Kedves Olvasóm!
Itt az ideje elkezdeni dolgozni, mert az utóbbi időben az ünnepek és a kényszerpihenő alatt nem sok időm maradt rátok.
Legyen a mai téma a
Gondolom már szinte mindenki hallotta, hogy a korábbiakhoz képes igen nagyot ugrott a minimálbér és a garantált bérminimum összege. 2011-2016 években az alábbiak szerint alakultak az összegek:
S hogyan változott ez 2017-ben? A 430/2016 (XII.15.) kormányrendelet szabályozza ezt az alábbiak szerint:
2. §
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
Mit jelent ez? 111.000.- forintról 127.500.- forintra vagy pedig 129.000.- forintról 161.000.- forintra emelkedik a bruttó béred, ha minimálbérre vagy bejelentve. De hogy mitől függ, hogy a kettő közül melyiket kell kapnod? A magasabb összegűnél nagyon szépen meg van fogalmazva, hogy az annak jár, akinek a munkája legalább középfokú iskolai végzettséget illetve középfokú szakképzettséget igényel, és ez igaz akkor is, ha ez munkaköri feladataid egy részére teljesül. Amihez nem kell a legalább középfokú iskolai végzettsége vagy középfokú szakképzettség, ott a kisebb összeg jár.
Vannak munkakörök, amelyek egyértelműen besorolhatók, de vannak, melyek nem. Hogyan lehet eldönteni ha bizonytalan valaki, hogy az ő munkaköre milyen végzettséget igényel? Az EMMI, az NGM (GKM), NFM IKIM , de számos egyéb jogszabály is képzési követelményeket határoz meg, de maga a munkáltató is megteheti ezt, hogy előírja, a nála betöltött munkakörökhöz milyen végzettséget vár el, de természetesen a jogszabály az elsődleges.
Tehát meg kell vizsgálni, milyen követelményt ír elő a jogforrás. A szükséges képzettséget, szakképzettséget kell megállapítani. S hogy ez a végzettség milyen szintnek felel meg? Az OKJ és a nemzeti köznevelésről szóló törvény segíthet ebben. Ha sikerült megállapítani, hogy ez egy legalább középfokú szakképzettséget igénylő munkakör, akkor ezt követően azt is meg kell vizsgálni, hogy a munkavállaló rendelkezik-e egyáltalán ilyen végzettséggel. Tehát ha nincs meg a végzettséged, szakképzettséged az adott munkához, akkor sajnos a kisebb összegű minimálbérre vagy jogosult.
A garantált bérminimum két feltétel együttes fennállása esetén illeti meg a dolgozót:
- egyrészt, ha a rendeletben meghatározott a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik és
- ténylegesen rendelkezik is a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel.
A fentiek alapján azt hiszem világossá válik mindenki számára az is, hogy a munkáltató 2 szép szeméért ne egyezzen bele abba, hogy ha az ő munkaköre szakképzettséget igénylő lenne, a papírjára ezzel ellentétben az kerüljön, hogy ő egy kisegítő, vagy kubikos, vagy portás, vagy takarító, ami csak a munkáltatónak jó, mert két legyet is üthet ezzel, Az egyik, hogy kevesebb bért kell adnia, mert lobogtatja a papírt, hogy alá van írva mi a munkakör (bár egy munkaköri leírás feltárja az igazságot), másrészt adókedvezményt adókedvezményt érvényesíthet a fizetendő szociális hozzájárulásból a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után.
Remélem segítettem!
Bodor Marcsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése