A szálláshely szolgáltatás

2 nappal ezelőtt írtam egy kis figyelemfelkeltőt adózási témáról a bérbeadás vs. szálláshely szolgáltatásról. A bérbeadást már körbejártam, most nézzük a szálláshely szolgáltatást. 

Gyorsan a lényeget, hogy ha már itt bukik a történet, akkor ne is kelljen végigolvasnod, ha nem érdekel, de azért remélem akkor keresel helyette mást, mondjuk egy jó receptet, vagy egy utazási élményt.

A szálláshely szolgáltatás szerintem akkor igazán jó, ha fizető vendéglátóként megfelelsz, s választhatod a tételes átalányadót.

Tehát, bérbeadás helyett a szálláshely szolgáltatást, ha 

• megfelel az ingatlan az egyéb szálláshelynek, azaz – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
• bejelentkeztél az önkormányzat jegyzőjéhez, aki nyilvántartásba vesz, majd ezt követően
• adószámot kértél a NAV-tól erre a tevékenységre

És egy nagyon fontos fogalom, a fizető vendéglátó tevékenység. Azt hiszem jól értelmezem jelen esetben, hogy minden fizető vendéglátó tevékenység egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenység, de nem minden szálláshely szolgáltatási tevékenység fizető vendéglátó tevékenység, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra

90 napot nem meghaladóan, tehát maximum 90 napra nyújtod a szolgáltatást ugyanannak a személynek. Vigyázz, mert pl a nyári 3 hónap több mint 90 nap, nehogy ott csússzon el a történet, hogy megállapodtok a június-július-augusztusban, aztán egy ellenőrzésnél derül ki, hogy hát ez 92 nap, hiába a befizetett átalányadó, mit sem ér.

Röviden tehát a teendők, és a fizetendők:

1. bejelentkezés az önkormányzathoz
2. az önkormányzatnál történő nyilvántartási számmal adószámot kérni a NAV-tól
3. venni 2 vendégkönyvet és 1 vásárlók könyvét (legalábbis ezt mondták az egyik önkormányzatnál)
4. eldönteni, hogy milyen módon szeretnél adózni. a.) tételes átalányadó (meg is kell ennek felelni, 90 napos szabály) b.) önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint. Ez akkor is választható, ha megfelelsz a tételes átalányadónak, ha pedig nem minősül fizető-vendéglátásnak szálláshely-szolgáltatói tevékenysége (ismét a 90 napos szabály!!), akkor csak ezt választhatja. Mindenki számoljon, s döntse el saját maga. Segítségképpen a fizetendő adók:

• tételes átalányadó esetén 32.000.- ft / szoba / év + 20% eho = 38.400.- forint / szoba / év
• önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ahogy azt a bérbeadásnál már írtam 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolás szerint.

Ha ez így rendben van, akkor a NAV oldalán megtalálható 10. információs füzet szerint íme pontosan és részletesen az összes tudnivaló:

Míg bérbeadásnál a lakás hosszabb távú használatba adása a cél, addig szálláshely szolgáltatásnál a magánszemély amellett, hogy az ingatlanát átmeneti időre biztosítja szálláshelyként, megjelenik a szolgáltató jelleg is, takarítás, esetleg reggeli biztosítása a vendég számára. Azaz a tevékenység szolgáltatás-jellege, üzletszerűsége kerül sokkal inkább előtérbe. Ebben az esetben tehát már nem beszélhetünk bérbeadásról, az ilyen tevékenység szálláshely-szolgáltatási tevékenységként minősíthető.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni. 

Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshelyszolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.

1. Bejelentkezés A törvény az adószám kiváltása alól kizárólag az általános forgalmi adómentes ingatlanbérbeadási tevékenység esetén ad mentesítést, azonban az egyéb szálláshely-szolgáltatás kötelezően adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa tv. alapján, így az adóalanyt az Art. szabályai alapján bejelentkezési kötelezettség terheli.

A magánszemélyeknek 2016. január 1-jétől nem engedélyt kell kérniük, hanem bejelentést kell tenniük a jegyzőhöz. Az önkormányzat jegyzője a kormányrendelet alapján a bejelentés megtételéről, a tevékenység nyilvántartásba vételéről igazolást állít ki, mely igazolás tartalmazza a magánszemély által üzemeltetett szálláshely típusát is. A nyilvántartásba vétel számát az adóhatósághoz történő bejelentésre szolgáló nyomtatványon is fel kell tüntetni. Az adózó az adószámot a 16T101-es nyomtatvánnyal kérheti az adóhatóságtól.

2. Tételes átalányadózás Az Szja törvény a fizető-vendéglátó tevékenységet végzőnek minősülő magánszemélyeknek bizonyos feltételek fennállásakor lehetővé teszi egy sajátos adózási mód – a tételes átalányadózás – választását.

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet. 

A tételes átalányadózás alkalmazását nem zárja ki az, ha a szálláshely-szolgáltatást nem a magánszemély fizeti, hanem azt kifizető, munkáltató finanszírozza (a számla nem a magánszemély nevére szól). Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshelyszolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható.

3. Tételes átalányadó megfizetése A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év egészében nem folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket. Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választására a magánszemély a tevékenység megkezdésekor nem volt jogosult, akkor a nevezett tevékenységből származó összes jövedelmére, míg ha jogszerűen választotta a magánszemély a tételes átalányadózást, de azt követően valamely feltételt, vagy több feltételt nem teljesített, akkor a következő negyedév első napjától az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell az adót megállapítania. A változás negyedévét megelőző negyedévre, negyedévekre az éves tételes átalányadó arányos részét kell megfizetnie.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12 napjáig, míg a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül kell megfizetni a tételes átalányadó éves összegét. Ha a magánszemély fizető-vendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni. 

4. Speciális rendelkezések a költségek elszámolhatóságára Természetesen a tételes átalányadózás helyett a magánszemély akkor is adózhat az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ha egyébként megfelel a tételes átalányadózás feltételeinek. Amennyiben szálláshely-szolgáltatói tevékenysége nem minősül fizető-vendéglátásnak, akkor az ebből származó jövedelmére kizárólag az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazhatja. Ebben az esetben a szálláshelyszolgáltatásból származó jövedelemre az önálló tevékenységre irányadó szabályok alkalmazandók, költségelszámolás tekintetében – a 3.2. pontban ismertetettekhez képest – az alábbi eltérésekkel: 

• a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében költségként számolható el az Szja tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), 
• valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).
• A bérbeadáshoz hasonlóan speciális rendelkezés az elszámolható költségek tekintetében az, hogy az egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély épület, építmény esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést számolhat el még akkor is, ha az épületet három évnél régebben szerezte meg, vagy építette.

 A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély – amennyiben a tételes átalányadózást választja – százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, amely a tételes átalányadó 20 százaléka. Abban az esetben, ha az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza, vagy nem tekinthető fizető-vendéglátónak, akkor a jövedelem 27 százalékát kell egészségügyi hozzájárulás címen megfizetnie, mivel e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Amennyiben vállalkozói igazolványában a szálláshely-szolgáltatás szerepel, de az e tevékenységből származó jövedelmére a magánszemélyre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályokat alkalmazza, akkor a Tbj. szerint az egyéni vállalkozóra előírt rendelkezések szerint járulékot, valamint a Szocho tv.38 szerint szociális hozzájárulási adót fizet. Ez esetben egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az adózónak a személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége mellett idegenforgalmi adó kötelezettsége is keletkezik, melynek összegéről az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzattól kérhet felvilágosítást.

 Érthető volt? Kérdés?

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi