Tegnap mutatták be a mozikban a Most van most című magyar játékfilmet/romantikus vígjátékot/road moviet/dramedyt - vagy kinek mi tetszik -, és ma, a nőnapi csajos estén volt szerencsém a helyi művészmoziban közönségtalálkozóval egybekötött vetítésen megnézni.
Mindig elmondom, hogy ugyanaz a film / színdarab / dalszöveg mást és mást tud mondani, közvetíteni azok számára akik nézik, hallgatják azt, így volt ez most is. Mikor a főszereplőnő mondta el gondolatait filmbéli szerepével kapcsolatban, még azzal sem tudtam teljesen egyetérteni, mert én valahogy másképp láttam az ő figuráját.
A történet röviden. Szilvi, egy tehetős család lánya, aki megpattan az esküvőjéről, mert úgy érzi, most jött el az ideje, hogy végre ne a szüleinek való megfelelés irányítsa az életét, hanem ő maga. Beugrik egy épp arra haladó taxiba, akinek sofőrje Petya a szabadnapját tölti, és készül az esti legénybúcsújára. Szilvit mondjuk ez nem igazán érdekli, mert neki szüksége van arra, hogy őt hozzák vigyék, de itt jegyezném meg, hogy ha Petya annyira ragaszkodott volna a pihenéshez és programjához, akkor egyszerűen a városban kiteszi a lányt, aki átül egy másik taxiba, és mehet mindenki dolgára. Ehelyett hagyja, hogy a lány ráerőltesse akaratát, és kezdetét veszi egy utazás, melynek a végére szerintem a lány egyszerűen lezárja múltját az exekkel, a családdal, s végre kezdődhet számára az igazi élet.
Kicsit bővebben. Szilvi azt gondolja, ha valamelyik múltbéli szerelmével a szülei miatt megszakadt kapcsolatát újjáéleszti, talán boldog lehet. Még arra is hajlandó, hogy megkeresse a már 5 gyermekes Robit azzal, hogy eljött az ideje az igennek és a házasságnak, majd a nemi átalakító műtét előtt álló Tibit, hogy akkor most jöhet a gyerek. Eközben teljesen bolondot csinál magából, ahogy görcsösen próbálná az életét helyrehozni. Számomra ebben rejlik a film mondanivalója. Hányan vagyunk, akit a megfelelni akarás vezérel? Megfelelni a társadalmi-, a családi-, munkahelyi-, az ilyen-olyan mindenféle elvárásoknak, amik miatt házasodunk vagy nem, lesznek gyerekeink vagy nem, válunk el egymástól mert nincs bennünk elég kitartás vagy épp nem, és maradunk inkább egy kapcsolatban, akár még úgy is, hogy nincs már hűség, szeretet, tisztelet, semmi....., és keressük a megoldást a múltban, a mi lett volna ha mondatokkal.
Ha mondjuk ez utóbbi el tud gondolkodtatni, akkor nagy valószínűséggel tetszeni fog a film.
Közben ne feledkezzünk meg Petyáról sem, aki jogi karrierjét adta fel azért, hogy végre egy szabadabb, kötöttségektől mentesebb életet élhessen. Teljesen más karaktert ismerünk meg benne mint Szilvi, de lehet pont erre van szüksége a lánynak. Azért az ő múltja sem fenékig tejfel, talán ezért is jön jól neki egy-két spangli.
Összességében nem egy 10 pontos film, de van mondanivalója korunk párkapcsolati problémájával, és jókat lehet rajta nevetni is.
Jó mozizást!
Bodor Marcsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése