedelme után a 15 százalék adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie.

Igen, ez biztos. Hogyan?

Ez azt jelenti, hogy az első negyedévet követő hónap, tehát április 12. napjáig kell befizetni az első adóelőleget, a második negyedévet követően július 12. napjáig....és így tovább, mégpedig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla elnevezésű HU16100320000605635300000000 számú bankszámlaszámra. Ha tudsz utalni utalod, ha nem, akkor bemész, és kérsz csekket.

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség bérbeadás esetén

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában nincs járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adónak sem alapja az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ezért az e tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelheti a Tbj. 13 szerinti belföldi magánszemélyt. A magánszemély egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége a jövedelem nagyságától függően alakul. 1 millió forintos éves jövedelemig – azaz a bevétel költségekkel csökkentett részéig – nincs eho-fizetési kötelezettség. Amennyiben azonban a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, úgy a teljes jövedelem után meg kell fizetni a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. Ez a fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék – melynek összege 2016-ban 7050 forint – , valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).
Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az eho-t a magánszemélynek előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg kell megállapítania és megfizetnie. Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg. A kifizetőnek a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a havi ’08-as bevallásában kell elektronikus úton bevallania.

Ha te fizeted, és van fizetnivaló, akkor tehát az adóelőleggel együtt negyedévet követő hó 12. napjáig kell rendezned a NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla elnevezésű és HU20100320000605621200000000 számú bankszámlára utalással, csekken, ahogy szeretnéd.

És volt még 2 kérdés.

Az egyik, a rezsiszámla. Úgy gondolom megállapodás kérdése. 1. csak bérleti díjat fizet a bérbevevő a bérbeadónak aki a bérleti díj 90 %-a után adózik, a rezsit pedig fizeti a bérbevevő a szolgáltatónak 2. bérleti díj + rezsit fizet, a bérbeadó pedig ebben az esetben tételes költségelszámolást választ, s a rezsi átfutó tétel lesz nála. Bele kell írni a szerződésbe, hogy melyik formáját választják a számlák kifizetésének, persze ha a bérbeadónak mindent bankszámláról vonnak le, akkor egyszerűbb, ha minden hónap x. napjáig megírja a bérbevevőnek, hogy mennyi volt az előző havi rezsi + bérleti díj, s azt kéri el, míg ha csekkek jönnek, akkor fizesse be a csekket a bérbevevő, úgyis hozzá megy a posta, s adja át a befizetett csekkeket a bérbeadónak minden hónapban, így elkerülhető egy trehány bérbevevőnél hogy elzárják a vizet, gázt..

A másik, hogy csak egy szoba kerül kiadásra, s ebben az esetben hogyan történjen a rezsi költség elszámolása. Javaslom a m2 arányos megosztást ha mindenki napi szinten használja a lakást. Így a legegyszerűbb, s bérleti díj + rezsire kötnék szerződést. A bibi akkor van, ha nem egyenlő a lakáshasználat, mert ha a bérbeadó 1 hónapban csak 1 hétvégét tölt a lakásban, nem biztos, hogy jó megoldás a terület alapú megosztás, mert több a rá eső költség arányaiban mint amennyit használ, ezért itt jó megoldás lehet ha időarányosan kerül meghatározásra a rezsi megfizettetése, vagyis az említett havi 1 hétvégi használat esetén a bérbevevőt 58/60-ad rész, míg a bérbeadót 2/60-ad rész terheli. Valahogy úgy jutottam erre az elgondolásra, hogy 30 napos hónap esetén minden nap = 1/30-ad rész, s ebből 1/60-ad rész a nap/fő már ha 1-1 emberkéről beszélek,s így már lehet a napokkal könnyedén számolgatni, osztani,szorozni, attól függően, mennyi a bérbevevői és bérbeadói létszám, de azt gondolom bármilyen megoldás jó lehet amit közösen talál ki a két fél, s le van írva, és persze tartják is magukat ehhez.

Remélem minden teljesen érthető volt, a válaszok is a kérdésekre! Azt gondolom, a legtöbb esetben minden megállapodás kérdése, amit érdemes leírni.

Bodor Marcsi

Bérbeadás vagy szálláshely szolgáltatás?

