A gyermek(ek) után a szülőket megillető pótszabadságról

Januárban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is akad feladata mind az előző, mind az adott adóévvel kapcsolatban. Nézzük, mire is figyeljen elsősorban a munkavállaló? 

Ne feledjétek el időben leadni a nyilatkozatokat! Miről? Nézzük, mik a legjellemzőbbek:

II. rész.

2.) Nyilatkozat a gyermek után a szülőket megillető pótszabadságról

Tegnap volt szó az Adóelőleg-nyilatkozat a 2016. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről. Ha ez téged érint, és adnál le ilyen nyilatkozatot, és azt nem egy pocaklakó miatt teszed, hanem a napjaidat bearanyozó kis vagy kicsit nagyobb törpe miatt, esetleg egy fejtörést okozó kiskamasz töri a borsot az orrod alá nap mint nap, akkor ugye tudod, hogy szabadság is jár a 16 évesnél fiatalabb gyermek után, amit pár éve mind a két szülő igénybe veheti. S hogy mennyit? 1 gyermek után 2 munkanapot, 2 gyermek után 4 munkanapot, 3 vagy több gyermek után 7 munkanapot. Fogyatékkal élő gyermekenként jár még 2 nap pótszabadság pluszban. Ha 50%-ban egészségkárosodott a gyermek, akkor neki 5 nap további pótszabadság is jár. Azt azért tartsuk szem előtt, hogy a szabadsághoz hasonlóan a gyermek után járó pótszabadság is az adott évben a munkában töltött napok után jár, tehát arányosítani kell, de ha a gyermek év közben születik meg,s a szülő egész évben dolgozik, úgy ezt nem kell arányosítani.

Hogy biztosra menj a pótszabadsággal kapcsolatban, nyilatkozz erről is, így a munkáltatónak is könnyebb a dolga, s te is biztos megkapod a gyermekre járó pótszabadságot.

A hatályos szabályozás alapján mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.

A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében.

Hogyan is fogalmaz a törvény pontosan?

2012. évi I. törvény

a munka törvénykönyvéről

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Mit jelent hogy gyermek?

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

294. § (1) ¹³⁰ E törvény alkalmazásában

c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,

Tehát pótszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki a gyereket - a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint - saját háztartásában neveli vagy gondozza. Azt a gyermeket tehát, aki

·                     • a vér szerinti szülővel, vagy

·                     • az örökbefogadó szülővel, vagy

·                     • a szülővel együtt élő házastárssal, vagy

·                     • azzal a személlyel, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, vagy

·                     • a nevelőszülővel, vagy

·                     • a hivatásos nevelőszülővel, vagy

·                     • a gyámmal, vagy

·                     • azzal a személlyel, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak nem jár pótszabadság, még akkor sem, ha ő maga vér szerinti szülő.

A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie.

A fentiekhez nyilatkozat nem található meg a NAV oldalán még ajánlott formában sem, mert ez végül is nem adózás, de más oldalakon ha nézelődtök, találtok párat, például itt:

http://evakonyveles.hu/wp-content/uploads/2013/01/nyilatkozat-gyermek-utan-jaro-potszabadsagrol.pdf

NYILATKOZAT

Gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről

Az Mt. 118. § a alapján a 16 éven aluli gyermek(ek) után a munkavállalót pótszabadság illeti meg. Kérem, hogy az alábbi gyermeke(i)m után járó pótszabadságot részemre megadni szíveskedjenek. Munkavállaló neve:…………………………………………………………………………. Munkahelye:………………………………………………………………………………… Gyermekek adatai: 1.……………………………………név………………………….………………szül.idő 2…………………………………….név………………………….………………szül.idő 3…………………………………….név………………………….………………szül.idő 4…………………………………….név………………………………………….szül.idő 5…………………………………….név………………………………………….szül.idő

............................, ………….év……………………..hó……….nap

………………………………….. munkavállaló aláírása

Tájékoztatás:

Mt. 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nõ, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

S nézzük a törvény 118 §-ának (4) bekezdése mit rejteget még?

(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Azaz, a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

2013. január 1-től megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz az apát öt munkanap pótszabadság illeti meg, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik.

A pótszabadság legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Azt nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

A szabadságról itt még olvashattok,

http://officina.hu/gazdasag/60-szabadsag

vagy a Kormányhivatal odalán

http://www.kormanyhivatal.hu/download/1/af/60000/A%20munka%20t%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyve%20szabads%C3%A1gra%20vonatkoz%C3%B3%20rendelkez%C3%A9sei.pdf

de ha gondoljátok, szívesen írok nektek konyhanyelven a többiről, ha megírjátok miről szeretnétek olvasni.

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika