Tudnivalók a nyári diákmunkáról
(2016)
A nyári szünidőben sok középiskolai diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebbhosszabb
ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz – nem ritkán a tanulmányok
folytatásához – szükséges anyagiakat megszerezze. A nyári munkavégzés rövidebb időtartama
és az élettapasztalat hiánya miatt azonban a diák munkavállalók kiszolgáltatottabbak a
munkáltatójukkal szemben, fokozottabban fennáll annak a veszélye, hogy munkáltatójuk nem
tartja be pl. a munkaviszony létesítésével kapcsolatos életkori szabályokat, vagy a tapasztalatlan
munkavállalókat ilyen-olyan formában megrövidíti. A munkaügyi ellenőrzések általános
tapasztalatai szerint szerencsére viszonylag csekély az életkori korlátozásokkal kapcsolatos
szabálytalanságok száma (az úgynevezett jogellenes gyermekmunka). Annál gyakoribb viszont
az egyébként legálisan foglalkoztatható fiatal munkavállalók munkaszerződés és/vagy
adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatása. A fiatal munkavállalók számára ugyanis
rendszerint nem fontos, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, a munkaviszonyuk
be legyen jelentve, hiszen elsődleges céljuk a jövedelem megszerzése. Pedig az írásbeli
munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok problé mát előzhet meg.
Az alábbi tájékoztatóban azokra a munkajogi szabályokra hívjuk fel a figyelmet, melyek ismerete
hozzájárulhat ahhoz, hogy a diák munkavállalót ne érje jogsérelem, vagy az őt ért sé-
relmet lehetőség szerint orvosolni tudja.
A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait a munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal
hogyan létesíthető munkaviszony, a munkavállalókat milyen jogok illetik meg és
milyen kötelezettségek terhelik. Ugyancsak e törvényben találhatók meg annak szabályai,
hogy a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával lehet foglalkoztatni.
Hogyan létesíthető munkaviszony?
Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét.
Kivételesen azonban
* az iskolai szünet tartama alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási
intézményben tanuló személy,
(Iskolai szünet alatt nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak,
amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás.)
* gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható
a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység
keretében.
(Természetesen ilyen foglalkoztatási jogviszony nem csupán az iskolai szünet tartama alatt
létesíthető).
A munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló között megkötött munkaszerződéssel lehet
létesíteni. A munkaszerződést minden esetben – legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig -
kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaszerződésnek feltétlenül
tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá
a munkaviszony tartamáról, mely lehet határozatlan idejű, vagy határozott időtartamra
szóló (diákmunka esetében nyilvánvalóan általában határozott időtartamú szerződést kötnek a
felek), továbbá a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős
(napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló
munkabérét is.
A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges!
Gyakran jelent problémát, hogy a 18. életévét még be nem töltött személy munkaszerződésé-
nek megkötéséhez hiányzik a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása. Az Mt.
szabályai szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőké-
pes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására,
megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A Ptk. (2013. évi V. törvény) 2:11. §-a
alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki
a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül
létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben
érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.
Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be - tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a
munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a
sporttevékenység, a modell, vagy művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)
Bejelentési kötelezettség
A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, és legkésőbb a munkavállaló
munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában
ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés
hiánya – azon túlmenően, hogy a be nem jelentett munkaviszonyt később, a nyugdíj szempontjából
nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy
esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is,
hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét.
Célszerű ezért „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.
[A bejelentés megtörténtéről utólag az elektronikus „Ügyfélkapun” (www.magyarorszag.hu)
is lehet tájékozódni.]
Egyszerűsített foglalkoztatás
Ha a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony
egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma az egyszerűsített foglalkoztatás vagy
alkalmi munka. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb
formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében
ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében
legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig
legfeljebb 90 napra.
E foglalkoztatási formánál nem szükséges írásbeli munkaszerződés megkötése (bár a munkavállaló
kérheti a szerződés írásba foglalását); az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka
ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre (ebből természetesen az is következik,
hogy az adóhatósági bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni kell).
A bejelentés megteremti egyúttal az alapját annak, hogy a foglalkoztatott személy részesüljön
bizonyos társadalombiztosítási ellátásokban, és foglalkoztatása majd a nyugdíj számításánál
irányadó szolgálati időbe is beszámít.
Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás
Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével
történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák a tagsági jogviszony mellett munkaviszonyt
is létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti
foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező
iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára
Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás jogszerűen csak nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval
létesíthető.
Figyelem!
2016. szeptember 1-jétől változnak az iskolaszövetkezeti munkavégzéssel kapcsolatos
szabályok. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás szabályait ettől a naptól
már nem az Mt., hanem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövtv.)
tartalmazza. A tanulónak, hallgatónak már nem kell a tagi jogviszony mellett külön
munkaviszonyt is létesítenie, hanem az iskolaszövetkezettel kötött tagi megállapodásban
rögzítik az iskolaszövetkezet munkájában való részvétel feltételeit.
A tagi megállapodásra a Ptk., megbízási szerződésekre vonatkozó szabályai mellett
azonban változatlanul alkalmazni kell az Mt. bizonyos szabályait is.
A munkavégzés korlátai fiatalkorúaknál
Az Mt. nem csupán a munkaviszony létesítése körében tartalmaz a fiatalkorúakra vonatkozó
korlátozásokat, hanem a munkavégzés során is érvényesülnek olyan eltérő szabályok, amelyek
a fiatalkorúak védelmét szolgálják.
A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő
nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam.
Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi
nyolc órás munkaidő utáni munka).
A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre
több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt
össze kell adni!
A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. (Munkaidő-
keret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső munkaideje eltérhet egymástól,
esetleg nem mindennap van beosztva munkavégzésre. Ilyenkor a munkavégzés teljes időtartamát
a munkaidőkeret végén számolják össze, és akkor kell megegyeznie a munkaszerződés
alapján teljesítendő munkaidővel.)
Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó
beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosí-
tani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt
kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi
munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)
Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is:
* a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten
két pihenőnapot kell biztosítani számára (az egyébként irányadó általános szabály szerint
havonként legalább egy pihenőnapot kell vasárnap kiadni)
* ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a
pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.
Fontos tudni:
A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni
kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári
jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.
A szabadságra vonatkozó szabályok
Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári
munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló
részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól
függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18.
életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18.
életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.
A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos ré-
sze jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5
nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.
A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás
rövidsége miatt - nem adják ki természetben; ilyenkor a munkaviszony befejező-
désével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltania
(vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás
címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).
Ha a diák munkavállaló foglalkoztatása iskolaszövetkezeti keretek között történik, részére
szabadság nem jár, azonban a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartam ebben az
esetben sem lehet kevesebb, mint amennyi szabadság „rendes” munkaviszony esetében részé-
re járna. Az iskolaszövetkezeti tag szabadságára vonatkozó rendelkezések 2016. szeptember
1-jétől ugyancsak módosulnak. A Szövtv. e naptól hatályba lépő új rendelkezése szerint
ugyanis az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal az eltéréssel,
hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama
minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után
egy nap szabadság jár.
Egyenlő bánásmód
Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében
is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvé-
nek, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb
bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként
dolgozik.
A munkabér
Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér
jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben
is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok
meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak
a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) összegét a 2016. évre vonatkozóan jelenleg a 454/2015.
(XII.29.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak időarányos részét kell megfizetni.
Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért
kell megállapítani.
8 óra 6 óra 4 óra
havi bér 111 000 83 250 55 500
heti bér 25 500 19 125 12 750
napi bér 5 110 3 832,50 2 555
órabér 639 639 639
Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget,
illetve középfokú szakképesítést igényel (ez leginkább csak a 18. életévét már betöltött
fiatalok esetében jöhet számításba), és a középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik,
részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár. Ennek összege 2016-
ban: havibér esetén 129 000 Ft/hó, hetibér esetén 29 690 Ft/hét, napibér esetén 5 940 Ft/nap
és órabér esetén 742 Ft/óra.
Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként
- a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb
munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából
származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.
Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén?
A munkaviszonnyal kapcsolatos problémákat, kifogásokat először természetesen a munkáltatóval
célszerű megvitatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, több olyan fórum is a munkavállaló
rendelkezésére áll, amelyeken a jogsérelem orvosolható.
A munkavállalót ért jogsérelem orvoslásának elsődleges fóruma természetesen a diák munkavállalók
esetében is a közigazgatási és munkaügyi bíróság, mely a fővárosban és megyénként
működik. A diákok tapasztalatlansága, valamint az eljárás körülményessége, hosszadalmas
volta miatt azonban nyilvánvalóan csak ritkán fordul elő, hogy a nyári munkával kapcsolatos
jogsérelem a bíróság előtt nyer orvoslást.
Gyorsabb és egyszerűbb az eljárás, ha az őt ért sérelem miatt a diák, vagy szülője, törvényes
képviselője az erre hivatott munkaügyi hatósághoz fordul, mely a panaszt rövid időn belül
kivizsgálja, és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben.
Munkaügyi ellenőrzést végző hatóságként a fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen a
kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai járnak el; elérhetőségük a honlapon
(www.kormanyhivatal.hu) megtalálható. Ugyancsak benyújtható a panasz a kormányablakoknál,
vagy e-mailen a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályához
(elérhetősége az említett honlapon szintén megtalálható), mely azt az intézkedésre
hivatott hatósághoz továbbítja.
Budapest, 2016. június 17.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály
