Vaslapon grillezett harcsafilék mozzarellával, paradicsommal ***
Mikor a fürdő fel tartottunk, s megláttam a kiírást, hogy Halászcsárda, barátnőm már akkor megörült, hogy de jó, ő úgyis halat szeretne enni. Ahogy közelebb értünk a táblához a felirattal, világossá vált számomra, hogy a Halászcsárda igazából Kalács Csaba, aki esetleg az autómon tud javítani valamit, de halat ott nemigen fogunk vacsorázni, de nem estünk kétségbe, gondoltuk, hogy találunk majd valami jó kis helyet. Nagyobb baj, hogy egyre több dolgot elolvasok, vagy elhallok, de akár el is tudom írni. Ez így 40 felé gondolom mindenkinél így van, ezért nem aggódom, és hát végül enni is tudtunk, ami igen fontos volt aznap :-)
Tehát jót pancsikoltunk, minden medencét végigpróbáltunk a maximális idő többszörösét eltöltve azokban, s szétázott kezekkel indultunk vissza a szállásra, majd a pezsgős koccintás után felkerekedtünk, hogy megkeressük, hol tudunk halat enni, vagy valamit. Így március vége felé túl sok lehetőség még nem volt, később indul az élet Cserkén. Az Aqua-Lux Wellness Hotel éttermére esett a választás (a másik helyen a névnapi ünnepi vacsora a pizza sör lett volna, ami végül nekem megfelelt volna, mert hála lassan 2 éve már, hogy megiszom a sört is, és a pizzát is szeretem, de ez a nap nem rólam szólt).
Az étterem igen kellemes volt. Épp vacsoráztak a hotel vendégei, de már kaptunk is egy asztalt, étlapokat, s "gyorsan" kiválasztottuk mi legyen a vacsora. A választásom a vaslapon grillezett harcsafilék mozzarellával, paradicsommal-ra esett. Az ifjabb pincér igen kedves volt, mert egyből jelezte, hogy ez pangasius harcsa, s azért szól, mert nem mindenki szereti, de ne aggódjak, ez nem az rosszízű valami, ez minőségibb termék. Megbeszéltük hogy készül az általam kiválasztott étel, megkérdezte, körettel szeretném, vagy egytálételnek elkészítve. Az egytálételre esett a választásom, s jeleztem, nem szeretem a főtt, párolt halat, ha lehet, jól fűszerezzék meg és úgy süssék át, mielőtt ráteszik a paradicsomot és sajtot. Kiválasztottuk a borocskát, amit a vacsora előtt még gyorsan megiszogattam, hogy jobb legyen az étvágyam. Tökéletes indult minden. Még az sem vette kedvem, hogy a hely pepsis (eltökélt coca ivó vagyok), mert volt szőlő-almájuk, amit nem mindenhol lehet levadászni. A pincér legényről csak legekben tudok beszélni. Kedves, segítőkész, és amit szeretek, hogy visszategezett, mikor letegeztem. Én személy szerint jobb szeretem a tegeződős, csevegős beszélgetéseket, még egy étteremben is, ahol lehet soha többet nem fordulok meg, de arra a kevés időre amit ott töltök, valahogy barátságosabbá tud tenni mindent számomra egy könnyed eszmecsere az ételekről, mint egy jó napot mit ajánl....
Szóval, túl voltunk a bemelegítésen, izgatottan vártuk a vacsorát. Meg is érkezett időben, s igen guszta volt. Sajnos csak addig, míg az első falatot meg nem kóstoltam, vagyis még azután is guszta volt a szemnek, de ennyi. Vaslapon grillezettnek nem igazán mondhatnám a halat, mert inkább volt egy kis bundában főtt vagy párolt, s sajnos íze sem igazán volt. A natúr mozarella sem arról híres, hogy milyen gazdag az ízvilága, s az üvegházi vagy import paradicsom sem. Maradt a sószóró. Igen sokat javított a helyzeten, de a hal nem sült meg tőle, szóval a végén a halról leettem a sajtot és a paradicsomot, s a löttyedt halacskát otthagytam a tányéron.
Nem is értem. Van aki azt mondja, hogy halat nem is lehet jól átsütni, mert olyan magas a víztartalma...., de akkor miért nem írják azt az étlapra, hogy főtt hall így vagy úgy elkészítve? A grillezett szóról az jut eszembe, hogy ízletesen be van fűszerezve valami, ami jól át van sütve...
Hát, ez egy *** vacsora lett, de ez inkább a pincéreknek volt köszönhető, a finom borocskának, a szőlő-almának, nem pedig a halacskának. Azért kinéztem még az étlapról valamit, s ha arra járok, ismét betérek, mert izgatja a fantáziámat, hogy ha más jellegű ételt választok, az hogyan készítik majd el.
Jó étvágyat, ha arra jártok!
Marcsi