A barátnőmnél aktuális téma a bérbeadás, és megkért, hogy írjak erről. Azt gondolom, hogy érdekes lehet nem csak a hagyományos bérbeadásról beszélni, de szót érdemel mellette a szálláshely szolgáltatás is, lehet, hogy lesz, aki most tér át egyikről a másikra, ha megtudja, hogy micsoda különbségek vannak. Most nagy vonalakban összehasonlítom a két adózási formát, aztán külön - külön részletezem, hogy mindenki számára teljesen érthető legyen.

A NAV oldalán bárki számára elérhető ezzel kapcsolatban a 10. információs füzet http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz 

ami nagyon jól leír szinte mindent, de van aki számára a konyhanyelv érthetőbb.

Akkor kezdjük, s nézzük, mit is ír a hogyishívják:

A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, leginkább turisztikai célú hasznosítása, a szálláshely-szolgáltatás (fizető vendéglátás) - tehát ha az ingatlanod kiadnád, gondold át előbb, hogy mennyi időre szólna ez az ügylet. Mint ahogy majd később olvashatod, itt a rövidebb táv 90 napig terjedhet, ezen túlmenően már tartós időszakról beszélünk.

Az ingatlan természetes személyként történő hasznosítása jellemzően nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként történik, ezért e füzet részletesen a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 %. A fizető vendéglátásból származó jövedelem feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja – külön adózó jövedelemnek minősül. Ennek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) határozza meg.

Mindkét esetben többféle viszonyban állhatnak egymással szemben a szereplők.

Bérbeadásnál a tevékenység végezhető egyéni vállalkozóként (adóalanynak minősül), adószám nélküli magánszemélyként és adószámos magánszemélyként, míg a szálláshely szolgáltatás esetében leginkább a tételes átalányadózást választó magánszemélyről beszélünk mint bérbeadóról. a bérbeadó viszont lehet nem adóalany (egy másik magánszemély) vagy adóalany (egy cég, aki már kifizetőként lép a színre)

Addig, amíg adóalany - adóalany, vagy nem adóalany - nem adóalany, vagy adóalany  - nem adóalany között jön létre az ügylet, a fizetésen és később az adóelőleg majd adóbevalláson kívül úgymond nincs más teendő, viszont, ha nem adóalany - adóalany között jön létre az ügylet, akkor már van teendő, mert ebben az esetben az adóalanynak kifizetői teendői vannak.

Tehát

Bérbeadó / szálláshely szolgáltató                 Bérbevevő                     Teendő

egyéni vállalkozó (adóalany)          magánszemély (nem adóalany)                1,

-"-                                            másik adóalany (egyéni vállalkozó, kft, bt...)  1,

magánszemély (nem adóalany)          magánszemély (nem adóalany)            1,

magánszemély (nem adóalany)    adóalany (egyéni vállalkozó, kft, bt.....)     2,

1.) az 1 esetben a törvény rád vonatkozó része alapján adózol. Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor a könyvelőd majd könyvel az alapján amit átadsz a részére, ha magánszemély vagy, akkor bérbeadás esetén 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolással történő jövedelemmegállapítás után megfizeted a 15% adóelőleg a negyedévet követő hónap 12-éig, 14% ehot akkor fizetsz, ha a jövedelmed eléri az 1 millió forintot éves szinten. Ha nem éri el a jövedelmed az évi 1 millió forintot, akkor nincs eho, de ha eléri, akkor NEM 1.000.0001.- forinttól, hanem az első forinttól fizeted a jövedelmed után míg az így fizetendő 14% ehod, s a biztosítotti jogviszonyaidban megfizetett 7 % egészségbiztosítási járulék , a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék – melynek összege 2016-ban 7050 forint – , valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot. Az ehot az szja-val együtt fizeted negyedévet követő hó 12-éig.

pl. ha semmi jövedelmed, "csak" havonta 1 M forintért adod bérbe a házad a szomszédnak, hogy ott lakjanak a rokonai, s a rezsit ők rendezik, tehát neked csak bérleti díjból van bevételed, akkor 10% költséghányaddal számolva év elejétől így alakulnak a számok:

bevétel: 1.000.000.-

költség: 100.000.-

jövedelem: 900.000.-

15% szja: 135.000.-

14% eho: 126.000.-

Április hónapban már 4x126.000.- = 504.000.- forint ehonál jársz, de mivel 450.000.- forint a maximum, itt már csak 54.000.- forint a havi eho, s többet nem is kell fizetned már ebben az évben.

Szálláshely szolgáltatás esetén az adózás tételes átalányadózással sokkal egyszerűbb, mert itt szobánként 32.000.- forint / év + 20% (6.400.-) eho, összesen 38.400.- / szoba / év adóval letudhatod az összes adófizetési kötelezettséged, amit negyedévet követő hónap 12-ig fizetsz meg 4 részletben, már ha megfelelsz a feltételeknek, pl egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújtasz szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.

Ez a második mennyivel jobban hangzik egy ilyen nagy összegnél, ugye? De hát szálláshely szolgáltatás esetében nem lehet 90 napot meghaladó a szolgáltatás időtartama, bér egy nagy családban több magánszemély is van,s egyenlőre nem találtam leírva, hogy nem vehetik ki 90 naponként felváltva ugyanazt az ingatlant, hisz Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. s aztán most gondoljon mindenki azt amit akar, és kezdjen el számolni.

2.) ha tőled, mint magánszemélytől, egy cég vesz bérbe ingatlant mert pl. biztosítania kell 5 hónapra a lakhatást valaki számára, vagy egy vidéki munka miatt a te városodban a te kis lakásod találja meg, ahova elhelyezné 3 napra az embereit, akkor jobb ha te is tudod, hogy legyen az 5 hónap vagy 3 nap, erre az időszakra a bérbevevő adóalany kifizetőként helyetted fizeti az adót úgy, hogy az tőled levonja, s te annyival kevesebbet kapsz meg, s ha nyilatkozol a pontos költségelszámolásról, akkor annak figyelembevételével teszi a fentieket. Ez azért fontos, mert a kifizetőnek már nem kötelezettsége, hogy nyilatkoztasson, csak hogy vonjon, valljon, fizessen.

Tehát ha 100 forintért adsz bérbe, s úgy adod az átutalásos számlát bérbevevőnek, akkor 

bérbeadás esetén 

100 * 15% szja = 15

100 * 14 % eho = 14

tehát 10 forintonként 29 forinttal ad neked kevesebbet, s majd később kapsz egy igazolást a bevallásodhoz, s ott korrigálhatsz az elmaradt költséghányaddal,

vagy

nyilatkozol, hogy márpedig 10% - 50%ig terjedően vegyen figyelembe nálad költséget, s így a 100 forint bevételből 90 - 50 forintig terjedő jövedelem után számolja ki a levonandókat, s így fizet neked.

Szálláshely szolgáltatás estén az információs füzet nem tartalmaz a kifizetői feladatokra vonatkozóan adatot, ezért egyeztettem a NAV-val, akik először azt mondták, hogy de, de vonni, vallani, fizetni kell, de nem, nem, a kifizetőnek nincs dolga, ha a szálláshely szolgáltatásra, mint külön adózó jövedelemre a tételes átalányadózást választod.

Ha sikerült felkelteni az érdeklődésed vagy jól összezavarni, akkor olvasd tovább a következő két írást, amiben külön - külön boncolgatom a bérbeadást és a szálláshely szolgáltatást. Ha már most kérdésed merül fel, írj, s kitérek rá.

Bodor Marcsi

Még 1 hét + 1 nap az adóbevallások elkészítésére és leadására

Lassan, de biztosan közeledik az adóbevallások elkészítésének és leadásának határideje, pontos nevén a Bevallás a 2015. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulá kötelezettségéről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről leadása.

A te adóbevallásod már elkészítette a NAV, vagy a munkáltatód, vagy egy könyvelő, vagy te magad? Ha még nem, akkor jövő hét péntekig még éppen van pár napod, hogy előkeresd a szükséges dokumentumokat, ami alapján elkészülhet a bevallásod.

Ne feledd az adód 1 + 1 % át felajánlani. Általános tudnivalókat egy korábbi írásomban itt találhatsz:

http://bodormaria.blogspot.hu/2016/02/ado-11-altalanos-tudnivalok.html

Pár ötlet, hogy kinek ajánlhatod fel az egyik 1% - ot:

http://bodormaria.blogspot.hu/2016/02/ado-1-orszagos-mentoszolgalat.html

http://bodormaria.blogspot.hu/2016/02/ado-1-hortobagyi-madarpark.html

http://bodormaria.blogspot.hu/2016/02/ado-1-vadmadarkorhaz.html

http://bodormaria.blogspot.hu/2016/02/ado-1-mnrse.html

Marcsika

Az egyszerűsített bevallás – adóhatósági közreműködéssel

A 2015. évi adóbevallással kapcsolatos határidők, tudnivalók

VII. Az egyszerűsített bevallás – adóhatósági közreműködéssel

Ha 2015. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó bevallás benyújtására vagy kötelezett, és nem kértél munkáltatói adómegállapítást (vagy azt munkáltatója nem vállalja), illetve adónyilatkozatot sem nyújt(hat)ottál be, akkor e kötelezettségének egyszerűsített bevallás választásával is eleget tehetsz.

Amennyiben 2015-ös adóévről nem kell adóbevallást benyújtanod, de az állami adóhatóságtól kapsz bevallási csomagot, akkor azt nem kell kitölteni, azzal további teendő nincs. Előfordulhat, hogy az állami adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskor már nem él. Ebben az esetben az elhunyt magánszemély hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallást, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az adó összegét.

Határidők:

2016. január 29-ig postázzák a névre szóló bevalláshoz szükséges csomagot.

Az elektronikus úton bevallást teljesítők az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu), az SZJA menüpontra történő kattintás után tölthetik le a nyilatkozatot, amelynek kitöltéséhez az ÁNYK (AbevJava) kitöltő- és ellenőrző program nyújt segítséget. A kitöltött, aláírt nyilatkozat postára adásának, illetve elektronikus úton történő beküldésének határideje: 2016. február 15.

A határidő elmulasztása jogvesztő, vagyis a nyilatkozat határidőben történő visszaküldésének elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet benyújtani.

Ilyen esetben a bevallási kötelezettség a 1553 számú bevallás, illetve a törvényi feltételek teljesülése esetén a 1553ADÓNYILATKOZAT elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával teljesíthető.

Érvényes nyilatkozat esetén az állami adóhatóság a 1553E jelű egyszerűsített bevallását legkésőbb 2016. május 2. napjáig (tekintve, hogy a törvényi határidő 2016. április 30., és az azt követő 2016. május 1. napja munkaszüneti nap) megküldi postai vagy elektronikus úton. Az elkészített egyszerűsített bevallást a kézhezvételt követően vagy elfogadod, vagy az adatokat javítod, esetleg kiegészíted. Amennyiben a 1553E jelű egyszerűsített bevallásban foglaltakkal egyetértesz, abban az esetben a nyomtatvánnyal nincs semmi teendőd, azt nem kötelező visszaküldeni az állami adóhatóság részére. Ha a bevallást kiegészítve, javítva - vagy nem javítva - visszaküldöd, úgy az aláírt bevallást 2016. május 20. napjáig kell postára adnia, vagy elektronikus úton (ha rendelkezel ügyfélkapus regisztrációval) megküldeni az állami adóhatóságnak. A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a 1553E jelű egyszerűsített bevallást 2016. május 20. napjáig nem küldi vissza az ügyfél, úgy az állami adóhatóság által kiküldött bevallás az Ön által benyújtott bevallásnak minősül.

Amennyiben a kiküldött 1553E jelű egyszerűsített bevallás kiegészítésre szorul, a bevallást  mindenképpen vissza kell küldeni. Ilyen eset lehet például a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog, illetve ingó vagyontárgy értékesítése vagy visszafizetendő adókedvezmény keletkezése.

A 1553NY nyilatkozat felsorolja, hogy mikor választhatod az egyszerűsített bevallást:

Egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet például, ha: 

* ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni); 

* ingó vagyontárgy értékesítéséből származott bevallásköteles jövedelme;

* vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (pl. haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat stb.); 

*termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől származott bevallásköteles jövedelme; 

*az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;

*magánnyugdíjpénztártól kedvezményezettként részesült nem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben; 

*mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani; 

*osztalékból származott jövedelme, és annak adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; 

*értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme; 

*vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett; 

*az Szja tv-ben meghatározott sorrend szerint kíván az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni; 

*az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt (ideértve a családi adóalap, illetve családi járulékkedvezményt is) érvényesít; 

*rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító- pénztári számlára és/vagy nyugdíjbiztosítási szerződésre tekintettel történt befizetései alapján (kivéve külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő rendelkezés);  *visszafizetendő adókedvezménye keletkezett (kivéve, ha nyugdíjbiztosítási szerződés tekintetében a visszafizetendő összeg levonására a biztosítónak részben vagy egészben nincs lehetősége);

*valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint kíván eleget tenni, és az Ekho törvény szerinti különadó fizetésére nem kötelezett, ezt az adózási módot a törvény rendelkezéseinek megfelelően, jogszerűen választotta, valamint a kifizetőtől nem vállalta át a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését;  *olyan jövedelmet szerzett, amely után a kifizető (munkáltató) az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége.

És azt is, hogy mikor nem választhatod:

Adóhatóság közreműködése nélkül kell az adóbevallásod elkészítened, amennyiben:

*a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott; 

*az adóévben valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományban részesült; 

*a nyugdíjbiztosítási szerződése kapcsán keletkezett visszafizetendő kedvezmény összegét Önnek kell bevallania és megfizetnie 6 ; 

*az adóévben egyéni vállalkozó volt – kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;

* az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott, és nem tesz nemleges nyilatkozatot; 

*a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választotta,

*az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság  fizetésére köteles (ideértve a családi járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítéséből származó 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet miatti 12%-os bírságot is); 

*ingatlant - egyéni vállalkozónak nem minősülő - bérbeadó magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) értékcsökkenési leírást számol el az Szja tv. 11. számú mellékletének rendelkezései szerint; 

*termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származott olyan bevallás köteles jövedelme, mely után a 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése Önt terheli;  *privatizációs lízingből származott jövedelme;

* árfolyamnyereségből származott jövedelme;

*egyéb forrásadós jövedelmet szerzett és utána az adót, adóelőleget Önnek kell bevallani és megfizetni;

* az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet szerzett;

*ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmet szerzett;

*az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származott jövedelme/ vesztesége, illetve ha a keletkezett veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni;

*önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben a szerződése megszűnt és adófizetési kötelezettsége keletkezett; 

*olyan bevételt szerzett, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelynek adó- vagy adóelőleg megállapítására Önmaga köteles (kivéve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó bevételt);

*a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult (pl. árfolyamnyereségből származó jövedelem és annak adója), 

*külföldi illetőségű magánszemély;

*olyan adóköteles jövedelme volt, amely külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről (nem Magyarországról) származott; 

*olyan jövedelmet szerzett, amellyel összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet Önnek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie

*a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számolt el,

* utóbb jogosulatlannak minősül az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó választása (különadó fizetési kötelezettség terheli), vagy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho összegének bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta. 

*az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéshez kapcsolódó adóalap - kedvezményt érvényesít, 

*a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

2003. évi XCII. törvény

az adózás rendjéről

Az egyszerűsített bevallás

28. § (1)  Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. Az egyszerűsített bevallás választásának további feltétele az adózó belföldi lakcímének közlése. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az adózó a munkáltatói adómegállapítás, továbbá az egyszerűsített bevallás helyett választhatja, hogy adókötelezettségét önállóan teljesíti. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.

(3) Ha az adózó nem választja sem az egyszerűsített bevallás adóhatóság általi kitöltését, sem a munkáltatói adómegállapítást vagy a munkáltató ez utóbbit nem vállalja, adóbevallási kötelezettségét köteles önállóan teljesíteni.

(4) Az adózó az egyszerűsített bevallás választásának bejelentésével egyidejűleg - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton - nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, tényekről, körülményekről.

28/A. §  (1)  Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval.

(2) Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja.

(3)  Ha az adózó a (2) bekezdés szerint javítja bevallását, a javított bevallást május 20-ig visszaküldi az adóhatóság részére.

(4)  Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót.

(5)  Az adózónak az adót május 20. napjáig kell megfizetnie, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására. Az adatok javítása esetén az adót az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót május 20-tól, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.

(6) Ha az adózó az adóhatóság honlapján közzétett program segítségével javítja a bevallását és a javított bevallást elektronikus úton vagy aláírásával ellátva papíron visszaküldi az adóhatóság részére, a (4)-(5) bekezdéstől eltérően az adóhatóság a javítás eredményéről nem küld értesítést, és az adózó az adó megfizetésére május 20-áig köteles.

(7)  Az adóhatóság által adózó részére küldött egyszerűsített bevallás - ha azt az adózó május 20. napjáig nem küldte vissza, vagy nem javítva küldte vissza az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Ha az adózó az adóhatóság által megküldött egyszerűsített bevallást a (3) bekezdés szerint javítva küldte vissza az adóhatóság részére, a visszaküldött, javított bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül.

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika