A csajos hétvége második biciklizős napján a másik irányba, Csopak felé vettük utunkat. A tihanyi kerekezéssel megegyezően a Tagore sétányra gurultunk le, de a most a kikötővel szemben állva balra indultunk. Ebben az irányban azért már jobban megéreztük a helyi domborzati viszonyokat, mivel kiérve Füredről, máris egy sunyi emelkedőn kellett feltekerni, ami ránézésre alig valami volt, de nekünk alföldi lányoknak, asszonyoknak azért bele kellett húzni, hogy felérjünk a tetejére, s ez még csak a kezdet volt, mert tartogatott még számunkra pár ehhez hasonló meglepetést ez az út.
Csopakot igen hamar elértük, ezért úgy döntöttünk, menjünk tovább. Egy szakaszon a kellemes árnyas fák közül kiérve megálltunk az út mentén inni egy hűsítőt.
Ajánlom figyelmetekbe, mert nem csak egy-egy hűs itókához jutottunk, de jó tanácsot is kaptunk az út hátralévő részére, valami ilyesmi formában:
Kitartás. A lányok azt hiszik a gyémánt a legjobb barátjuk, pedig a guggolás és a biciklizés :-D
Köszönjük még egyszer, jó beszédtéma volt egy ideig ez a mondat még az úton, s vidáman tekertünk Káptalanfüredig, majd vissza.
Jó kerekezést!
Marcsika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése