2016-08-26

Auchan - „Nyerjen álom osztálykirándulást!”





Feltétel: Vásárolj vagy tankolj bármely Auchan áruházban, és használd Bizalomkártyádat. A vásárlást igazoló blokkot regisztráld a játék oldalán, a blokkról készített fényképet töltsd fel és jelöld meg a támogatni kívánt osztályt. A vásárlást/tankolást igazoló eredeti blokkot sértetlen, ép állapotban őrizd 2016. október 31-ig.
A sorsoláson a legalább 150.000 Ft értékű vásárlást/tankolást gyűjtött osztályok vesznek részt.
Többször 150.000 Ft összértékű vásárlás/tankolás többszörös esély.
Kezdete: 2016. augusztus 25.
Befejezés: 2016. szeptember 28.
Blokkfeltöltés kezdete: 2016. szeptember 1.
Sorsolás: 2016. október 11.
Nyeremény: 
5 db 500.000 Ft értékű osztálykirándulás támogatás
A 3 legmagasabb értékű vásárlást/tankolást összegyűjtő osztály egy-egy Trendhagyó Irodalomórát nyer a Kávészünet nevű zenekar lebonyolításában.



Jó játszadozást!

Marcsika



Szülők, figyelem! Nyereményjáték gyermeketeknek, osztályoknak




VÁSÁROLJON 2016.08.01-09.30. között
bármilyen HENKEL szépségápolási terméket
és nyerje meg a 61 db, 50 000 Ft értékű
BEISKOLÁZÁSI KÁRTYA egyikét!




ÉLJEN A GRUND, ÉLJEN A BARÁTSÁG!
Regisztrálja csapatát pályázatunkra barátságról
szóló fotóval vagy videóval, és nyerjen
Pál utcai fiúk előadást Back Stage élménnyel
az egész osztály!


Jó játszadozást!

Bodor Marcsi

Nyerj Bosch mosógépet vagy Persil csomagot a Persil és a DM közös játékán




dm - Persil nyereményjáték
"Nyerjen a Persillel!"

Feltétel: Vásárolj bármely dm üzletben bármilyen Persil terméket. A vásárlást igazoló blokkot regisztráld a játék oldalán.
A vásárlást igazoló blokkot őrizd meg, a nyertes blokkot az értesítést követő 15 napon belül be kell küldeni.
Kezdete: 2016. augusztus 25.
Befejezés: 2016. szeptember 14.
Sorsolás: 2016. szeptember 15.
Nyeremény:
3 db  WAW32640EU típusú energiatakarékos BOSCH előltöltős mosógép
30 db Persil ajándékcsomag (40 mosásos Persil Regular gél, 14 mosásos Persil Power Mix)


Jó játszadozást!

Marcsika

Nyerj a Kozellel


TESCO - Kozel nyereményjáték"Nyerj a Kozellel!"

Feltétel: Vásárolj egyidejűleg 2 db Kozel sört bármely TESCO áruházban. A vásárlást igazoló blokkot regisztráld a játék oldalán. A vásárlást igazoló blokkot őrizd meg.
Kezdete: 2016. augusztus 25.
Befejezés: 2016. szeptember 21.
Sorsolás: 2016. szeptember 23.
Nyeremény:
2 db kétfős utazás Csehországba
napi 5 db, összesen 140 db, 6 db-os korsószett (nyerő időpontokban)





Jó játszadozást!

Marcsika

Játssz, nyerj és sportolj


A Szentkirályi ásványvíz és a Tesco közös játéka

TESCO - Szentkirályi nyereményjáték
”Játssz, nyerj és sportolj!"

Feltétel: Vásárolj bármely TESCO áruházban egy alkalommal 6 db bármilyen 1.5 literes Szentkirályi ásványvizet (szénsavas, szénsavmentes, enyhe).
A vásárlás adatait regisztráld a játék oldalán.
A vásárlást igazoló blokkot őrizd meg, a nyertes blokkot be kell küldeni.
Egy játékos a játék teljes időtartama alatt maximum 3 alkalommal nyerhet nyereményt.
Kezdete: 2016. augusztus 25.
Befejezés: 2016. szeptember 7.
Sorsolás: 2016. szeptember 8.
Nyeremény:
3 db 150.000 Ft-os sportfelszerelés vásárlási utalvány
5 db POLAR pulzusmérő karóra (nyerő időpontban)
100 db sportkulacs (nyerő időpontban)








Jó játszadozást!

Marcsika



2016-08-25

A szálláshely szolgáltatás



2 nappal ezelőtt írtam egy kis figyelemfelkeltőt adózási témáról a bérbeadás vs. szálláshely szolgáltatásról. A bérbeadást már körbejártam, most nézzük a szálláshely szolgáltatást. 

Gyorsan a lényeget, hogy ha már itt bukik a történet, akkor ne is kelljen végigolvasnod, ha nem érdekel, de azért remélem akkor keresel helyette mást, mondjuk egy jó receptet, vagy egy utazási élményt.

A szálláshely szolgáltatás szerintem akkor igazán jó, ha fizető vendéglátóként megfelelsz, s választhatod a tételes átalányadót.

Tehát, bérbeadás helyett a szálláshely szolgáltatást, ha 
  • megfelel az ingatlan az egyéb szálláshelynek, azaz – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
  • bejelentkeztél az önkormányzat jegyzőjéhez, aki nyilvántartásba vesz, majd ezt követően
  • adószámot kértél a NAV-tól erre a tevékenységre
És egy nagyon fontos fogalom, a fizető vendéglátó tevékenység. Azt hiszem jól értelmezem jelen esetben, hogy minden fizető vendéglátó tevékenység egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenység, de nem minden szálláshely szolgáltatási tevékenység fizető vendéglátó tevékenység, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra
90 napot nem meghaladóan, tehát maximum 90 napra nyújtod a szolgáltatást ugyanannak a személynek. Vigyázz, mert pl a nyári 3 hónap több mint 90 nap, nehogy ott csússzon el a történet, hogy megállapodtok a június-július-augusztusban, aztán egy ellenőrzésnél derül ki, hogy hát ez 92 nap, hiába a befizetett átalányadó, mit sem ér.

Röviden tehát a teendők, és a fizetendők:

  1. bejelentkezés az önkormányzathoz
  2. az önkormányzatnál történő nyilvántartási számmal adószámot kérni a NAV-tól
  3. venni 2 vendégkönyvet és 1 vásárlók könyvét (legalábbis ezt mondták az egyik önkormányzatnál)
  4. eldönteni, hogy milyen módon szeretnél adózni. a.) tételes átalányadó (meg is kell ennek felelni, 90 napos szabály) b.) önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint. Ez akkor is választható, ha megfelelsz a tételes átalányadónak, ha pedig nem minősül fizető-vendéglátásnak szálláshely-szolgáltatói tevékenysége (ismét a 90 napos szabály!!), akkor csak ezt választhatja. Mindenki számoljon, s döntse el saját maga. Segítségképpen a fizetendő adók:
  • tételes átalányadó esetén 32.000.- ft / szoba / év + 20% eho = 38.400.- forint / szoba / év
  • önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ahogy azt a bérbeadásnál már írtam 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolás szerint.
Ha ez így rendben van, akkor a NAV oldalán megtalálható 10. információs füzet szerint íme pontosan és részletesen az összes tudnivaló:

Míg bérbeadásnál a lakás hosszabb távú használatba adása a cél, addig szálláshely szolgáltatásnál a magánszemély amellett, hogy az ingatlanát átmeneti időre biztosítja szálláshelyként, megjelenik a szolgáltató jelleg is, takarítás, esetleg reggeli biztosítása a vendég számára. Azaz a tevékenység szolgáltatás-jellege, üzletszerűsége kerül sokkal inkább előtérbe. Ebben az esetben tehát már nem beszélhetünk bérbeadásról, az ilyen tevékenység szálláshely-szolgáltatási tevékenységként minősíthető.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni. 

Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshelyszolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.

1. Bejelentkezés A törvény az adószám kiváltása alól kizárólag az általános forgalmi adómentes ingatlanbérbeadási tevékenység esetén ad mentesítést, azonban az egyéb szálláshely-szolgáltatás kötelezően adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül az Áfa tv. alapján, így az adóalanyt az Art. szabályai alapján bejelentkezési kötelezettség terheli.

A magánszemélyeknek 2016. január 1-jétől nem engedélyt kell kérniük, hanem bejelentést kell tenniük a jegyzőhöz. Az önkormányzat jegyzője a kormányrendelet alapján a bejelentés megtételéről, a tevékenység nyilvántartásba vételéről igazolást állít ki, mely igazolás tartalmazza a magánszemély által üzemeltetett szálláshely típusát is. A nyilvántartásba vétel számát az adóhatósághoz történő bejelentésre szolgáló nyomtatványon is fel kell tüntetni. Az adózó az adószámot a 16T101-es nyomtatvánnyal kérheti az adóhatóságtól.

2. Tételes átalányadózás Az Szja törvény a fizető-vendéglátó tevékenységet végzőnek minősülő magánszemélyeknek bizonyos feltételek fennállásakor lehetővé teszi egy sajátos adózási mód – a tételes átalányadózás – választását.

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet. 

A tételes átalányadózás alkalmazását nem zárja ki az, ha a szálláshely-szolgáltatást nem a magánszemély fizeti, hanem azt kifizető, munkáltató finanszírozza (a számla nem a magánszemély nevére szól). Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshelyszolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható.

3. Tételes átalányadó megfizetése A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év egészében nem folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket. Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választására a magánszemély a tevékenység megkezdésekor nem volt jogosult, akkor a nevezett tevékenységből származó összes jövedelmére, míg ha jogszerűen választotta a magánszemély a tételes átalányadózást, de azt követően valamely feltételt, vagy több feltételt nem teljesített, akkor a következő negyedév első napjától az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell az adót megállapítania. A változás negyedévét megelőző negyedévre, negyedévekre az éves tételes átalányadó arányos részét kell megfizetnie.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12 napjáig, míg a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül kell megfizetni a tételes átalányadó éves összegét. Ha a magánszemély fizető-vendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni. 

4. Speciális rendelkezések a költségek elszámolhatóságára Természetesen a tételes átalányadózás helyett a magánszemély akkor is adózhat az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint, ha egyébként megfelel a tételes átalányadózás feltételeinek. Amennyiben szálláshely-szolgáltatói tevékenysége nem minősül fizető-vendéglátásnak, akkor az ebből származó jövedelmére kizárólag az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazhatja. Ebben az esetben a szálláshelyszolgáltatásból származó jövedelemre az önálló tevékenységre irányadó szabályok alkalmazandók, költségelszámolás tekintetében – a 3.2. pontban ismertetettekhez képest – az alábbi eltérésekkel: 

  • a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében költségként számolható el az Szja tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), 
  • valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).
  • A bérbeadáshoz hasonlóan speciális rendelkezés az elszámolható költségek tekintetében az, hogy az egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély épület, építmény esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést számolhat el még akkor is, ha az épületet három évnél régebben szerezte meg, vagy építette.
 A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély – amennyiben a tételes átalányadózást választja – százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, amely a tételes átalányadó 20 százaléka. Abban az esetben, ha az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza, vagy nem tekinthető fizető-vendéglátónak, akkor a jövedelem 27 százalékát kell egészségügyi hozzájárulás címen megfizetnie, mivel e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Amennyiben vállalkozói igazolványában a szálláshely-szolgáltatás szerepel, de az e tevékenységből származó jövedelmére a magánszemélyre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályokat alkalmazza, akkor a Tbj. szerint az egyéni vállalkozóra előírt rendelkezések szerint járulékot, valamint a Szocho tv.38 szerint szociális hozzájárulási adót fizet. Ez esetben egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az adózónak a személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége mellett idegenforgalmi adó kötelezettsége is keletkezik, melynek összegéről az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzattól kérhet felvilágosítást.

 Érthető volt? Kérdés?

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi



2016-08-24

Korenica - Horvátország - Villa Jelena

Augusztus végén és szeptemberben még elég jó idők vannak egy kis horvátországi kiruccanáshoz, akár egy hosszú hétvégére is. Belefér az időbe egy kis kirándulás, fürdőzés, s aki nem vezet, még pihenni is tud. Kirándulásra tökéletes a Plitvicei tavak. Elég közel van ahhoz, hogy megérje elzötykölődni, de azért annál messzebb, hogy az odavezető több órás út után a sofőr még túrázzon, majd visszavezessen, ezért jó ötlet lehet megszállni a közelben még akkor is, ha a kirándulást követően nem haza, hanem esetleg tovább a tengerpart felé vezet az út. 

Korenicában a Villa Jelena jó választás ha szállást kerestek a közelben, ár érték arányban mindenesetre igen kedvező volt a hely.

Az út mellett már jól látható mikor megérkezel,

 a ház kívül egyszerű, kedves,
 

benn tiszta, rendes szobák és fürdők fogadnak. Televízió nincs, legalábbis a mi szobánkban nem volt, de van wifi.




A kisebb szobákban nincs hűtő, de a konyhában van, s használhatja bárki.

A reggeli egyszerű, de azért szerintem mindenki megtalálhatja amit szeret. Volt kenyér, felvágott, kenőmájas,  sajt, méz, lekvár, joghurt tej és rostos üdítő.
Jelena nem beszél angolul, de mindent meg lehet vele érteni. Euróval is lehet fizetni, nem csak kunával.

Az időjárás kicsit szeles volt, ezért nem kerekeztünk, de lehetőség van ingyenes kerékpárhasználatra.

Jó pihenést!

Marcsika

A bérbeadásról részletesebben


Ahogy tegnap írtam, boncolgassuk kicsit részletesebben a bérbeadást majd a szálláshely szolgáltatást. Kezdem a bérbeadással. Tudod, a NAV oldalán http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz a 10. füzetben megtalálsz nagyon sok mindent.

Tegnap olvashattál egy ilyet:

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 %.

Erre már érkezett is egy kérdés a továbbolvasás után, hogy a bevétel 90%-át alapul véve 15% az adó? A válaszom az, hogy lehet, de írtam, hogy 

akkor bérbeadás esetén 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolással történő jövedelemmegállapítás után 

Tehát, a vagy előtt és után van a lényeg, mert 2 különböző módon lehet jövedelmet megállapítani, s így lehet a bevétel 80%-át alapul véve, de akár a 10%-ot alapul véve is 15% az adó. Akkor kezdjük ezzel. Tehát

A jövedelem megállapítása 

A bérbeadás bevételéből kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása: 
 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy 
 tételes költségelszámolással.

Úgymond a 10% költséghányad a bevétellel szemben mindenkinek jár, legalább ennyit bárki figyelembe vehet a bevétellel szemben mint elszámolható költséget, és a 90% után adózik. Ez azoknál lehet érdekes, akinek semmilyen költsége nem merül fel a bérbeadással kapcsolatban, tehát csak bérleti díjat kap a bérbevevőtől, és emellett pl. a bérbevevő fizeti a rezsit közvetlenül a szolgáltatók fel ha van rezsi, és minden egyéb az elhasználódással kapcsolatos költség is őt terheli. Ebben az esetben a bérbeadó egyszerűen csak a 100% bevétellel szemben 10% költséget levon, és  90% után adózik, mint ahogy írtam is már. 

Ezen jövedelem-megállapítási módszernél a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ezután kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az esetlegesen felmerülő egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Amennyiben a bérbeadásból származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik és azzal szemben a magánszemély nem számol el költséget – a 10 százalékos költséghányad kivételével –, akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Ebben az esetben az adózónak az elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély az adóévben az önálló tevékenységére tekintettel teljesített első kifizetésnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását kéri, a továbbiakban az adóév során egyetlen önálló tevékenységéből származó bevételével szemben sem kérheti a tételes költségelszámolás alkalmazását. Ugyanakkor az adóbevallásban a magánszemély akkor is áttérhet a tételes költségelszámolásra, ha az adóévben a 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott. Azonban, ha valaki a tételes költségelszámolásról nyilatkozik, az adóbevallás elkészítésekor már nem állapíthatja meg 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelmét.

Akinek felmerül költsége és több mint 10%, választhatja a tételes költségelszámolást, és a 100% bevétellel szemben annyi költséget számol el amennyi felmerül, de ha kifizetőnek ad bérbe, akkor maximum 50% költségről nyilatkozhat év közben, s majd év végén rendezi az adóbevallásában a különbözetet. 

Elismert költségként a magánszemély csak a bevételszerző tevékenységével közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe.

A bevétellel szemben legfeljebb az adott tevékenységből származó bevétel mértékéig számolhatók el költségek, azaz, akár 100 % is lehet a költség, de ha annál több, akkor maximum nulláztad magad az évre, de a következőre nem viheted át a "veszteséget"

Az alábbi költségek számolhatók el:
 az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja tv. 3. számú melléklete rendelkezései szerint – elismert költség,
 igazolás nélkül elismert költség;
 valamint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében az Szja tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz időarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – épület, épületrész esetében értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha annak megszerzése három évnél régebben történt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg. Az értékcsökkenési leírás alapját nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár képezi. Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó összegű egyedi tárgyi eszköznél az adózó 2 adóév alatt számoljon el értékcsökkenési leírást, azaz 50-50 %-os értékcsökkenést érvényesítsen.
 a törvényben meghatározott esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány- értékcsökkenése
 egyéb tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása; A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak az egyedi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg.
 a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás. 

Vigyázz, ha a tételes költségelszámolást választod, és év végén kiderül, hogy nem volt csak 5% költséged, akkor az 5%-ot számolhatod el, már nem állapíthatod meg a 10% költséghányad figyelembevételével a jövedelmed, míg fordítva  lehet, hogy ha 10% költséghányadról nyilatkozol, de az adóbevallásodban tételes költségelszámolással számolsz már el a bevételekről, költségekről, jövedelemről.

Arra is figyelj oda, hogy ha kifizetőnek adtál bérbe, s a az adóévről elkészítendő bevallásodban a tényleges levonható költség kevesebb, mint amiről a kifizető felé nyilatkozott, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetnie.

Kifizetőnek történő bérbeadás  
Amennyiben a bérlő kifizetőnek minősül, úgy az összevont adóalapba tartozó jövedelemből az adóelőleget neki kell megállapítania. Az adóelőleg alapja a magánszemély – a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költségekről tett – adóelőleg-nyilatkozata szerinti jövedelem összege. Nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka képezi az adóelőleg alapját. Mindez azt jelenti, hogy a magánszemély a kifizető felé legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedően nyilatkozhat költségekről. Így a kifizető az adóelőleg alapjának megállapítása során költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe. A magánszemély azonban ettől függetlenül az éves adóbevallásában a bevétel erejéig elszámolhatja a ténylegesen felmerült és a törvény által elismert költségeit. Abban az esetben azonban, ha az adóévről elkészítendő bevallásában a tényleges levonható költség kevesebb, mint amiről a kifizető felé nyilatkozott, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetnie. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, és az Art. rendelkezései alapján bevallania. Mind a kifizető által levonandó, mind a magánszemély által fizetendő adó mértéke a jövedelem 15 százaléka. A kifizetőnek az általa levont adóelőleget a tárgyhavi 08-as bevallásában kell feltüntetnie. A kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, és a bérbeadásból, szálláshely szolgáltatásból származó bevételére nem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

Magánszemélynek történő bérbeadás esetén 
Abban az esetben, ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az általa alkalmazott módszer szerint megállapított jövedelme után a 15 százalék adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie.

Igen, ez biztos. Hogyan?

Ez azt jelenti, hogy az első negyedévet követő hónap, tehát április 12. napjáig kell befizetni az első adóelőleget, a második negyedévet követően július 12. napjáig....és így tovább, mégpedig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla elnevezésű HU16100320000605635300000000 számú bankszámlaszámra. Ha tudsz utalni utalod, ha nem, akkor bemész, és kérsz csekket.

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség bérbeadás esetén

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában nincs járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adónak sem alapja az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ezért az e tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelheti a Tbj. 13 szerinti belföldi magánszemélyt. A magánszemély egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége a jövedelem nagyságától függően alakul. 1 millió forintos éves jövedelemig – azaz a bevétel költségekkel csökkentett részéig – nincs eho-fizetési kötelezettség. Amennyiben azonban a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, úgy a teljes jövedelem után meg kell fizetni a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. Ez a fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék – melynek összege 2016-ban 7050 forint – , valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).
Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az eho-t a magánszemélynek előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg kell megállapítania és megfizetnie. Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg. A kifizetőnek a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a havi ’08-as bevallásában kell elektronikus úton bevallania.


Ha te fizeted, és van fizetnivaló, akkor tehát az adóelőleggel együtt negyedévet követő hó 12. napjáig kell rendezned a NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla elnevezésű és HU20100320000605621200000000 számú bankszámlára utalással, csekken, ahogy szeretnéd.

És volt még 2 kérdés.

Az egyik, a rezsiszámla. Úgy gondolom megállapodás kérdése. 1. csak bérleti díjat fizet a bérbevevő a bérbeadónak aki a bérleti díj 90 %-a után adózik, a rezsit pedig fizeti a bérbevevő a szolgáltatónak 2. bérleti díj + rezsit fizet, a bérbeadó pedig ebben az esetben tételes költségelszámolást választ, s a rezsi átfutó tétel lesz nála. Bele kell írni a szerződésbe, hogy melyik formáját választják a számlák kifizetésének, persze ha a bérbeadónak mindent bankszámláról vonnak le, akkor egyszerűbb, ha minden hónap x. napjáig megírja a bérbevevőnek, hogy mennyi volt az előző havi rezsi + bérleti díj, s azt kéri el, míg ha csekkek jönnek, akkor fizesse be a csekket a bérbevevő, úgyis hozzá megy a posta, s adja át a befizetett csekkeket a bérbeadónak minden hónapban, így elkerülhető egy trehány bérbevevőnél hogy elzárják a vizet, gázt..

A másik, hogy csak egy szoba kerül kiadásra, s ebben az esetben hogyan történjen a rezsi költség elszámolása. Javaslom a m2 arányos megosztást ha mindenki napi szinten használja a lakást. Így a legegyszerűbb, s bérleti díj + rezsire kötnék szerződést. A bibi akkor van, ha nem egyenlő a lakáshasználat, mert ha a bérbeadó 1 hónapban csak 1 hétvégét tölt a lakásban, nem biztos, hogy jó megoldás a terület alapú megosztás, mert több a rá eső költség arányaiban mint amennyit használ, ezért itt jó megoldás lehet ha időarányosan kerül meghatározásra a rezsi megfizettetése, vagyis az említett havi 1 hétvégi használat esetén a bérbevevőt 58/60-ad rész, míg a bérbeadót 2/60-ad rész terheli. Valahogy úgy jutottam erre az elgondolásra, hogy 30 napos hónap esetén minden nap = 1/30-ad rész, s ebből 1/60-ad rész a nap/fő már ha 1-1 emberkéről beszélek,s így már lehet a napokkal könnyedén számolgatni, osztani,szorozni, attól függően, mennyi a bérbevevői és bérbeadói létszám, de azt gondolom bármilyen megoldás jó lehet amit közösen talál ki a két fél, s le van írva, és persze tartják is magukat ehhez.

Remélem minden teljesen érthető volt, a válaszok is a kérdésekre! Azt gondolom, a legtöbb esetben minden megállapodás kérdése, amit érdemes leírni.

Bodor Marcsi




2016-08-23

Bérbeadás vagy szálláshely szolgáltatás?



A barátnőmnél aktuális téma a bérbeadás, és megkért, hogy írjak erről. Azt gondolom, hogy érdekes lehet nem csak a hagyományos bérbeadásról beszélni, de szót érdemel mellette a szálláshely szolgáltatás is, lehet, hogy lesz, aki most tér át egyikről a másikra, ha megtudja, hogy micsoda különbségek vannak. Most nagy vonalakban összehasonlítom a két adózási formát, aztán külön - külön részletezem, hogy mindenki számára teljesen érthető legyen.

A NAV oldalán bárki számára elérhető ezzel kapcsolatban a 10. információs füzet http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz 
ami nagyon jól leír szinte mindent, de van aki számára a konyhanyelv érthetőbb.

Akkor kezdjük, s nézzük, mit is ír a hogyishívják:

A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, leginkább turisztikai célú hasznosítása, a szálláshely-szolgáltatás (fizető vendéglátás) - tehát ha az ingatlanod kiadnád, gondold át előbb, hogy mennyi időre szólna ez az ügylet. Mint ahogy majd később olvashatod, itt a rövidebb táv 90 napig terjedhet, ezen túlmenően már tartós időszakról beszélünk.

Az ingatlan természetes személyként történő hasznosítása jellemzően nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként történik, ezért e füzet részletesen a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 %. A fizető vendéglátásból származó jövedelem feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja – külön adózó jövedelemnek minősül. Ennek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) határozza meg.

Mindkét esetben többféle viszonyban állhatnak egymással szemben a szereplők.

Bérbeadásnál a tevékenység végezhető egyéni vállalkozóként (adóalanynak minősül), adószám nélküli magánszemélyként és adószámos magánszemélyként, míg a szálláshely szolgáltatás esetében leginkább a tételes átalányadózást választó magánszemélyről beszélünk mint bérbeadóról. a bérbeadó viszont lehet nem adóalany (egy másik magánszemély) vagy adóalany (egy cég, aki már kifizetőként lép a színre)

Addig, amíg adóalany - adóalany, vagy nem adóalany - nem adóalany, vagy adóalany  - nem adóalany között jön létre az ügylet, a fizetésen és később az adóelőleg majd adóbevalláson kívül úgymond nincs más teendő, viszont, ha nem adóalany - adóalany között jön létre az ügylet, akkor már van teendő, mert ebben az esetben az adóalanynak kifizetői teendői vannak.

Tehát

Bérbeadó / szálláshely szolgáltató                 Bérbevevő                     Teendő

egyéni vállalkozó (adóalany)          magánszemély (nem adóalany)                1,
-"-                                            másik adóalany (egyéni vállalkozó, kft, bt...)  1,

magánszemély (nem adóalany)          magánszemély (nem adóalany)            1,
magánszemély (nem adóalany)    adóalany (egyéni vállalkozó, kft, bt.....)     2,

1.) az 1 esetben a törvény rád vonatkozó része alapján adózol. Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor a könyvelőd majd könyvel az alapján amit átadsz a részére, ha magánszemély vagy, akkor bérbeadás esetén 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolással történő jövedelemmegállapítás után megfizeted a 15% adóelőleg a negyedévet követő hónap 12-éig, 14% ehot akkor fizetsz, ha a jövedelmed eléri az 1 millió forintot éves szinten. Ha nem éri el a jövedelmed az évi 1 millió forintot, akkor nincs eho, de ha eléri, akkor NEM 1.000.0001.- forinttól, hanem az első forinttól fizeted a jövedelmed után míg az így fizetendő 14% ehod, s a biztosítotti jogviszonyaidban megfizetett 7 % egészségbiztosítási járulék , a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék – melynek összege 2016-ban 7050 forint – , valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot. Az ehot az szja-val együtt fizeted negyedévet követő hó 12-éig.

pl. ha semmi jövedelmed, "csak" havonta 1 M forintért adod bérbe a házad a szomszédnak, hogy ott lakjanak a rokonai, s a rezsit ők rendezik, tehát neked csak bérleti díjból van bevételed, akkor 10% költséghányaddal számolva év elejétől így alakulnak a számok:

bevétel: 1.000.000.-
költség: 100.000.-
jövedelem: 900.000.-

15% szja: 135.000.-
14% eho: 126.000.-

Április hónapban már 4x126.000.- = 504.000.- forint ehonál jársz, de mivel 450.000.- forint a maximum, itt már csak 54.000.- forint a havi eho, s többet nem is kell fizetned már ebben az évben.

Szálláshely szolgáltatás esetén az adózás tételes átalányadózással sokkal egyszerűbb, mert itt szobánként 32.000.- forint / év + 20% (6.400.-) eho, összesen 38.400.- / szoba / év adóval letudhatod az összes adófizetési kötelezettséged, amit negyedévet követő hónap 12-ig fizetsz meg 4 részletben, már ha megfelelsz a feltételeknek, pl egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújtasz szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.

Ez a második mennyivel jobban hangzik egy ilyen nagy összegnél, ugye? De hát szálláshely szolgáltatás esetében nem lehet 90 napot meghaladó a szolgáltatás időtartama, bér egy nagy családban több magánszemély is van,s egyenlőre nem találtam leírva, hogy nem vehetik ki 90 naponként felváltva ugyanazt az ingatlant, hisz Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. s aztán most gondoljon mindenki azt amit akar, és kezdjen el számolni.

2.) ha tőled, mint magánszemélytől, egy cég vesz bérbe ingatlant mert pl. biztosítania kell 5 hónapra a lakhatást valaki számára, vagy egy vidéki munka miatt a te városodban a te kis lakásod találja meg, ahova elhelyezné 3 napra az embereit, akkor jobb ha te is tudod, hogy legyen az 5 hónap vagy 3 nap, erre az időszakra a bérbevevő adóalany kifizetőként helyetted fizeti az adót úgy, hogy az tőled levonja, s te annyival kevesebbet kapsz meg, s ha nyilatkozol a pontos költségelszámolásról, akkor annak figyelembevételével teszi a fentieket. Ez azért fontos, mert a kifizetőnek már nem kötelezettsége, hogy nyilatkoztasson, csak hogy vonjon, valljon, fizessen.

Tehát ha 100 forintért adsz bérbe, s úgy adod az átutalásos számlát bérbevevőnek, akkor 

bérbeadás esetén 

100 * 15% szja = 15
100 * 14 % eho = 14

tehát 10 forintonként 29 forinttal ad neked kevesebbet, s majd később kapsz egy igazolást a bevallásodhoz, s ott korrigálhatsz az elmaradt költséghányaddal,

vagy

nyilatkozol, hogy márpedig 10% - 50%ig terjedően vegyen figyelembe nálad költséget, s így a 100 forint bevételből 90 - 50 forintig terjedő jövedelem után számolja ki a levonandókat, s így fizet neked.

Szálláshely szolgáltatás estén az információs füzet nem tartalmaz a kifizetői feladatokra vonatkozóan adatot, ezért egyeztettem a NAV-val, akik először azt mondták, hogy de, de vonni, vallani, fizetni kell, de nem, nem, a kifizetőnek nincs dolga, ha a szálláshely szolgáltatásra, mint külön adózó jövedelemre a tételes átalányadózást választod.

Ha sikerült felkelteni az érdeklődésed vagy jól összezavarni, akkor olvasd tovább a következő két írást, amiben külön - külön boncolgatom a bérbeadást és a szálláshely szolgáltatást. Ha már most kérdésed merül fel, írj, s kitérek rá.

Bodor Marcsi

2016-08-20

Olajbogyó nyárs


A múltkoriban az egyik újsághoz Jamie melléklet is járt, s abban láttam ehhez hasonlót. Gondoltam kicsit megvariálom, hogy jobban csússzon :.-)

Hozzávalók:

grillsajt
olajbogyó
fekete erdei sonka vagy ehhez hasonló sonka, szalonna, de bacon is lehet
bambusznyárs


A grillsajtot felkockáztam az olajbogyót lecsepegtettem, s felváltva felhúzgáltam a bambusznyársra, majd minden második nyársat betekertem szalonnába, grillserpenyőbe tettem,
 s addig sütögettem forgatva a nyársakat, míg ilyen kis guszták lettek,
s már lehetett is enni.
Jó étvágyat!

Bodor Marcsi

A folyékony arany - mézet csak megbízható helyről

A júliusi általános iskolai osztálytalálkozón megbeszéltem Zsuzsival, hogy meglátogatom őket, úgyis oly rég ígérgettem már, hogy megyek, megyek, de most el is jutottam hozzájuk a balatoni hosszú hétvége lezárásaként. Rég jártam már arra úgy, hogy jól meg is néztem a környéket, most erre is volt időm. Ezek a látogatások azok, amik után azt gondolja az ember, hogy szeretne tanyára költözni. 

Ahogy az előző napi eső vizében a szalmabálák visszatükröződtek,

ahogy egy tartálykocsi magányosan álldogált a tarlón,

ahogy a tanyákat körülveszik a télire felhalmozott bálák, olyan nyugalmat árasztanak, hogy úgy éreztem maradnék, pedig még meg sem érkeztem Zsuzsiékhoz,

 ahol a tavirózsás kis kerti tó végleg levett a lábamról.

Na, de miután a fotókat nézve felidéztem a friss levegőt, a nyugalmat, térjünk a lényegre,amiért mentem. Ez pedig az, hogy bepillantsak a méhészkedés rejtelmeibe. Ehhez először hátramentünk a kertbe, ahol a méhecskék lakóparkja található.

Itt élnek a fák között a kis szorgos családok a kaptáraikban,

s a közeli kis tóhoz járnak inni.



 Abban az esetben, amikor a méhcsalád a szükségleténél több mézet tud előállítani lehetőségünk van arra, hogy a mézfelesleget elvegyük a méhektől. A méz szüretelését a méhészek pergetésnek nevezik. Idén Zsuzsiéknál megvolt az utolsó pergetés aznap, mikor ott jártam, s bár későn érkeztem, s lemaradtam az elejéről a munkafolyamatoknak, de megörökítették ahogy Bandi is szorgoskodott a méhekhez hasonlóan, s elmesélték, mi hogy történik. Persze, hogy nem tudtam mindent megjegyezni, ezért magam segítségére hívtam a Méz Információs Honlapot, ahol nagyon sok, eddig nem is hallott érdekességet olvastam.

Első lépésként a legizgalmasabb résszel, a méhek mézes keretekről történő eltávolításával veszi kezdetét a mézszüret. A méhek féltve őrzik méz kincsüket, fullánkjuk használatával próbálják távol tartani a mézükre áhítozókat. A méhészek méhbiztos ruhába beöltözve, füstöt használva tudják kiszedni a kaptárból a mézes lépeket. A méheket a legegyszerűbben rázással és a méhleseprő kefe használatával lehet eltávolítani a lépekről.

Ezután következik a fedelezés

A sejtek viaszfedelét a "fedelezést" azért kell eltávolítani, hogy a sejtekben található méz útja szabaddá váljon. A fedelező villák és kések ezt a célt szolgálják.

Ezen a képen pedig egy csengettyűt vagy gyűszűt láttok. A méhanya anyabölcsőben fejlődik ki, megtermékenyített petéből. Anyátlanná válás esetén pótbölcsőt építenek az eredetileg dolgozónak nevelt nyitott fiasításra. Elkezdik pempővel etetni az álcát, de ebből már nem lesz jó minőségű méhanya, mert általában későn kapja a szükséges tápanyagot. Ha az anya petézési képessége nagy mértékben romlik, a méhek váltóbölcsőt építenek. Ilyenkor a méhanyát egy erre előkészített gyűszűbe petéztetik. Az álcát már az elejétől kezdve jó minőségű pempővel látják el, így jól fejlett anya kel ki belőle.



A mézpörgető berendezések a centrifugálás elvén működnek. A speciális tartószerkezetbe helyezett és megforgatott mézes keretekből a centrifugális erő hatására csapódik ki a méz a berendezés falára, ahonnan annak aljára csurog. Az alsó csapon keresztül lehet aztán kiengedni a mézet, vagy speciális mézszivattyúval lehet kiszivattyúzni.
 A fedelezés és pörgetés során apró viaszmorzsák és levegő buborékok kerülnek a mézbe, amelyektől a frissen pergetett méz opálos lesz. Csak több napig tartó pihentetés (ülepítés) után tisztul fel a méz. Mivel a méz fajsúlya közel másfélszerese a vízének, a belekerült viasz és levegő buborék a méz felszínén gyűlik össze, amelyet lekanalazással egyszerűen el lehet távolítani.

A kereteken maradt viaszt leolvasztják, hogy ismét használható legyen a keret.

Miután a méz letisztult, számos módon élvezhetjük íze vagy jótékony hatása miatt.

· Rendszeresen fogyasszunk mézet, mindig tartsunk a konyhaasztalon egy mézes csuprot, amiből mindenki igénye szerint fogyaszthat.
· A mézes kenyér, vagy kalács fogyasztását a felvágottak után tervezzük, így a mézben lévő savak hatása kedvezőbb lesz. Éhgyomorra lehetőleg ne együnk mézet.
· A mézet ne csak gyógyításra, hanem betegség megelőzésre is használjuk, ne csak akkor fogyasszuk, amikor már megbetegedtünk, mert akkor tudat alatt a betegséghez kapcsolódik a méz fogyasztása, és az ellenérzést válthat ki.
· Váltogassuk a mézféleségek fogyasztását, így sohasem unhatunk rá a mézre.
· A méz harmonikus kiegészítői az olajos magvak, ezek közül a dió és a mák, valamint az azokkal ízesített élelmiszerek kiváló édesítőszere a méz, próbálja ki Ön is!
· A kevésbé édes kalácsokhoz, pl. a fonott kalácshoz fogyasszon mézet, előtte kenje meg vajjal, és igyon hozzá kakaót, vagy tejet.
· A teába már csak akkor szabad belekeverni a mézet, amikor már annyira lehűlt, hogy már fogyasztani lehet.
· Sütéshez-főzéshez is használjunk mézet, mert amellett, hogy kellemes pikáns ízt ad a süteménynek higroszkóposságánál fogva a süteményt sokáig puhán tartja (ez csak az egészséges levegőjű lakásokra igaz, a száraz levegőjű panel lakásokban még a mézes sütemény is megaszalódik).
· A mézet önmagában kanállal is fogyaszthatjuk. Általában ezt akkor tesszük, amikor náthásak vagyunk és fáj a torkunk.
· Lehetőleg az esti étkezéseknél ne maradjon el a méz fogyasztása, mert a méz nyugtató tulajdonsága ekkor érvényesül a legjobban.
· Egyszerre ne együnk túl sok mézet, inkább fogyasszunk naponta rendszeresen egy pár kávéskanállal.
· A mézfogyasztás sohase legyen terhes kötelesség, legyen inkább az öröm egyik forrása, a folyamatos egészség alapja.


Zsuzsi és Bandi a 2016. évi termést már eladta felvásárlóknak, de jövőre tervezik a családok létszámának bővítését, s hogy a lakosság számára is elérhető legyen finom mézük, addig is tartsátok észben, hogy ha még nincs olyan ismerősötök, akitől tudjátok, hogy jó minőségű mézet tudtok venni, akkor jövőre már lehet kereshetitek ismerőseimet. Szóljatok majd rám az elérhetőségükért, ha elfelejtenék jelentkezni vele a nyár közepén.

Addig használjátok el ami még otthon lapul a polcokon, süssetek, főzzetek finomakat!

Bodor Marcsi