Januárban a munkáltatóknak és a
munkavállalóknak is akad feladata mind az előző, mind az adott adóévvel
kapcsolatban. Nézzük, mire is figyeljen elsősorban a munkavállaló?
Ne feledjétek el időben leadni a
nyilatkozatokat! Miről? Nézzük, mik a legjellemzőbbek:
1.)
Adóelőleg-nyilatkozat
a 2016. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről.
Nem kötelező, kérhető. Van aki
például nem kéri a (minden) gyermek után a kedvezményt, így a következő évben,
mikor az adóbevallás elkészül, egy összegben jut hozzá a családi adókedvezmény
összegéhez. Bizony a nyári költségvetés összeállításánál jól jöhet, de az is
jó, mikor havonta jön a plusz pénz.
2016-tól változik ismét a családi
adókedvezmény, de milyen összegről is beszélünk?
A családi kedvezmény
2016-ban – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy
eltartott esetén 66 670 forint,
kettő eltartott esetén 83 330 forint, három vagy annál több eltartott
esetén 220 000 forint.
Ez még nem a csörgő
forint, azt ebből számoljuk, mégpedig úgy, hogy az adókulcs 2016. január 01-től
15% és a családi kedvezményt szorozzuk ezzel a kulccsal.
Egy gyermek esetében
havonta és kedvezményezett eltartottanként
66.670.- x 15% = ~10.000.-
Kettő gyermek esetében
havonta és kedvezményezett eltartottanként
83.330.- x 15% = ~12.500.-
Három vagy annál több
gyermek esetében havonta és kedvezményezett eltartottanként 220.000.- x 15% = ~33.000.-
Tehát akinek egy kedvezményezett
eltartott gyermeke van, azt 10.000.- forinttal vihet többet haza, akinek kettő
kedvezményezett eltartott gyermeke van az (2x12.500.-) = 25.000.- forinttal
vihet többet haza, akinek három vagy több kedvezményezett eltartott gyermeke
van, az annyiszor 33.000.- forinttal vihet többet haza, amennyi kedvezményezett
eltartott gyermeke van.
Azért hangsúlyozom, hogy kedvezményezett
eltartott, mert van eltartott és kedvezményezett eltartott. Az eltartott
beleszámít a létszáma a kedvezmény számításánál, de maga a kedvezmény nem jár
utána, míg a kedvezményezett eltartott beleszámít a létszámba, és kedvezmény is
jár utána.
Példával:
Ha egy családban 10 és
12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb
gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú
iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben
részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott),
akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a
kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 220 000
forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe, tehát 2 x
33.000.- forintot jelent kézzelfoghatóan a három gyermek.
Nézzük mit ír pontosan a NAV
oldalán a tájékoztató ezzel kapcsolatban?
Tisztelt
Adózó! Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója, vagy összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttató kifizetője az Ön járandóságaiból a
családi kedvezmény figyelembevételével vonja le az adóelőleget, ezt a
nyilatkozatot két példányban töltse ki és adja át munkáltatójának,
kifizetőjének. Mielőtt a nyilatkozatot leadná, a nyilatkozat II. Blokkját az Ön
házastársának (jogosultnak minősülő élettársának), a nyilatkozat IV. Blokkját
pedig a házastársa (élettársa) munkáltatójának is ki kell töltenie. Az
adóelőleg-nyilatkozat nem kizárólag munkáltató számára adható, hanem olyan
kifizető felé is, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttat. Ilyennek
kell tekinteni különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat,
személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Ilyen kifizetőnek minősül
például az a megbízó, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat
a magánszemélynek. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak
kell tekinteni azt, aki bért fizet ki,
illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag
tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek
minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a
gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető.
A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat
az adóéven belül az átadást követő
kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul
új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni.
Amennyiben a munkáltatója (kifizetője) felé tett családi
kedvezmény-nyilatkozatát módosítja, úgy ezt az I. Blokk jobb felső részén erre
a célra szolgáló négyzetben (Módosított
nyilatkozat) kell X-szel jelölnie. A nyilatkozat egyik példányát a
munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez
szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt
a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak
számának felosztásával – közösen is
igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a később ismertetett
esetben jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett
eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a
családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot
közösen kell megtenniük.
Figyelmeztetés: Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor
fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap
nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot
meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12
százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.
Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e
nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az
adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi
jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény
2016-ban – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy
eltartott esetén 66 670 forint,
kettő eltartott esetén 83 330 forint, három vagy annál több eltartott
esetén 220 000 forint.
A családi kedvezmény a
gyakorlatban azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és kedvezményezett
eltartottanként 10 ezer forinttal, két eltartott esetén 12 500 forinttal
három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33
ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
- az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ideértve azt az esetet is, amikor a
gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők a családok támogatásáról szóló 1998. évi
LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján 50-50 százalékban jogosultak
a családi pótlékra (közös felügyelet). A közös felügyelet alatt álló gyermekre
tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban
jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a
66 670 fele), 41 665 (a 83 330 fele), vagy 110 000 (a
220 000 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után.
A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi)
házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
-
a családi
pótlékra jogosult szülővel együtt élő élettárs is akkor, ha az érintett
gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel
élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok
Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás
megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított
közokirattal igazolja (ilyen jogcímen az élettársat legkorábban 2016. január
1-jétől lehet a Cst. alapján családi pótlékra jogosultnak tekinti);
-
a jogosulttal
közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (pl. a
nevelőszülő házastársa, ha ő maga nem nevelőszülő);
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő
házastársa;
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek,
továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga
vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel
kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak;
- az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam
jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló
ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie
kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben
a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös
nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében
kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének
kötelezettsége nem vonatkozik a bíróság döntése alapján közösen felügyelt
gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik
szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt
jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös
nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi
pótlékra jogosult,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét
megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek
mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.
Amennyiben a
magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam
jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy
más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt
(gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő
alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartott
- a kedvezményezett eltartott,
- és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha
a Cst. szerint figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó
családi pótlék összegének megállapításánál.
Így például,
ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett
olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első
akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy
főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem
rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az
esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta
220 000 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.
A családi járulékkedvezmény
2014. január 1-jétől
lehetőség nyílt arra, hogy a magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a
magánszemély a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként
fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli
egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhassa
abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal)
szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi
járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal
(adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százalékával, de
legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes
összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt
érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető)
automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény
érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy
járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi
kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi
jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Például, ha az
egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi
kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 83 330 forint, együttesen
166 660 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy
hónapban 120 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 166 660 forintnak
a bért meghaladó részét, azaz 46 660 forintot fordít át járulékkedvezménnyé.
Ezért a munkáltató az adott hónapban a 46 660 forint 15 százalékának
megfelelő összeget, azaz 7000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként,
ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény
elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul
veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12
százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.
Az adóelőleg-nyilatkozat
Az I. Blokkhoz: Ön ebben a blokkban nyilatkozik munkáltatójának (kifizetőjének) az
érvényesíteni kívánt családi kedvezményről, valamint itt kell részleteznie az
eltartottak, kedvezményezett eltartottak, adatait is. Akkor kell valakit
kedvezménybe nem számítóként („0” kóddal) szerepeltetni, ha az eredetileg adott
nyilatkozatban őt eltartottként, vagy kedvezményezett eltartottként tüntették
fel, azonban olyan változás következik be az eltartotti minőségében, mely
alapján őt a családi kedvezmény szempontjából a jövőben nem kell figyelembe
venni. Annak érdekében azonban, hogy a munkáltatónak tudomása legyen a valós
helyzetről, azaz a kérdéses magánszemély milyen időponttól esik ki az
eltartottak közül, a változás időpontját mindenképpen meg jelölnie valamint a
kedvezményből kieső személyt is szerepeltetnie kell „0” kóddal a módosított
nyilatkozatában.
Az eltartottak neve mellett az eltartotti minőséget (azaz, hogy miként kell őt a családi
kedvezmény számításánál figyelembe venni) külön kódkockában kell jelölni.
Magzat esetén név helyett a „magzat” elnevezést tüntesse fel, kedvezményezett
eltartottként „1” kóddal jelölve őt! A magzat(ok) a várandósság orvosi
igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élve születés
napját megelőző hónappal bezárólag vehető(k) figyelembe. Az orvosi igazolást a
nyilatkozathoz nem kell csatolni, de 5 évig meg kell azt őrizni.
Az eltartottak
neve mellett az alábbi eltartotti minőséget jelölő kódok közül a megfelelőt
kell szerepeltetni:
·
„1” kód –
Kedvezményezett eltartott
·
„2” kód –
Eltartott
·
„3” kód –
Felváltva gondozott gyermek
·
„0” kód –
Kedvezménybe nem számító
Az adóazonosító jel (ezek hiányában a természetes
azonosítók, valamint a lakcím feltüntetésére szolgáló hely) mellett meg kell
jelölni, hogy adott eltartott után a nyilatkozatot adó magánszemély milyen
jogcímen jogosult a kedvezmény érvényesítésére.
Jogosultsági
jogcímek:
·
„4” kód – Gyermek
után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő
házastárs
·
„5” kód – Családi
pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő
hozzátartozó
·
„6” kód –
Rokkantsági járadékban részesülő, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő
hozzátartozó
·
„7” kód –
Várandós nő vagy vele közös háztartásban élő házastárs
Változás
időpontja
Amennyiben Önnél év közben az adóelőleg-nyilatkozatán
feltüntetett adatokat érintően olyan változás következik be, amely szükségessé
teszi az adóelőleg-nyilatkozat módosítását, akkor az ugyanazon munkáltatóhoz
tett nyilatkozaton a „Módosított nyilatkozat” jelölésére szolgáló négyzetben
ezt X-szel kell jelölnie.
A módosított nyilatkozatban megjelölt változás
szerinti családi kedvezmény legkorábban a nyilatkozattétel keltét követő
bérszámfejtés alkalmával vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy egy korábbi
dátumot jelöltek meg változás bekövetkezésének időpontjaként. A változás
időpontjának megjelölése azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató a valóságnak
megfelelő adatot tudjon szolgáltatni a ’08-as bevallásában arról, hogy Ön mely
eltartottak után, milyen jogcímen és mikortól jogosult (vagy a mikortól nem
jogosult) családi kedvezményre. Nem jelent azonban kötelezettséget a munkáltató
számára az, hogy a változás időpontjára visszamenően rendezze a családi
kedvezményt, ha Ön nem a változás bekövetkezésének hónapjában, hanem egy később
időpontban módosítja adóelőleg-nyilatkozatát.
Az 1.
pontban kérjük, jelölje az arra
szolgáló négyzetben X-szel, hogy a családi kedvezményt egyedül, vagy
házastársával vagy jogosultnak minősülő élettársával közösen kívánja
érvényesíteni.
A 2. ponthoz: Ön
csak akkor érvényesíthet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény szerinti családi kedvezményt, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban, ahol az önálló, nem
önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható - figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is - nem vett és
nem is vesz igénybe.
További feltétel
vonatkozik a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyre. A kedvezmény
Magyarországon történő érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az előzőekben
említettek szerinti jövedelmének legalább
75 százaléka Magyarországon essen adókötelezettség alá. Amennyiben Ön külföldi, a külföldi
magánszemélyek kiegészítő nyilatkozatát is ki kell töltenie a családi
kedvezmény igénybevételéhez!
A 3.
ponthoz: Ön e pontban kérheti
munkáltatóját, hogy az alább megjelölt családi kedvezményt kizárólag a személyi
jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha e nyilatkozatot
megteszi, úgy a munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor
sem, ha az 4. pontban megjelölt családi kedvezmény teljes összegű
igénybevételére az Ön adóelőleg-alapja nem nyújt fedezetet.
A 4. pontban
nyilatkozik arról, hogy a családi
kedvezmény érvényesítését kéri munkáltatójától. Az érvényesíteni kívánt családi
kedvezményt meghatározhatja mind az összeg [a) sor], mind a kedvezményezett
eltartottak és a korábban említett, bíróság döntése alapján felváltva gondozott
gyermekek számának [b) sor] megjelölésével. Ha a megjelölt összeg, vagy a
feltüntetett kedvezményezett eltartottak száma alapján járó összeg magasabb,
mint az Ön részére kifizetett jövedelem (például munkabér), úgy a különbözetet
a kifizető járulékkedvezményként veszi figyelembe feltéve, hogy Ön biztosított
és nem tett nyilatkozatot a 3. pontban.
Amennyiben a nyilatkozat a) sorában a kedvezményezett
eltartottak száma alapján kiszámítható családi kedvezmény maximális összegénél
kisebb összeget, vagy b) sorában a kedvezményezett eltartottak számánál kisebb
számot jelöl meg, a fennmaradó kedvezményt házastársa vagy a jogosultnak
minősülő élettársa ugyancsak a munkáltatójának adott nyilatkozattal (amelyben
ezt a blokkot ő tölti ki) érvényesítheti.
A II.
Blokkhoz: A sorokat
az Ön jogosultnak minősülő házastársa/élettársa tölti ki, ha közös
nyilatkozatot kell tenniük. Nem kell közös nyilatkozatot tenni azzal a volt
házastárssal, élettárssal, aki a közösen felügyelt gyermekükre tekintettel
érvényesíti az 50-50 százalékos kedvezményt.
A 6.
ponthoz: Amennyiben az Ön jogosultnak
minősülő házastársa/élettársa nyilatkozik arról, hogy nincs munkáltatója, vagy
olyan kifizetője, akinek családi adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó
adóelőleg-nyilatkozatot adott volna, a IV. Blokkot nem kell kitölteni.
A III.
Blokkhoz: Ezt az Ön
munkáltatójának (kifizetőjének) kell kitöltenie.
A IV.
Blokkhoz: Ezt az Ön jogosultnak
minősülő házastársának/élettársának munkáltatója (kifizetője) tölti ki. Ezzel a
munkáltató kötelezi magát, hogy ha tőle az Ön házastársa vagy élettársa a saját
nyilatkozatában a családi kedvezmény érvényesítését kéri, azt legfeljebb a
kedvezményezett eltartottak száma alapján megállapított családi kedvezmény és a
jelen Nyilatkozat I. Blokkjában meghatározott összeg különbözetének mértékéig
veszi figyelembe. E kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a nyilatkozat
másolatát az Ön házastársa vagy élettársa munkáltatójának (kifizetőjének) is
célszerű megőriznie. Ezt a nyilatkozatot az Ön házastársa vagy élettársa
munkáltatójának abban az esetben is alá kell írnia, ha a családi kedvezmény
teljes összegét Ön érvényesíti.
Itt megtaláljátok a NAV oldalán ezt nyilatkozatot is:
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat_2016.html
Itt megtaláljátok a NAV oldalán ezt nyilatkozatot is:
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat_2016.html
Remélem segítettem!
Üdvözlettel,
Marcsika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése