Zöld könyv - Útmutató az élethez

Mára nem ezt szántam témának, de miután tegnap megnéztük, nem tehetek mást, minthogy megosszam veletek az élményt, és arra biztassalak benneteket, hogy ha egy olyan filmet akartok látni, ami szórakoztató de egyben elgondolkodtató, könnyed mégis van mondanivalója, viccesen de komoly is, és még sorolhatnám, akkor ezt nézzétek meg. Én imádom az ilyet. Azt hiszem ez az én igazi műfajom. Zseniális volt. Nem véletlen zsebelt be 3 Oscart is Legjobb film, a Legjobb férfi mellékszereplő kategóriákban és Legjobb eredeti forgatókönyv kategóriákban. Ez utóbbinál jegyezném meg, hogy az egyik író és forgatókönyvíró Vallelonga :-) 

Hantás Tony - akinek a neve sokat elárul viselőjéről - egy egyszerű, olasz fickó, aki kidobóként dolgozik, vagy ahogy ő fogalmaz, feladata a közönségkapcsolatok. Vigyázni kell vele, mert ha eldurran az agya, akkor bizony már lendül is az ökle, a másik, hogy finoman fogalmazva nem okos, ezért eszméletlen néha miket mond 😃 Jobb mint egy vígjátékban. És van még valami. Az egyik legfontosabb dolog az életében az evés. Mindezek mellett egy jólelkű, figura, aki a családjáért bármire képes, még arra is, hogy egy négernek dolgozzon. S hogy ez miért érdekes? Mert a film elején még a poharat is kidobja amiből a fekete munkások isznak otthonában, a film végére pedig...

Mit is idézhetnék tőle? A nagy ciciket? A KFC-t Kentuckyban?  Már nevetek is, de inkább legyen valami más, ami tőle kicsit szokatlan. Egy este, mikor fekvéshez készülődnek, azt tanácsolja Shirleynek, hogy ha hazaérnek, az vegye fel a kapcsolatot testvérével, mert  "Sok a magányos lélek... Fogadd meg te is. Ha van valaki, aki egyedül van, lehet csak arra vár, hogy megtedd az első lépést felé :-) 

Don Shirley háromszorosan doktorált, több nyelven beszélő, igen kifinomult modorral bíró zongorista, akinek nem csak a Fehér Házban  ismerték el egyedülálló tehetségét. Ez számára nem volt elég. Turnéra indult délre, ahol a felső tízezer számára igazi kuriózumnak számított, bár tudta, nehezebb dolga lesz bőrszíne miatt. Ehhez keresett egy olyan kísérőt, aki mellett biztonságban érezhette magát. Így esett választása Tonyra, és vágtak neki a nagy útnak, a Zöld könyvvel az anyósülésen.

"Ha nem vagyok elég fekete, ha nem vagyok elég fehér, ha nem vagyok elég férfi, akkor mi vagyok? "  - Ez is igazán érdekes mondat, amit mindenki magára tudna húzni. Az is, aki úgy érzi,  valami nagyon dolog, és az is, aki úgy érzi, már csak valami apróság hiányzik az életéből. A válasz pedig? Ki tudja. Lehet ott van előtted a megoldással együtt :-) 

Rasszista diszkrimináció napjainkban is létezik, hát még a 60-as években mi volt. Volt, ahol sötét bőrű naplemente után nem tehette lábát az utcára, vagy nem próbálhatott ruhát, csak ha előre kifizette azt, vagy nem ülhetett le egy étteremben enni, még akkor sem, ha mint filmünkben is, később ő maga szórakoztatta volna a közönséget, de volt azért ennél lealacsonyítóbb is. Dr Shirley mégis mindvégig kitartott amellett, hogy csak bátorsággal nyerheted meg az embereket, és erőszakkal nem győzhetsz, csak ha megőrzöd a méltóságod.

Annyi mindent tudnék még mesélni a filmből, de nem teszem. Nekem egyébként valamiért a nézése közben a Életrevalók bevillant. Hogy miért? Azért, hogy micsoda hatással tudunk lenni egymásra, mennyire tudja két ennyire különböző ember formálni a másikat, hogy barátság nem függhet pénztől, bőrszíntől, társadalmi helyzettől, nemi identitásától, semmitől.

Szerintem van jó ember és rossz ember. Maradok ennél.

Bodor Marcsi