Ingó értékesítés szabályai 2015.

Kinőtte a gyerek, kihíztad, kifogytad, már úgysem veszed fel, nem használod, másik kell……? Néha látom, hogy eladnátok (nem csak) használt dolgaitokat. Szerintem nem is lenne ezzel semmi gond, de azért látja ezt boldog, boldogtalan, s irigy világunkban szúrhatja a szemét valakinek, s besegít a hatóságoknak, vagy véletlenül kapsz mondjuk egy vagyonosodási vizsgálatot, ahol kíváncsiak lehetnek arra, hogy na akkor miből, mennyi, honnan, miért…..ezért gondoltam felhívom a figyelmeteket az internetes értékesítésből származó bevétellel kapcsolatos pár tudnivalóra, amit megtalálhattok a NAV oldalán is.

A lényeg, hogy 600.000.- forint bevételig nincs adóköteles jövedelem, ülhettek nyugodtan, de ha ezt meghaladja a bevételetek, akkor számolni kell azzal is, hogy itt már lehet adózni kell. Azért csak lehet, mert ha esetleg minden eladott ingóságról rendelkeztek a vásárlást igazoló számlával, s annál kevesebbért vagy ugyanannyiért adjátok el, akkor adózni ebben az esetben sem kell.

Ha érdekes lehet számotokra a téma, olvasgassatok kicsit:

Ingóságok értékesítése az interneten

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem (Jófogás, OLX, Vatera, Facebook, stb.), egyre többen adnak-vesznek ingóságokat (pl. használt gyerekruhákat, elektronikai eszközöket, háztartási kisgépeket) az interneten, ezért indokolt az ingó értékesítéssel összefüggő adózási szabályok ismételt áttekintése.

Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania a jövedelmét, kivéve, ha ezt a bevételt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg.

Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel, és az így kiszámított jövedelem után 16 százalékos mértékű adót kell fizetni. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

2012. január 1-jétől az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó előírások kiegészítésre kerültek a gazdasági tevékenységre vonatkozó rendelkezésekkel, így az 58. § (8) bekezdése alapján, ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Az Szja törvény 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Annak megítélése, hogy az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e, az eset összes körülményeinek figyelembe vételével lehetséges.

Ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a megunt, kinőtt ruhákat interneten keresztül értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el.

Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – például az interneten közzétett hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

Az Szja tv. 58. § (7) bekezdése alapján nem kell a magánszemélynek megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme után az adót. Ugyanakkor, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, akkor a magánszemélynek – a már említett bekezdés alapján – önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, ezért ezt a kedvező szabályt nem alkalmazhatja.

Ha a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg), még abban az esetben sem, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül.

A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy amennyiben egy kismama értékesíti az interneten a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik az Szja tv. szerinti adóköteles jövedelme. Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

Annak megállapítása, hogy a magánszemély tevékenysége gazdasági tevékenységnek tekinthető-e, a magánszemély kötelezettsége, ennek következtében az ingó vagyontárgyak vevőjének – abban az esetben sem, ha kifizetőnek minősül – nem keletkezik adóelőleg-megállapítási, -levonási, -megfizetési és -bevallási kötelezettsége.

Ezen adókötelezettségek a magánszemélyt terhelik, a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is a magánszemélynek kell megfizetnie. Természetesen ilyen esetben a magánszemély alkalmazhatja az Szja tv. 29. §-ában foglalt azon szabályt, amely szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az így kiszámított összeg fogja képezni a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját is.

Ettől külön kell kezelni azt az esetet, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket készít, és azokat árusítja. Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles tevékenységet - bizonyos kivételektől eltekintve - csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Annak meghatározása során, hogy online piactéren vagy interneten, például közösségi oldalon szervezett vásáron, piacon történő értékesítés az általános forgalmi adó rendszerében adókötelezettséget eredményez-e, a gazdasági tevékenység, valamint az adóalanyiság fogalmát kell megvizsgálni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy az Áfa tv. alkalmazásában kit tekintünk adóalanynak. Ezen rendelkezés értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Tekintettel arra, hogy az élő természetes személy minden esetben jogképes a magyar jogrendszerben, amennyiben saját neve alatt gazdasági tevékenységet is végez, áfa alanyisága megállapítható.

Az Áfa tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében gazdasági tevékenység, azaz adóalanyiságot keletkeztet valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ez alapján a gazdasági tevékenység kritériumai a következők:

 üzletszerűség, illetőleg tartósság vagy rendszeresség·

 ellenérték elérésére irányultság·

 a tevékenység független formában történő végzése.·

Az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenység egyik alapvető eleme az, hogy a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres legyen. Fontos kiemelni, hogy az említett feltételeknek nem együttesen kell fennállnia. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az ellenérték fejében végzett tevékenység abban az esetben is lehet üzletszerű, ha az egyszeri, de mindig vizsgálni kell az eset összes körülményét. Általánosságban azonban az egyszeri értékesítés nem eredményez adóalanyiságot, legyen az értékesítés tárgya akár egy padláson talált régiség, ajándékba kapott arany ékszer, vagy személygépkocsi, ingatlan. Ha valaki azonban rendszeresen régiségek után kutat (több padláson is), azokat felvásárolja, rendszeresen értékesíti, úgy elmondható, hogy ez a tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül. Abban az esetben, ha valaki örököl egy 100 millió forint értékű ingatlant, és ezt értékesíti, ezen értékesítés nem keletkeztet az áfa rendszerében adóalanyiságot, ez az eladás nem tekinthető gazdasági tevékenységnek.

Másrészt, ha az ellenérték fejében végzett tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós vagy rendszeres, akkor a tevékenység az áfa szempontjából szintén gazdasági tevékenységnek minősül (feltéve, hogy a gazdasági tevékenység egyéb feltételei is fennállnak), és így forgalmi adóztatás alá esik. (Természetesen, ha emellett még üzletszerű is, akkor is gazdasági tevékenységről beszélünk, csupán arról van szó, hogy nem feltétel, hogy mindkét körülmény egyidejűleg fönnálljon, elegendő az egyik megvalósulása is.) Ez jellemzően azonban nem a szóban forgó körben – online piactéren, különféle vásárokon – fordul elő. Példa lehet a nem üzletszerűen, de tartósan/rendszeresen végzett tevékenységre, ha egy alapítvány rendszeresen jelképes áron értékesít.

Az Áfa tv. sem az üzletszerűség, sem a tartósság/rendszeresség fogalmát nem határozza meg, így ezen kifejezések hétköznapi jelentéséből kell kiindulni. Üzletszerűnek tekinthető (de nem minden esetben üzletszerű) a tevékenység, amennyiben az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel, a magánszemély bevételei között jelentős mértékű. Üzletszerűnek minősül a tevékenység akkor is, ha azt egy kifejezetten gazdálkodásra létrehozott személy, szervezet végzi ellenérték fejében. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Általánosságban véve nem életszerű például az, hogy valaki a gyermekei, családtagjai kinőtt ruháinak értékesítéséből egy év alatt 1 millió forintos jövedelemre tegyen szert.

A tartósság/rendszeresség szinonim fogalmak. Rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. 

A tevékenység áfa szempontból történő minősítését az sem befolyásolja, hogy azt a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy esetleg hobbiként folytatja-e. 

Főszabály szerint, ha valaki a háztartásában feleslegessé vált tárgyait alkalomszerűen értékesíti (egy évben akár többször is), úgy ez az eladás nem eredményez adóalanyiságot. Egyértelműen fennállnak azonban a gazdasági tevékenység feltételei, ha egy értékesítő másoktól vásárol fel (gyűjt össze) különböző (használt) termékeket (például gyerekruhák, konyhai eszközök, bútorok) és ezeket rendszeresen értékesíti online felület(ek)en.

A gazdasági tevékenység további kritériuma az ellenérték elérése, vagy az arra való irányultság. Az Áfa tv. 5. §-a (1) bekezdésének azon kitétele alapján, mely szerint a gazdasági tevékenység a céljára és az eredményére tekintet nélkül áfa adóalanyiságot eredményez, az áfa rendszerében nincs jelentősége annak, hogy a gazdasági tevékenység ténylegesen eredményes, illetve jövedelmező-e. Tehát a tevékenység áfa kötelezettségének megítélésekor érdektelen, hogy a ráfordítások milyen mértékűek, illetve, hogy meghaladják-e a bevételeket. Az elért ellenértékekre tekintettel még veszteség esetén is áfa kötelezettség terhelheti a tevékenységet, azaz az adóalanyiságot megalapozhatja.

A független formában végzett tevékenység – jóllehet az Áfa tv. erre vonatkozóan sem ad meghatározást – gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, azt a jogalanynak saját nevében kell végeznie. Az Áfa tv. 6. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy nem minősül független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.

Fontos hangsúlyozni, hogy az áfa rendszerében ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, csak a fentebb említett kritériumokat kell vizsgálni, a gazdasági tevékenység nem összeghatárhoz kötött.

Amennyiben a végzett tevékenység adóköteles tevékenységnek minősül, úgy az adóalanyt az adófizetési és bizonylatadási kötelezettség is terheli.

Az áfa-rendszerében azonban a gazdasági tevékenység sem feltétlenül eredményez adófizetési és bevallási kötelezettséget, mert az adóalany választhat alanyi adómentességet, amely 6.000.000 forintos éves értékhatárig választható. Az Áfa tv. 257. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében az az adóalany, aki ilyen minőgében alanyi adómentességben részesül, mentesül a bevallástételi kötelezettség alól is. (Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat az Áfa tv. XIII. fejezete tárgyalja).

Az Art. 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy alanyi adómentességet választ. Az Art. ezen szabálya alapján tehát az alanyi adómentesség visszamenőlegesen nem választható, az értékesítések után, amennyiben

gazdasági tevékenységről, adóalanyiságról beszélünk, általános forgalmi adót kell fizetni, a teljesítés időpontjában érvényes adómértéknek megfelelően.

A fentieken túl az értékesítőnek ügyelnie kell arra, hogy ügylete nem tartozik-e az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt különbözet szerinti adózás szabályai (viszonteladóra vonatkozó szabályok) alá, mert ebben az esetben speciális szabályokat is alkalmazni kell. A különbözeti adózás szabályai ugyanakkor nem zárják ki, hogy a viszonteladói tevékenységet végző adóalany alanyi adómentességet válasszon. Ebben az esetben az adóalanyt sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség nem terheli a következők alapján. Tekintve, hogy az adóalany alanyi adómentes minősége az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában viszonteladói tevékenységére is kiterjed, továbbá figyelemmel arra, hogy az alanyi adómentesség időszaka alatt az adóalanytól adófizetési kötelezettség csak az Áfa tv-ben kifejezetten meghatározott esetekben követelhető (melyek közé nem tartozik a viszonteladói tevékenység), az alanyi adómentesként bejelentkezett adóalanynak az Áfa tv. XVI. fejezetének megfelelő használt cikk értékesítése tekintetében sem kell adófizetési kötelezettséggel számolnia.

Az online piactéren végzett értékesítések ellenőrzése során az adóhatóság jellemzően azokkal az esetekkel találkozott, amikor az értékesítők kifejezetten abból a célból vásároltak fel termékeket, hogy azokat később értékesítsék. Ez a körülmény az egyéb feltételek fennállása mellett egyértelműen megalapozza az adóalanyiságot.

Szükséges megjegyezni, hogy amennyiben az adott tevékenység az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységnek minősül, de ennek ellenére a magánszemély nem tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének, az áfa-fizetési kötelezettség az adóalanyként történő bejelentkezés (adószám kiváltás) elmulasztásától függetlenül terheli.

Az előbbieket összefoglalva:

1. Ha a magánszemély az ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót. Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme után az adót.

Ha az ebből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége.

Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség nem terheli.

2. Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.

Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme.

A gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, így adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.

3. Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell azt megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket.

Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:F_0NPDNj4k0J:https://www.nav.gov.hu/data/cms382442/ingo_ertekesites_tajekoztato_internetre.pdf+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

vagy egy másik 

http://www.nav.gov.hu/nav/regiok/eszak_alfold/eszakalfold/aktualis/az_e_kereskedelem.html?pagenum=9

Sajtos rúd

Ez a receptet Ottó kollégámtól kértem el, miután kóstoltam a párja Évike által készült rudakat. Nagyon finom.

Hozzávalók:

0,5 kg margarin (nekem a vajas ízű ramával sem ízre, sem állagra (sokkal szárazabb a vajassal) nem lett olyan, mint az eredetivel )

50 dkg liszt

16 ek víz

2 ek ecet

1 tk só

30 dkg sajt (fele a tésztába, fele a rudakra)

A hozzávalókat jól összegyúrjuk. Ajánlott a hűtőben pihentetni egy napot. Fagyasztani is lehet.

A tetejét nem csak sajttal, hanem római köménnyel (sokkal finomabb mint a sima kömény, köszönet Andika kolléganőmnek a valamikori jó tanácsért), szezámmaggal szoktam megszórni.

Á, szezámmag. A múltkor láttam, hogy van fekete szezámmag is. Vettem. Karácsonyra fekete szezámmagos sajtos rudakat is fogok sütni. Szerintem nagyon mutatós is lesz, nem csak finom J

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Kosárka

Ez a recept az én Gácsika nagynénémtől származik. Mindig is imádtam ezeket a kosárkákat, mert szerintem isteni finomak, s pár évvel ezelőtt elkértem a receptet, hogy bármikor elkészíthessem én is.

Hozzávalók 60 db kosárkához

Tészta:

60 dkg liszt

1 margarin (25 dkg)

20 dkg porcukor

1 citrom leve, reszelt héja

1 zacskó sütőpor

2 kanál tejföl

1 vaníliás cukor

6 tojás sárgája

Töltelék:

6 tojás fehérje

20 dkg porcukor

30 dkg darált dió

Kosárkába:

Baracklekvár

Magozott meggy

A tésztához valókat jól összegyúrom, a töltelékhez valókat kikeverem. Javaslom először felverni a tojásfehérjét félig, majd bele a porcukor, s mikor már kész a hab, bele a dió. Legutóbb próbálkoztam a minden bele egyszerre és hajrá módszerrel, de mint ahogy a fotókon is látszik, így a kosárka teteje kicsit elvált az aljától, bár az ízét nem befolyásolja. Ezek a folyamatok nagyon egyszerűek, de most kezdődik a munka igazán.

Én minden kosárka formát ki szoktam vajazni és lisztezni. Azért 60 forma az sok, de szerintem van amivel rá lehet venni valakit a segítségre J

A tésztából 60 db golyót készítek, beledobom a kosárkába, s aztán hüvelykujjal szépen szétnyomkodom a formába. Ezt követően teszek a kosárka aljára egy kávéskanál baracklekvárt, erre kerül egy szem meggy, majd a diós hab. 

Készítettem már kókuszos habbal is. Úgy is nagyon finom. Lehet fele-fele is, vagy ki mit szeret.

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Karácsonyi narancsos zselétorta

November végén egy 2 napos előadáson voltam, és hát őszintén nem minden tudott teljes mértékben lekötni, így előkerült a telefon, és akkor találtam ezt a receptet. Gondoltam kipróbálom, és ha jól sikerül, akkor újdonság lehet a karácsonyi asztalon, ha nem, akkor is megnyugszok, hogy nem az utolsó pillanatra hagytam már megint valamit, s keresek valami mást, amivel beújíthatok.

Finom lett, de azért módosítanám egy picurkát.

Az eredeti recept:

Hozzávalók :

Tészta:

 3 db tojás

100 g cukor

1 tk szódabikarbóna

200 g liszt

Töltelék:

3 narancs

3 mandarin

150 g ananász

150 g banán

Krém:

50 g zselatin

1 cs vaníliás cukor

900 g sovány tejföl

200 g cukor (csökkenthető a mennyiség ízlés szerint)

Elkészítés:

A zselatint áztassuk be hideg vízbe, hagyjuk jól megduzzadni, majd annyit melegítsünk, amíg feloldódik (forralni nem szabad). Hagyjuk hűlni.

A tésztához robotgéppel keverjük össze a tojásokat a cukorral, majd adjuk hozzá a lisztben elkevert szódabikarbónát. Zsírpapírral bélelt, kivajazott, lisztezett tepsiben süssük előmelegített sütőben 180 ˚C hőmérsékleten 15 percig (tűpróba).

A kihált tésztát vágjuk 1,5 x 1,5 cm-es kockákra.

A narancsot vágjuk szeletekre, az ananászt és a banánt kockákra, a mandarint bontsuk gerezdekre. A tejfölt keverjük robotgéppel oldódásig a cukorral s a vaníliával, majd keverjük el a zselatinnal.

Kerek tortaforma alját, oldalát béleljük ki gyümölcsökkel. Szórjuk bele a tésztakockák és a gyümölcsdarabok felét, öntsünk rá a tejfölös krémből, hogy ellepje, majd ismét tészta, gyümölcs, krém.

Fedjük le folpackkal, és tegyük egy éjszakára a hűtőszekrénybe.

S akkor pár gondolat:

A lapzselatinnal dolgozni nem is olyan ördöngös dolog, mint amilyennek először hittem. Én annyi vizet tettem rá, hogy épphogy ellepje, mert sem a recept, sem a zselés tasakon található leírás alapján nem tudtam eldönteni, hogy akkor most mennyi az annyi. Nem hagytam hűlni, és így is, mikor a hideg tejfölös krémhez kevertem, a keverék elég gyorsan dermedni kezdett, ami annyiból jó, hogy egész stabilan a formában maradt a krém, nem kezdett el folyni.

Még valami. Friss ananászból készült volna a torta, gondolván, hogy legalább falatozik egy jót az ember, majd miután végigolvastam a lapzselatinra írtakat, kiderült, hogy friss ananásszal nem kompatibilis, szóval vissza a boltba konzerv ananászért.

Az én kerek formám 27 cm átmérőjű. Ehhez a receptben leírtak szerint elkészült tészta sok, ami végül nem baj, mert egy kis krémmel, dióval lehet csinálni egy személyre somlóit, viszont kevés volt a 900 g tejfölből készült krém, és a gyümölcsök, amiket rétegezni kellett.

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Zöldfűszeres afrikai harcsa

Hozzávalók:

Afrikai harcsa filé

Só

Fehérbors

Vaj

Fokhagyma

Metélőhagyma

Rozmaring

Bármilyen egyéb fűszernövény

A halfilét sózom, borsozom, s tepsibe teszem, amiben felolvasztok egy kis vajat.

A fokhagymát és a zöldfűszereket felaprítom. Természetesen nem csak ezeket a fűszereket lehet használni. Végül az egyik cserépben még találtam petrezselymet is például, így azt is került a többihez.

Megszórom a halat az aprított fokhagymával s zöldekkel, majd megsütöm. Én azt szeretem, ha jól megsül, ha lehet pirosra. Ilyenkor a tepsiben lesül kicsit a vaj, de igazából ez engem nem zavar, ez a hal számomra így ízletesebb. Salátával tálalom.

 

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Majonézes almás-zellersaláta

Hozzávalók:

Zeller

Alma

Majonéz

Mustár

Tejföl

Cukor

Citrom leve

Fehérbors

Sajt

Füstölt sajt

Tudjátok, a szokásos. Nem írtam mennyiségeket. Zeller és alma annak arányában, hogy ki melyiket mennyire szereti. A sajtok ugyanez. A füstölt sajt és az alma számomra egy igazán remek kombináció, a zeller kellemesen pikánsá teszi, a sima sajt pedig egyébként is korlátlanul szóba jöhet bármikor.

Mint az mézes-diós salátánál az almát meghámozom, a zellert is megszabadítom a külső résztől, ezután szeletelhető, reszelhető, kinek hogy tetszik. Nekem van egy szuper szeletelőm, hasonló a tévéből ismert V szeletelőhöz, csak ez valami egyszerűbb bolti, de jó éles, még a keményebb zellert is egész jól le tudom rajta szeletelni. A sajtokat kis kockákra vágom.

A tejfölből, majonézből, mustárból, cukorból, citrom leve (én mindig friss citrom levét használom, mert nem tartok otthon citromlét), fehérborsból tartármártást készítek. Én a 1 : 2 tejföl : majonéz arányt szoktam alapul venni, s ezt ízesítem be attól függően, hogy épp milyen salátához készül a mártás. Van, amihez jobb, ha édesebb, van, amihez az a jobb, ha savanykásabb, e szerint használok hol a cukorból, hol a citrom levéből többet, s persze ez ízlés kérdése is. Most egy kicsit édesebbre készítettem a tartárt, mert a sós sajtokhoz, az almához, ami lehet savanykás, a zellerhez valahogy nekem ez jobban passzolt.

Mikor kész a tartár, beledobálom az almát, zellert, sajtokat, jól összekeverem, s hagyom állni, hagy érjenek össze az ízek.

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Mézes-diós-almás zellersaláta

Hozzávalók:

Zeller

Alma

Dió

Méz

Nem írtam mennyiségeket, mert ez ízlés szerint változhat. Úgy mint a zellerkrémlevesnél, aki még csak barátkozik a zeller ízével, az kevesebb zellert, s több almát használjon, akinél a zeller a kedvencek közé tartozik, tegyen több zellert. Azt azért ne feledjünk, hogy a zellernek intenzívebb íze van mint az almának, így kevesebb is több belőle.

Az almát meghámozzuk, a zellert is megszabadítjuk a külső résztől, s felszeleteljük, vagy lereszeljük, kinek hogy tetszik. 

Ezt követően összekeverjük az almát, a zellert, majd megszórjuk a durvára vágott dióval, s meglocsoljuk a mézzel

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Erőleves (marhahúsból)

3 féle fürjtojással

Gazdagon

Hozzávalók:

Marhahús (én most velős csontos lábszárat vettem, mert nagyon guszta volt a húspultban)

Zeller

Répa

Zöldség

Fokhagyma

Vöröshagyma Só, bors, ételízesítő

(Fürjtojás, reszelt sajt)

A hozzávalóknál itt sem írtam pontos mennyiséget, hiszen nem ugyanazt szeretjük. Én sok répával szeretem, sokat teszek bele, kevés zöldséggel, keveset teszek bele. A főtt vöröshagymára nem nagyon szokott jelentkező lenni, így abból csak az íze miatt egy kisebb fejet használok. A fokhagyma szétfő ha az elején tesszük bele. Mivel megfőve ezt sem túl kapós, az elején dobok bele pár gerezdet.

Az elkészítés nagyon egyszerű. A marhahusit feltesszük főni a sóval, borssal, hagymákkal ételízesítővel kisebb lángos, a habot folyamatosan leszedjük főzés közben a tetejéről, hogy a végén szép, tiszta levet kapjunk. Én akkor szoktam a számomra finom zöldségeket beledobni, mikor már majdnem puha a hús. Így a zöldségek nem főnek szét, de az ízük átjár mindent.

Az erőlevest többféleképp tálalom.

1.) Csak a levét reszelt sajttal és fürjtojással. Nagy szerencsém volt most, mert nem csak nyers, de füstölt és füstölt olajban pácolt tojáskákhoz is hozzájutottam. Isteni.

2.) Kis lé, kis hús, kis zöldség, kis husi, kis sajt, kis tojás.

3.) A levesből minden kerül a tányérba tojásokkal, de a sajt kimarad.

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Horgas Eszter és Falusi Mariann Föld hangjai koncert

Közreműködött a ClassJazz Band

Egy igazi kis Mikulás ajándék magunknak Szilvivel ez a koncert.

Még a nyáron voltunk Martfűn azt hiszem városnapon, s fellépett a Pa-dö-dö. Soha nem voltam nagy rajongójuk. Meghallgattam anno ami tetszett vagy épp ment a rádióban, de meg nem fordult volna a fejemben, hogy elmenjek egy koncertjükre. Azért az soha nem volt kérdés, hogy valóban igen jó hanggal van megáldva mindkét énekesnő a zenekarban. Aztán augusztusban -miután a móka kedvéért átmentünk barátokkal az említett városnapra – nagy meglepetés ért. Egy lendületes, a közönséget magával ragadó, éneklésre csábító koncertet adott a zenekar, mindezt úgy, hogy Lang Györgyi mindezt tolószékben ülve csinálta végig. Nagyon kellemesen csalódtam, s mikor meghallottam először, hogy Falusi Mariannal együtt koncertkörútra indult Horgas Eszter, úgy éreztem, mennem kell, s meg kell hallgatnom. Igazán jó döntés volt.

Fantasztikus, zseniális, és hasonló szavakkal tudnám jellemezni a fuvolaművésznő, az énekesnő és a kísérő zenekar előadását. Látszott és hallatszott, hogy mindenki szívből zenél, énekel. Még nem voltam fuvola koncerten, nem tudom önmagában milyen élményt nyújt, de ebben a felépítésben, hogy hol a fuvola szólalt meg, hol az ének szólt, s ez keveredett azzal, mikor mindkettőt egyszerre élvezhettük, lenyűgözött. A ,,banda,, nem egyszer jammelt, ami még élvezetesebbé tette számomra az estet. Ahogy a gitáros hátrasandított a dobosra, összemosolyogtak, majd hol az egyik, hol a másik pengette erősebben a húrokat, vagy ütötte a dobokat, leírhatatlan. Az esőerdők hangjai nemcsak mosolyt csaltak arcom, de még kacagásra is késztettek, ahogy a zenekar tagjai igen változatos módon próbálták megszólaltatni az állatokat. A háttérben a kivetítőn is követni lehetett, hogy épp melyik földrész zenéje szólalt meg, ez  még több élményt nyújtott a szemeknek.

Sajnálom. Hogy mit? Azt, hogy szinte egy pillantás alatt véget ért az előadás. Észre sem vette az ember, hogy elrepült az idő. S mit sajnálok még? Azt, hogy Szolnokon mentünk el meghallgatni ezt a remek produkciót. Nem is, ez nem jó megfogalmazás, nem a hellyel volt itt a gond, hanem azzal, hogy körülbelül félházas volt. Ilyenkor szokott eszembe jutni az, hogy mindig panaszkodnak az emberek, hogy nincs program. Ha van program, akkor pedig nem biztos, hogy mennek, de azért panaszkodnak tovább. Többször előfordult már velem is az, hogy szóltam ismerősöknek, hogy menjünk, majd mikor már nem lehetett jegyet kapni, vagy már túl túl voltunk az időponton jutott eszükbe, hogy menni kellene, majd ismét sajnálkozás, hogy ó de kár, hogy lemaradt az eseményről. Nem értem én ezt emberek, de nem is kell mindent érteni. El lehet menni egyedül is bárhova. Azért örülök, hogy ez most nem így volt, hanem Szilvike is jött, s úgy gondolom, legalább akkora élményt nyújtott neki is az este, mint nekem J

Köszönöm, hogy ott lehettem!

Marcsika

Túrós süti kandírozott gyümölcsökkel

Ez a recept, Enikő kolléganőmtől származik. Nem tudom mi a süti neve, legyen túrós süti kandírozott gyümölcsökkel.

 

Hozzávalók:

Tésztához:

6 tojás

25 dkg porcukor

1,5 dl tej

1,5 dl olaj

30 dkg liszt

1 csomag sütőpor

csipet só

Töltelék:

25 dkg túró

25 dkg mascarpone

20 dkg porcukor

kandírozott narancs és citrom

A tetejére cukormáz, amit elkészíthetsz úgy, hogy felfőzöd porcukorból, vízből és ízlés szerint adhatsz hozzá színezéket, vagy citromlét, vagy szörpöt, vagy vehetsz a boltban. Én marcipán ízű cukormázat szoktam használni hozzá, de először mikor a kolléganőm hozott ebből a sütiből, citromos cukormáz volt rajta. Azzal is nagyon finom, de azt itthon nem lehet kapni, legalábbis Szolnokon még nem láttam. Romániában kapható. Ha esetleg valaki jár arra, s szeretne meglepni pár tasakkal, ne fogja vissza magát, küldje, hozza….

Elkészítés:

A 6 tojás sárgáját kikeverjük 25 dkg porcukorral, ezután hozzáadjuk a tejet, olajat, miután ezzel is jól összekevertük, mehet bele a liszt és a sütőpor. Mikor ez kész, a 6 tojás fehérjéből csipet sóval kemény habot verünk, s óvatosan összeforgatjuk a lisztes masszával. 28x40 cm-es tepsihez szól a recept. Az én tepsim kicsit nagyobb. Meg lehet sütni egyben, majd kettévágni, hogy meg lehessen tölteni, de én inkább két részre osztom a nyers tésztát, s két lapot sütök, mert az első próbálkozásnál a tészta kettévágása nem ment túl fényesen. Azóta maradok ennél a jól bevált módszernél. 180 fokos sütőben 40 percig kell sütni. Én kevesebb ideig sütöm a két vékonyabb tésztát. Úgy nem kell neki ennyi sütési idő. Elegendő kb. a fele.

Míg sül a tésztalap, a túrót, a mascarponét és a porcukrot kikeverjük, majd hozzáadjuk a kandírozott gyümölcsöket, s azokkal is jól összekeverjük. Jómagam egyszerre beledobáltam mindent egy jó nagy tálba, aztán hajrá robotgép. Nagyon finom ez a töltelék, ezért dupla adagot szoktam készíteni belőle, mert nem szeretem, ha száraz a tészta. Így 2-2 doboz kandírozott gyümölcs kerül a túrós masszába.

A tetejére legalább 3 tasak porból szoktam elkészíteni a mázat, hogy szépen befedje mindenhol.

Jó étvégyat!

Ha kérdésed van, kérdezz bátran.

Ha elkészítetted, írd meg hogy sikerült.

Jó főzőcskézést!

Marcsika

Utólag hozzáfűzve:

Házi készítésű túróból minden túrós étel finomabb. Így készíts házi túrót:

http://bodormaria.blogspot.hu/2016/03/igy-keszul-hazi-turo.html