Az arborétumot kerestem Kecskeméten, amikor is először eltévedve a
Vadaskertnél kötöttem ki, de mikor ott körbejártam és megnéztem mindent, folytattam utam az arborétumig.
Az arborétumnak 2 bejárata van. Én a székely kapuhoz érkeztem.
Amint beléptem az arborétumba, a hirdetőtáblán sok érdekes dolgot olvashattam, mint például
Ahogy haladtam tovább, rendhagyó térkép fogadott
Jól megnéztem és útra keltem. Következzen pár szép fotó a sétámról, sok hasznos információval kísérve.
"Kiskunság legnépesebb városát, Kecskemétet egy jól megtervezett
zöldövezeti gyűrű veszi körül, melynek ÉNY-i részét a lakótelepek
szomszédságában található Milliomodik hektár Parkerdő, Szabadidőközpont,
Vízműdomb (Benkó-domb), Arborétum, Kápolna-rét zöldfelületi egységek
alkotják. E láncolat fontos tagja a fiatal, formálódó arborétum, melynek
szerepe messze túlmutat a közjóléti funkciókon: termőhely-állékonyságot
célzó vizsgálatoknak, madártani megfigyeléseknek, tanításnak-tanulásnak
válik évről évre gazdagabb, színvonalasabb helyszínévé. Mivel az
uralkodó szél irányában (ÉNY) található, nem elhanyagolható a 62
hektáros erdő- és díszkert felület szélvédő, a városba érkező levegőre
gyakorolt kondícionáló hatása sem."
"Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv,
tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt kettészelő
széles út, máig emlegetett nevén felhajtó út (Vasfás sétány), valamint a
gyűjteményes rész ÉNY-i oldalát határoló Vadgesztenyés sétány
agrártörténeti emlék. A hajdani vásárok emlékét idézi elénk a „Felhajtó
út” megnevezés, hiszen valamikor az egykori „sugárúton” hajtották fel az
állatokat a kecskeméti vásárba. A Vadgesztenyés sétány a „sugárutakat”
összekötő körút egyik megőrzött darabja.
Az arborétum területén több ősgyepmaradvány őrzi a hajdani természeti állapotokat."
" A gyűjteményes rész 14 ösvényén végigsétálva ma több mint 800-féle
fásszárú növényt fedezhetünk fel. A fák, cserjék ösvények menti
elrendezése különböző szempontok szerint történt: a növények morfológiai
jellemzőinek, rendszertani besorolásának, igényeinek és származási
helyének figyelembe vételével. Így mind a fajokat, alfajokat, fajtákat
tanulmányozó, vagy rendszertanban elmélyülni vágyó szakember, mind a
kikapcsolódást kereső arborétumlátogató megtalálhatja a neki
legmegfelelőbb sétautat. Minden ösvényen növényismertető táblák segítik
a fákkal, cserjékkel való ismerkedést. A gyerekek -és felnőttek- a
tanösvény állomásain olvashatnak az érdekes, kevéssé ismert
rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról, Kecskemét
éghajlati és az arborétum talajviszonyairól."
"Játszótér
A mára már elbontott, 1998-ban akác
rönkből készült favárat balesetveszélyesnek, illetve nem megfelelőnek
értékelte az arra kijelölt ellenőrző szervezet. Mivel a rönkvár
Kecskemét egyik leglátogatottabb és legkedveltebb játszótere volt, ezért
az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának támogatásával a
KEFAG Zrt. felvállalta, hogy a rönkvár elbontása után, annak helyén a
jelenlegi elvárásoknak megfelelő új játszóteret létesít, és az előírások
szerinti fenntartásáról gondoskodik. (Bár ez a funkció nem tartozik az
arborétum, mint növénygyűjtemény fenntartásának, fejlesztésének
feladatkörébe.) "
Azt gondolom sok gyerek hallani sem hallott ilyen illemhelyről, nem hogy látta vagy használta volna.
A tanösvény táblái, zárójelben a szerző:
-Kecskemét éghajlata (Dr. Bidló András, Dr. Víg Péter, Nyugat-Magyarországi Egyetem)
-Az arborétum talajadottságai (Dr. Bidló András, Dr. Kovács Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem)
-Bőregerek, denevérek ( Dobrosi Dénes, Kiskunsági Nemzeti Park)
-Madarak ( Dobrosi Dénes, Kiskunsági Nemzeti Park)
-Elvarázsolt királyfiak?! (békák) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Gombák – a harmadik világ (Dr. Csóka György szervezésében, Erdészeti Tudományos Intézet)
A gombákról szóló táblát részletesen is megmutatom, mert most épp ők az egyik hobbim.
-Gubacsok, gubacsokozók (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Molyok – pillék – pillangók (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Az erdők rovarvilága (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Közelharc fák és rovarok között (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Lombrágó hordák (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Aknamunka a leveleken (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Fafúrók, farágók, fanyűvők (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-A túlélés látványos trükkjei (mimikri) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
-Horrorfilmek ihletői (paraziták, parazitoidok) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
Növényismertető táblák:
Mediterrán ösvény
Atlantikus észak-amerikai ösvény
Pacifikus észak-amerikai ösvény
Kelet-ázsiai ösvény
Balkáni ösvény
Pannóniai ösvény
Örökzöldek ösvénye
Hosszútűs fenyők ösvénye
Ciprusok ösvénye
Borókák ösvénye
Színes lombok ösvénye
Virágos fák és cserjék körútja
Sziktűrők és vízkedvelők ösvénye
Szárazságtűrők ösvénye
Ilyen szép kúttal többel is találkozhatsz, és olthatod szomjad friss vizükkel.
Móricz - fa
Magyar Szentek Szoborsétány
A szobrokat Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta 1912-ben.
