Minden napra egy (mese) nyilatkozat.
Gondoltam a hét minden munkanapján írok nektek egy-egy nyilatkozatról, ami
aktuális lehet így év elején. Osszátok meg bátran ismerőseitekkel.
Januárban a munkáltatóknak és a
munkavállalóknak is akad feladata mind az előző, mind az adott adóévvel
kapcsolatban. Nézzük, mire is figyeljen elsősorban a munkavállaló? (itt ugye
azért nem csak munkavállaló – munkáltató kapcsolatáról beszélünk, hisz például
a bérbeadás, megbízási díj ettől eltér(het) )
V. rész.
Megbízási díj, bérleti díj (ingatlan és
ingó vagyontárgy), … az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőleg
alapjának megállapításához költséglevonás kérhető, a nem önálló tevékenységre
való tekintettel költségtérítés esetén lehet költségnyilatkozatot tenni, és még
ott van a belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban
gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott személyek belföldi és
külföldi kiküldetése, amikre igazolás nélkül elismert költség levonására
nyilatkozni lehet. Ez teljesen másként működik, mint azoknál, akiknek más
tevékenységből (pl. egy anyagbeszerzőnek egy építőipari cégnél) származik
bevétele kiküldetésből.
5.)
Adóelőleg nyilatkozat költségekről
A
lényeg az önálló tevékenységből származó jövedelem adózásánál:
Bevétel - Költség
= Adóalap
Szinte
az összes önálló tevékenységből származó jövedelemnél legalább 10% költséget
lehet elszámolni a nyilatkozat kitöltésével és kifizetőnek történő leadásával,
de akár ennél nagyobb, konkrét összegről is nyilatkozhattok, de arra
figyeljetek, hogy adóelőlegnél a bevétel 50%-ánál nagyobb összeget nem tudnak
figyelembe venni költségként, de ha év végén mégis igazolhatóan ennél több
költség merült fel, akkor az adóbevallásban lehet azt érvényesíteni.
Arra
még jobban figyeljetek, hogy ha magasabb költségről nyilatkoztok, mint amennyi
valójában felmerül, akkor azért büntetést kell fizetni. Mikor és mennyit? A
nyilatkozat szerinti költség 5 %-át meghaladó költség-különbözet után 39%,-ot,
továbbá ha emiatt az adóbevallás alapján 10ezer forintot meghaladó befizetési
különbözet is mutatkozik, a befizetési különbözet után 12% különbözeti bírságot
is fizetni kell.
Forintban
ez mit jelent? Nézzünk egy példát bérleti díjra (csak adó részről vezetem le,
de ne feledjük, hogy eho – egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is
felmerülhet)
Havi
100.000.- forint mondjuk a bérleti díj amit kérsz a lakásodért mondjuk egy
cégtől. Nyilatkozol, hogy ezzel a 100.000.- forinttal szemben neked havonta
50.000.- forint költséged merül fel, tehát csak 50.000.- forint után vonjanak
adóelőleget. Adóbevallás elkészítésekor kiderül, hogy hát igazából valamit
elszámoltál, s csak 20.000.- forint költséged merült fel havonta. Akkor mennyit
kell még fizetni büntetésként?
50.000.-
lenyilatkozott költség 5%-a 2.500.- forint. 30.000.- forinttal lett kevesebb a
havi költséged, ami azt jelenti, hogy 27.500.- forinttal haladtad meg a
nyilatkozat szerinti költség 5%-ét, s ez után az összeg után kell 39%-ot
fizetni, vagyis 10.725.-/hó, éves szintre számítva 128.700.-
És
akkor még ott van a különbözeti-bírság.
Mennyi
lett volna az éves adód, és mennyit fizettél be?
100.000.-
x 12 hó = 1.200.000.-
50.000.-
lenyilatkozott költség éves szinten: 600.000.-
Adóelőleg
alapja és a levont adó így 1.200.000.- - 600.000.- = 600.000.- x 15% = 90.000.-
20.000.-
ténylegesen felmerült költséggel számolva éves szinten: 240.000.-
Adóelőleg
alapja és a levont adó így 1.200.000.- - 240.000.- = 960.000.- x 15% = 144.000.-
Tehát
144.000.- forint helyett csak 90.000.- adó lett levonva a téves nyilatkozat
miatt, ami 54.000.- forinttal kevesebb, és 10ezer forintot meghaladta a
befizetési különbözet, így a befizetési különbözet után (nem pedig a 10ezer
forinttal csökkentett összeg után), ami 54.000.- kell 12% különbözeti bírságot
fizetni, ami 6.480.-
Nagyon
sokat lehetne ezekről írni, hogy mi van ha ez ennyi, az annyi,
De
akkor nézzük, mik is ezek a bevételek, jövedelmek?
Önálló tevékenységből származó jövedelem
különösen ( NAV információs füzetéből
http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz 02. -es)
–
a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a
felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem,
–
a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,
–
az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel
összefüggésben kapott jövedelem,
–
az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme (DE arra figyeljetek, hogy ezzel szemben
költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető SZJA tv. 16.§ (4) ),
–
az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított
jövedelme,
–
a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből
átalányban megállapított jövedelmet is,
– az ingó vagyontárgy bérbeadásából
származó jövedelem,
– a termőföldnek nem minősülő ingatlan
bérbeadásából származó jövedelem,
–
a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről
és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet
szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységből származó jövedelem,
–
a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő
értékesítéséből származó jövedelem,
–
az ingatlan- és
az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás
gazdasági tevékenység keretében történik.
A
tájékoztató kivonatolva:
Figyelmeztetés: Ha Ön tételes igazolással elszámolható költség
levonását kéri, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az
adóbevallásban utóbb elszámolt, ténylegesen igazolt költséget, akkor a
nyilatkozat szerinti költség 5 százalékát meghaladó költség-különbözet után 39
százalék, továbbá ha emiatt az adóbevallás alapján 10 ezer forintot meghaladó
befizetési különbözet is mutatkozik, a befizetési különbözet után 12 százalék
különbözeti-bírságot is fizetnie kell.
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az
őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély bemutatja az
adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy – ha családi gazdálkodó
(gazdálkodó család tagja) – az e jogállását igazoló okiratát. A kifizetőnek a
vállalkozói bevételből sem kell adóelőleget megállapítani feltéve, hogy az
egyéni vállalkozó a bizonylaton feltünteti a vállalkozói jogállását bizonyító
közokirat számát.
-Az önálló
tevékenységéből származó bevételéből (például a megbízási díjból) az adóelőleg
alapjának megállapításához Ön kétféle költséglevonást kérhet: a 10 százalékos
költséghányad, vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség
figyelembevételét. A tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóelőleg
megállapítása során a kifizető által figyelembe vehető költség legfeljebb a
bevétel 50 százaléka lehet. Amennyiben az igazoltan felmerült költsége az
előbbiek 50 százalékát meghaladja, azt év végén az adóbevallásában
érvényesítheti.
Ha ezt a Nyilatkozatot Ön nem teszi meg, és más
igazolás nélkül elszámolható költségek nem merülnek fel, a kifizető önálló
tevékenység esetén automatikusan a 10 százalékos költséghányadot alkalmazza,
azaz a bevétel 90 százalékát tekinti az adóelőleg megállapítása során
jövedelemnek.
A 10 százalékos
költséghányad, vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség elszámolását
Önnek az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az
önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan
kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása a 10 százalék
költséghányad levonásával történt, Ön utóbb az adóbevallásában az adóalap
meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a
bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más bevételeinek egyikénél
sem érvényesíti. Abban az esetben azonban, ha az adóelőlegnél tételes
költségelszámolásról nyilatkozott, akkor az év végi adóbevallásában nem
alkalmazhatja a 10 százalékos költséghányadot.
-Az előzőekben leírtak
irányadóak az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre is azzal
az eltéréssel, hogy az 50 százalékos korlát a költségtérítésre nem vonatkozik.