Az
Árpád-házi szentek sorát ( Szent István, Szent Imre, Szent László,
Szent Erzsébet, Szent Margit) kiegészíti még Szent Miklós püspök,
Kecskemét város védőszentjének szobra.
A szobrok eredetileg
Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek által tervezett, Kecskeméten a
Kossuth téren álló szecessziós katolikus bérház oromzatán álltak. A
bérház lebontása után, 1960-ban a szobrokat a Béke-fasori temetőben
helyezték el. Ezen a helyen a szobrok gondozására és restaurálására nem
jutott figyelem.
A Kecskeméti Rk. Főplébánia ezeréves államiságunk
emlékére a szobrokat a Mária-kápolnához, vagy más néven Engesztelő
kápolnához vezető út mentén állította fel.
Mária-kápolna
A
Mária-kápolna, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolna középkori
maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária
látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya,
félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű
épületté.
Lourdes-i barlang
A franciaországi Lourdes-ben
található barlang imitációja. A katolikus hitvilág szerint Lourdes-ben
1858 januárjától júliusáig Sobirous Bernadette, tizennégy esztendős
kisleány üzenetet kapott a Szűzanyától. Azóta sokan zarándokolnak a
„látomások barlangjához” és építik meg ennek emlékére több helyen a
„Lourdes-i barlang” hasonmását.
A Mária-kápolna mellett található
Lourdes-i barlang a kápolnával együtt védelem alatt áll. Kialakítása
nagymértékben hasonlít a Kecskemét központjában található barátok
(ferences) templomának udvarán található Lourdes-i barlanghoz. A 2x2
méteres alapterületű építmény ajtóval lezárható módon készült, melyet
kovácsoltvas ráccsal zárnak le. A felszentelés évétől, 1941-től hálaadó
táblákat helyeznek itt el a hívek.
Kálvária
A Kálvária 1996-ban, a Millecentenárium
évében épült. Az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A
tizenötödik stáció Jézus feltámadását ábrázolja. A tűzzománc
stációképeket a kecskeméti Kodály Iskola tűzzománc szakköre alkotta.
Kerti tó
A kör alakú, vízinövényekkel is benépesített víztározóban úszkáló aranyhalak pár percig megállásra késztetik az arra sétálókat.
Az arborétumlátogatás illemszabályai:
Az
arborétum latin eredetű szó, fás növények gyűjteményét értjük e
megnevezés alatt. A tematikus bemutatókert –a véderdősávval és a
tölgygyűjteménnyel együtt– sok más élőlénynek is otthont ad:
rágcsálóknak, madaraknak, kétéltűeknek. Ezért fontos, hogy a
növénygyűjtemény megkímélésén, megóvásán túl gondot fordítsunk a többi
élőlényre is: hangoskodással, zenehallgatással ne zavarjuk meg az erdő
csendjét és nyugalmát!
Az arborétum élővilága és a látogatók nyugalma érdekében bevezettünk néhány szabályt, melyek a következők:
- • Az arborétumban nem gyűjthető sem növény, sem állat (csiga sem)! (itt azért megkérdezném halkan, hogy akkor gomba gyűjthető? Mert a gombász iskolában épp múlt alkalommal hangzott el, hogy a gomba nem növény, hanem gomba, úgynevezett külön ország a rendszertanban)
- • Az arborétum területén a tűzveszély miatt a főzés nem megengedett (palackos gázzal sem)!
- • Az arborétumban a kerékpározás nem
megengedett; kérjük, a kerékpárokat a székelykapu közelében, valamint a
játszótéren elhelyezett kerékpártárolóban helyezzék el!
- • Nem lehet az arborétum területére gépkocsival, motorral bejönni!
- • Nem lehet kutyát behozni!
- • A játszóteret csak 3-12 éves korú gyerekek használhatják!
Nyitva tartás:
| Január 1-Február 17-ig: |
8:00-16:00-ig |
| Február 18-Március 14-ig: |
8:00-17:00-ig |
| Március 15-25-ig: |
8:00-18:00-ig |
| Március 26-Április 21-ig: |
8:00-19:00-ig |
| Április 22-Szeptember 3-ig: |
8:00-20:00-ig |
| Szeptember 4-30-ig: |
8:00-19:00-ig |
| Október 1-31-ig: |
8:00-18:00-ig |
| November 1-30-ig: |
8:00-16:00-ig |
| December 1-25-ig: |
ZÁRVA |
| December 26-31-ig: |
8:00-16:00-ig |
Az arborétum május 15-től június 15-ig hétköznapokon délelőttönként csoportokat csak előzetesen bejelentés alapján tud fogadni.
Bővebb információ:
http://www.kecskemetiarboretum.hu/
Jó kikapcsolódást!
Bodor Marcsi
"Kiskunság legnépesebb városát, Kecskemétet egy jól megtervezett
zöldövezeti gyűrű veszi körül, melynek ÉNY-i részét a lakótelepek
szomszédságában található Milliomodik hektár Parkerdő, Szabadidőközpont,
Vízműdomb (Benkó-domb), Arborétum, Kápolna-rét zöldfelületi egységek
alkotják. E láncolat fontos tagja a fiatal, formálódó arborétum, melynek
szerepe messze túlmutat a közjóléti funkciókon: termőhely-állékonyságot
célzó vizsgálatoknak, madártani megfigyeléseknek, tanításnak-tanulásnak
válik évről évre gazdagabb, színvonalasabb helyszínévé. Mivel az
uralkodó szél irányában (ÉNY) található, nem elhanyagolható a 62
hektáros erdő- és díszkert felület szélvédő, a városba érkező levegőre
gyakorolt kondícionáló hatása sem."
A
Mária-kápolna, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolna középkori
maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária
látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya,
félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű
épületté.