-A nem önálló tevékenységből (például munkaviszonyból)
származó bevétel esetén költségnyilatkozatot csak akkor lehet adni, ha a
kifizető, a munkáltató költségtérítést (is) fizet. Ha Ön nem kér költséglevonást és nem merül fel a törvény által igazolás
nélkül elismert költsége sem, akkor a költségtérítés teljes összegét figyelembe
kell venni az adóelőleg-alap meghatározása során.
-Abban az esetben, ha Ön belföldi árufuvarozásban és
személyszállításban gépkocsivezetőként vagy árukísérőként foglalkoztatott
személyként teszi meg ezt a nyilatkozatot, akkor a napi 6 órát meghaladó
időtartamú belföldi hivatalos kiküldetés címén kapott bevételéből igazolás
nélkül elismert költségként napi 3000 forint napidíj-átalány levonását kérheti.
2016. január 1-jétől ugyanis hatályba lép a belföldi hivatalos kiküldetést
teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet. A
kormányrendelet újraszabályozza a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő
munkavállalóknak kiküldetéssel összefüggésben adható napidíj általános
szabályait, továbbá új rendelkezést fogalmaz meg a belföldi közúti
árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként
foglalkoztatott munkavállalók napidíj-átalányára vonatkozóan. Ezzel
összefüggésben az Szja törvény 2016. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy a
3000 forintos napidíj-átalány igazolás nélkül elismert költségként levonható az
ekként foglalkoztatott magánszemély bevételéből, feltéve hogy ezen kívül a
magánszemély kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül
kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására
jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.
Akkor számolható el ilyen címen napidíj, ha a távollét
időtartama a napi hat órát meghaladja és a munkáltató a kiküldetésre nem
alkalmazza a Korm.rendelet 3. §-ában foglaltakat és a kiküldetés
többletköltségeire tekintettel más juttatást (ideértve különösen a szállásra,
utazásra fordított kiadások megtérítését) nem ad.
-Ha Ön ezt a nyilatkozatot munkaviszonyban
külszolgálaton lévő, vagy kifizető által elrendelt külföldi kiküldetésben lévő
nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban közreműködő
gépkocsivezetőként, árukísérőként teszi meg, a külföldi kiküldetés
(külszolgálat) címén kapott bevételéből (a napidíjból) igazolás nélkül elismert
költségként 2016. január 1-jétől napi 60
eurónak megfelelő forintösszeg vonható le. Ebben az esetben kizárólag a
gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával,
más bizonylattal igazolt költségeket számolhatja el, azaz nem számít elismert
költségnek a külföldi szállás díjára fordított összeg.
Hogy
fogalmaz a törvény?
1995. évi CXVII.
törvény
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS
ANNAK ADÓJA
VI. Fejezet
AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP
Az önálló tevékenységből
származó jövedelem
16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek
eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem
tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni
vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló
tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői
tevékenység.
(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből - kivéve, ha
törvény másként rendelkezik - a 17-23. § rendelkezéseinek
figyelembevételével számított rész a jövedelem.
(3) Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel,
amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e
tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Önálló
tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is,
a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a
magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja;
b) amely - ha e törvény másként nem rendelkezik - ingatlant,
ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló
termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó
bevételt is.
(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni
vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni
vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói
költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség,
költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.
17. § Az önálló tevékenységből
származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe
venni.
(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel
összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.
(3) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet
tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a
jövedelem megállapításához elszámolható
a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az
adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében
az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései
szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül
elismert költség, valamint
aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó
bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi
eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,
ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a
szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és
a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet
szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel
esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított
tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási
költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha
a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik
értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított
épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási
költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos
értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított
ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti
elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján
egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
ac) az aa)-ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi
eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,
ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó
bevétele esetében az elhatárolt veszteség, vagy
b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék
költséghányad).
(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a
magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes
- egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő
adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.
(5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a
bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett
lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a
bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett
lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével
szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat
számára még részben sem térítették meg.
18. § (1) A 17. § (3) bekezdése aa) és ab) alpontjának rendelkezésében
említett magánszemély a rendelkezés szerinti tevékenységének megkezdése
(újrakezdése) előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e
tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet
beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait,
valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a
tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb
három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak
értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlant
nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési
engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb
szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel
alkalmazhatja, hogy épület, épületrész esetében - a korábban bármely
tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig - értékcsökkenést
akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a
használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
(2) A magánszemélynek a 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti
elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló
tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott
költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia.
(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában vagy
azokban a naptári években, amelyekben a magánszemély a személyi
jövedelemadó-kötelezettségének átalányadózás, tételes átalányadózás szerint
tett eleget, vagy ha adókötelezettségét külön törvény szerint bevétele alapján
teljesítette, a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök
(kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó
értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban
minden évben a megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20-20
százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni.
19. § (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési
célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó
bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdésrendelkezései szerint állapítja
meg a jövedelemszerzés időpontját.
(2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett
bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás
alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) -
ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével. Ha a támogatás a
folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés
rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére
(is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen
kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.
(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy
részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett
bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más
hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el
költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel
tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.
(4) Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban
meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a
támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül
bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő
lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó
napján.
20. § (1) Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló
faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdészeti hatóság
által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de
legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra
igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeggel.
(2) Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív
támogatás összegéből és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg
terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az
erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik
év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt
normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A
fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes
egészében bevételnek számít.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az
ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható.
21. § (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági
őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti:
a) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű
alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak
fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel,
a szakképző iskola tanulójával kötött - jogszabályban meghatározott -
tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett
hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával
kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden
megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;
(2) A sikeres szakmai vizsgát tett - az (1) bekezdésben említett - szakképző iskolai tanulót
folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban munkanélküli személyt,
továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből
szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyt
alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (e § alkalmazásában:
munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó
bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de
legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével,
függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként
is elszámolhatja azt.
(3) A munkáltató a korábban munkanélküli személy esetében akkor
járhat el a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint, ha a
korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat
hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát
rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az
alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban.
22. § (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági
őstermelő az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével
kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó - a 21. § rendelkezéseinek
figyelembevételével csökkentett - bevétele összegéig elszámolhatja, azzal, hogy
az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség
nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig
érvényesíthető, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt
veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteség a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint számolható el.
(2) Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a
következő öt adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének
adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az
önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése
szerinti megosztásban számolhatja el.
(3) Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott
elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt
veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Közösen
folytatott őstermelői tevékenység esetében a közös tevékenység megkezdésének
adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a 6. számú
melléklet rendelkezései szerint megállapított jövedelmével szemben egyénileg
számolja el.
(4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt
veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
(5) A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét
- a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóévet
megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának
önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben
megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az
önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt
veszteség 30 százalékával. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő döntése
szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ha ezzel nem él, vagy
ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére,
a fennmaradó részre a (2)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(6) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági
kistermelő az e tevékenységéből származó - a 21. § rendelkezései
szerint csökkentett - bevételéből ezen bevétel 40 százalékát kistermelői
költségátalány címén igazolás nélkül számolhat el, igazolt költségein felül. Ebben
az esetben veszteséget mindaddig nem határolhat el, amíg - választása szerint -
ezt a kistermelői költséghányadot elszámolja.
(7) Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni
vállalkozói tevékenységet is folytat,
a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői
tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket
egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti
adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység
elismert költségének minősül;
b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell
figyelembe vennie az a) pontban említett
termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;
c) az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült
költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást,
illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;
d) ha e törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös
költségeit a bevételek arányában kell megosztani, azzal, hogy
az a)-d) pont rendelkezéseit
kell értelemszerűen alkalmazni, ha a magánszemély a családi gazdaságban
őstermelői tevékenységből származó bevétele mellett önálló tevékenységből
származó bevételt is szerez.
23. § A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást
alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó
bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből
jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is
beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia.
A
nyilatkozatot és a tájékoztatót itt találjátok:
Remélem
segítettem!
Üdvözlettel,
Marcsika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése