Bevallási nyilatkozat

A 2015. évi adóbevallással kapcsolatos határidők, tudnivalók

IV. Bevallási nyilatkozat - 2015. évre választható először

Amennyiben 2015. adóévben kizárólag a munkáltatódtól származott jövedelmed, adó-, illetve adóalap - kedvezményt nem kívánsz érvényesíteni (nincs családi kedvezmény, első házasok családi kedvezménye, betegségre való tekintettel sem érvényesítenél semmit, nincs önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási befizetésed) és év közben sem érvényesítettél, adódról – az 1+1% kivételével – nem kívánsz rendelkezni (tehát a munkáltatótól kapott igazoláson kívül csak az adó 1+1%-os felajánlásáról nyilatkozhatsz), akkor lehetőséged van úgynevezett bevallási nyilatkozatot tenni.

A nyilatkozatod és a rendelkezésre álló adatok alapján az adóhatóság 2016. május 20-áig megállapítja az Ön adódat. A nyilatkozatot 2016. február 1- jéig a munkáltatója felé kell megtenned a 15M30 jelű összesített igazoláson. Ha szeretnéd, hogy a NAV készítse el ezt a bevallásod, de nincs munkáltatód, aki felé nyilatkozhatnál, úgy közvetlenül a NAV felé teheted meg a nyilatkozatod a 15NY31 jelű nyomtatványon 2016. február 1-jéig.

Fontos, ez a nyilatkozat sem visszavonható, továbbá 2016. február 1-jét követően nincs lehetőség a nyilatkozat megtételére! A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, tehát a nyilatkozat megtételén kívül más teendőd nincs, ha jogosult van ennek a választására s ezt is választod.

Bevallási nyilatkozat

26/A. § (1) Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet. A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.

(2) A bevallási nyilatkozatban a magánszemély az adóévet követő év január 31-ig nyilatkozik arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és kéri, hogy adóját az állami adó- és vámhatóság állapítsa meg. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. Ha a magánszemély egyidejűleg több munkáltatóval áll jogviszonyban, a nyilatkozatot az egyik - választása szerinti - munkáltatójánál teszi meg. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(3) A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

(4) Az állami adó- és vámhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallása alapján. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.

(5) Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege a (4) bekezdésben meghatározott adómegállapítást követően változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti határozat a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(7) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja, e tényről a magánszemélyt - az adó megállapítását megelőzően - tájékoztatja.

(8) Az adóhatóság által a (4) bekezdés szerint megállapított adót a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti, ha bevallási nyilatkozatot - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem tehetett volna. Önellenőrzés hiányában az adóhatóság a (4) bekezdésalapján megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet a magánszemélynél utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg.

http://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Bevallasi_nyilatkozat20160108.html

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika

Milyen adóbevallási formák közül lehet választani? - Az önadózás

A 2015. évi adóbevallással kapcsolatos határidők, tudnivalók

III. Milyen adóbevallási formák közül lehet választani? - Önadózás

2015. évi adóbevallási kötelezettséged az alábbi formákban tudod teljesíteni:

-        Önadózás – bevallás adóhatósági közreműködés nélkül

-        Bevallási nyilatkozat -        (most először)

-        Munkáltatói adómegállapítás

-        Adónyilatkozat (söralátét, most utoljára választható)

-        Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel -        (ez is most választható utoljára)

Amikor a munkáltatód kiadja február 1-ig az igazolásodat az adóbevallásod elkészítéséhez, nyilatkoznod is kell felé, hogy milyen módon szeretnéd majd elkészíteni, elkészíttetni az adóbevallásod a fentiek közül. A kakukktojás a bevallási nyilatkozat, mert ez azoknak van, akiknek nincs munkáltatójuk, aki elkészíthetné még az adóbevallásukat. Ekkor ezt a NAV felé kell beküldeni, hacsak nem szeretné magának elkészíteni az illető a bevallását, vagy elkészíttetni valakivel, és kivétel ez alól még az is, ha nem felel meg azoknak a feltételeknek amik ahhoz  kellenek, hogy ezt választhassa, de erről majd a bevallási nyilatkozatnál pontosan leírom, hogy mit kell erről tudni.

Ha a következő napokban leírom majd a többi bevallási formákkal kapcsolatos tudnivalókat, akkor világosabb lesz majd minden, mert ha már tudni fogod, hogy azokra nem vagy jogosult, akkor egyértelmű lesz, hogy önadózónak kell lenned.

Nézzük akkor most az önadózást.

2003. évi XCII. törvény

az adózás rendjéről

Önadózás

26. § (1) Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény előírja - az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).

(2) A jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési támogatást - az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével - önadózással állapítja meg.

(3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha

a) vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,

b) az általános forgalmi adó alanya,

c)  a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg.

d)  személyi jövedelemadója tekintetében nem tesz bevallási nyilatkozatot.

Tehát, az önadózás egyrészről választható, másrészről, ha nem választhatsz mást, akkor ez marad.

1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról

Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül

13. §  (1) A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben (tehát önadózó)

a)  egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;

b)  mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;

c) fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott:

d) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;

e)  ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;

f)  az különbözeti-bírság fizetésére köteles;

g) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);

h) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;

i) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;

j) nem belföldi illetőségű magánszemély;

k) 

l) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;

m)  valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;

n)  valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;

o)  adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;

p)  az a)-o) pontban nem említett esetben - figyelemmel a 12. §, valamint a 14. § rendelkezéseire is -, ha nem tehet vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles - ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

Szóval, ha nem a munkáltatód állapítja meg az adód, mert nem tehetsz, vagy nem teszel erre nyilatkozatot sem egyszerűsített bevallásra, illetve nem teszel bevallási nyilatkozatot, egyéni vállalkozó voltál, mezőgazdasági őstermelésből adóköteles jövedelmed származott a fentiek szerint, fizető-vendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást választottál, nem belföldi illetőségű magánszemély vagy, különbözeti bírság megfizetésére vagy kötelezett….. akkor önadózó vagy, leszel, lehetsz.

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika

A munkáltató, kifizető által kiállított a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen és az adóalapot vagy adót csökkentő egyéb igazolás megőrzése

A 2015. évi adóbevallással kapcsolatos határidők, tudnivalók

II. A munkáltató, kifizető által kiállított a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen és az adóalapot vagy adót csökkentő egyéb igazolás megőrzése

A nagy örvendezés közepette, hogy megkaptuk az igazolásokat időben, ne feledjük, hogy ha önadózók leszünk, akkor biztos hogy szükségünk lesz még ezekre a dokumentumokra, esetleg ezt követően, évek múlva is kérheti például a hatóság szorgos munkatársa, tehát mindenképp őrizzük meg az összes papírt amit kapunk, amikből összeáll majd az adóbevallásunk.

De meddig kell őrizgetni? 5 évig. Mikortól 5 évig?

2003. évi XCII. törvény

az adózás rendjéről

A bizonylat megőrzése

47. § (1) A 44. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.

(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.

(3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.

Ez azt jelenti, hogy a 2015. évi adóbevallási kötelezettségünket 2016-ban (február 25-ig vagy 2016. május 20-ig) teljesítjük, s innen, az adómegállapítástól számítjuk az 5 évet, ami 2016 + 5 = 2021.

(4)  A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.

(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi:

a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,

b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,

c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,

d)  a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott személy.

(6) A magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.

(7)  Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adó- és vámhatóság felszólítására - a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben - az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat. Ezeket a rendelkezéseket az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés 4. pontja és 42. §-a szerinti Választottbírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.

(8)  Az e § (1)-(6) bekezdéseiben foglalt kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy - ha azt jogszabály nem zárja ki - eredeti példány hiányában a külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya - ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem rendelkezik - nem kérhető.

47/A. § Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

Tehát, ha nem az asztalfiókban őrzöd a dokumentumokat, hanem a  számítógépeden, akkor egy ellenőrzés esetén a fentiekre számíthatsz.

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika

A munkáltató, kifizető igazolás kiállítási kötelezettsége

A 2015. évi adóbevallással kapcsolatos határidők, tudnivalók

I. A munkáltató, kifizető igazolás kiállítási kötelezettsége

A legáltalánosabb az éves bevallással kapcsolatban - ha munkavállalók vagytok egy cégnél, vállalkozónál…, bérbeadtok kifizetőnek, vagy bármilyen olyan jövedelmetek van, ahol nem ti magatok állapítjátok meg év közben az adót, s fizetitek be (például megbízási díj minimálbér 30%-át elérő összeghatár felett) -, hogy a munkáltatónak, kifizetőnek a magánszemélyek éves adókötelezettségének teljesítésével kapcsolatban igazolás kiállítási kötelezettsége van felétek. Ennek a határideje idén 2016. február 1. (január 31. lenne, de mivel most ez munkaszüneti nap, ezért február 1.).

Ez mit jelent? Legkésőbb 2016. február 1-jéig meg kell kapnod a munkáltatótól (munkabér), a kifizetőtől (bérleti díj, megbízási díj, osztalék) - ideértve az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyet is- (például táppénzről) a 2015. évben teljesített kifizetéseiről, juttatásairól az összesített igazolást, igazolásokat.

Az adókedvezményre jogosító igazolásokat február 15-ig várjátok. Ilyen adókedvezmények például az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba, nyugdíjelőtakarékossági számlákra befizetett összegekre járó adókedvezmények, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő befizetetések után a szerződőt megillető kedvezmények, melyeket az igazolások alapján tudod beállítani a bevallásodba, vagy a munkáltatód ha munkáltatói adómegállapítást kérsz, vagy egy könyvelő, vagy aki az adóbevallásod elkészíti.

Ha év közben szűnt meg a munkaviszonyod, akkor a munkaviszony megszűnésekor kellett, hogy megkapd az igazolást. Ha így volt, remélem jól eltetted, mert a munkáltató már nem adja ki automatikusan még egyszer, hisz úgy van vele, hogy már megkaptad.

Nézzük, hogy fogalmaz a törvény a fentiekkel kapcsolatban.

2003. évi XCII. törvény

az adózás rendjéről

A bizonylat és igazolás kiállítása

46. § (1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a magánszemélynek - a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást (a továbbiakban: összesített igazolás) ad. A magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt

a) adóbevallásában,

b) munkáltatói adómegállapítás során,

c) az a)-b) pontokban meghatározott esetekben önellenőrzéssel

veheti igénybe.

 (3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást.

(4) Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15-ig kell kiadni.

(5) Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.

(6) Az igazolást az (5) bekezdés szerint kell kiadni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. A magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.

(7) A kifizető, a munkáltató a magánszemélynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni.

(8) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad.

(9) A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika

Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

Minden napra egy (mese) nyilatkozat. Gondoltam a hét minden munkanapján írok nektek egy-egy nyilatkozatról, ami aktuális lehet így év elején. Osszátok meg bátran ismerőseitekkel.

Januárban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is akad feladata mind az előző, mind az adott adóévvel kapcsolatban. Nézzük, mire is figyeljen elsősorban a munkavállaló? (itt ugye azért nem csak munkavállaló – munkáltató kapcsolatáról beszélünk, hisz például a bérbeadás, megbízási díj ettől eltér(het) )

V. rész.

Megbízási díj, bérleti díj (ingatlan és ingó vagyontárgy), … az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőleg alapjának megállapításához költséglevonás kérhető, a nem önálló tevékenységre való tekintettel költségtérítés esetén lehet költségnyilatkozatot tenni, és még ott van a belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott személyek belföldi és külföldi kiküldetése, amikre igazolás nélkül elismert költség levonására nyilatkozni lehet. Ez teljesen másként működik, mint azoknál, akiknek más tevékenységből (pl. egy anyagbeszerzőnek egy építőipari cégnél) származik bevétele kiküldetésből.

5.) Adóelőleg nyilatkozat költségekről

A lényeg az önálló tevékenységből származó jövedelem adózásánál:

Bevétel  - Költség  =  Adóalap

Szinte az összes önálló tevékenységből származó jövedelemnél legalább 10% költséget lehet elszámolni a nyilatkozat kitöltésével és kifizetőnek történő leadásával, de akár ennél nagyobb, konkrét összegről is nyilatkozhattok, de arra figyeljetek, hogy adóelőlegnél a bevétel 50%-ánál nagyobb összeget nem tudnak figyelembe venni költségként, de ha év végén mégis igazolhatóan ennél több költség merült fel, akkor az adóbevallásban lehet azt érvényesíteni.

Arra még jobban figyeljetek, hogy ha magasabb költségről nyilatkoztok, mint amennyi valójában felmerül, akkor azért büntetést kell fizetni. Mikor és mennyit? A nyilatkozat szerinti költség 5 %-át meghaladó költség-különbözet után 39%,-ot, továbbá ha emiatt az adóbevallás alapján 10ezer forintot meghaladó befizetési különbözet is mutatkozik, a befizetési különbözet után 12% különbözeti bírságot is fizetni kell.

Forintban ez mit jelent? Nézzünk egy példát bérleti díjra (csak adó részről vezetem le, de ne feledjük, hogy eho – egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is felmerülhet)

Havi 100.000.- forint mondjuk a bérleti díj amit kérsz a lakásodért mondjuk egy cégtől. Nyilatkozol, hogy ezzel a 100.000.- forinttal szemben neked havonta 50.000.- forint költséged merül fel, tehát csak 50.000.- forint után vonjanak adóelőleget. Adóbevallás elkészítésekor kiderül, hogy hát igazából valamit elszámoltál, s csak 20.000.- forint költséged merült fel havonta. Akkor mennyit kell még fizetni büntetésként?

50.000.- lenyilatkozott költség 5%-a 2.500.- forint. 30.000.- forinttal lett kevesebb a havi költséged, ami azt jelenti, hogy 27.500.- forinttal haladtad meg a nyilatkozat szerinti költség 5%-ét, s ez után az összeg után kell 39%-ot fizetni, vagyis 10.725.-/hó, éves szintre számítva 128.700.-

És akkor még ott van a különbözeti-bírság.

Mennyi lett volna az éves adód, és mennyit fizettél be?

100.000.- x 12 hó = 1.200.000.-

50.000.- lenyilatkozott költség éves szinten: 600.000.-

Adóelőleg alapja és a levont adó így 1.200.000.- - 600.000.- = 600.000.- x 15% = 90.000.-

20.000.- ténylegesen felmerült költséggel számolva éves szinten: 240.000.-

Adóelőleg alapja és a levont adó így 1.200.000.- - 240.000.- = 960.000.- x 15% = 144.000.-

Tehát 144.000.- forint helyett csak 90.000.- adó lett levonva a téves nyilatkozat miatt, ami 54.000.- forinttal kevesebb, és 10ezer forintot meghaladta a befizetési különbözet, így a befizetési különbözet után (nem pedig a 10ezer forinttal csökkentett összeg után), ami 54.000.- kell 12% különbözeti bírságot fizetni, ami 6.480.-

Nagyon sokat lehetne ezekről írni, hogy mi van ha ez ennyi, az annyi,

De akkor nézzük, mik is ezek a bevételek, jövedelmek?

Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen ( NAV információs füzetéből

http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz  02. -es)

 – a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem,

– a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,

– az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jövedelem,

– az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme (DE arra figyeljetek, hogy ezzel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető SZJA tv. 16.§ (4) ),

– az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme,

– a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is,

– az ingó vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelem,

– a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,

– a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységből származó jövedelem,

– a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelem,

–       az ingatlan- és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik.

A tájékoztató kivonatolva:

Figyelmeztetés: Ha Ön tételes igazolással elszámolható költség levonását kéri, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az adóbevallásban utóbb elszámolt, ténylegesen igazolt költséget, akkor a nyilatkozat szerinti költség 5 százalékát meghaladó költség-különbözet után 39 százalék, továbbá ha emiatt az adóbevallás alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet is mutatkozik, a befizetési különbözet után 12 százalék különbözeti-bírságot is fizetnie kell.

A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy – ha családi gazdálkodó (gazdálkodó család tagja) – az e jogállását igazoló okiratát. A kifizetőnek a vállalkozói bevételből sem kell adóelőleget megállapítani feltéve, hogy az egyéni vállalkozó a bizonylaton feltünteti a vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

-Az önálló tevékenységéből származó bevételéből (például a megbízási díjból) az adóelőleg alapjának megállapításához Ön kétféle költséglevonást kérhet: a 10 százalékos költséghányad, vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség figyelembevételét. A tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóelőleg megállapítása során a kifizető által figyelembe vehető költség legfeljebb a bevétel 50 százaléka lehet. Amennyiben az igazoltan felmerült költsége az előbbiek 50 százalékát meghaladja, azt év végén az adóbevallásában érvényesítheti.

Ha ezt a Nyilatkozatot Ön nem teszi meg, és más igazolás nélkül elszámolható költségek nem merülnek fel, a kifizető önálló tevékenység esetén automatikusan a 10 százalékos költséghányadot alkalmazza, azaz a bevétel 90 százalékát tekinti az adóelőleg megállapítása során jövedelemnek.

A 10 százalékos költséghányad, vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség elszámolását Önnek az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása a 10 százalék költséghányad levonásával történt, Ön utóbb az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más bevételeinek egyikénél sem érvényesíti. Abban az esetben azonban, ha az adóelőlegnél tételes költségelszámolásról nyilatkozott, akkor az év végi adóbevallásában nem alkalmazhatja a 10 százalékos költséghányadot.

-Az előzőekben leírtak irányadóak az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre is azzal az eltéréssel, hogy az 50 százalékos korlát a költségtérítésre nem vonatkozik.

-A nem önálló tevékenységből (például munkaviszonyból) származó bevétel esetén költségnyilatkozatot csak akkor lehet adni, ha a kifizető, a munkáltató költségtérítést (is) fizet. Ha Ön nem kér költséglevonást és nem merül fel a törvény által igazolás nélkül elismert költsége sem, akkor a költségtérítés teljes összegét figyelembe kell venni az adóelőleg-alap meghatározása során.

-Abban az esetben, ha Ön belföldi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként vagy árukísérőként foglalkoztatott személyként teszi meg ezt a nyilatkozatot, akkor a napi 6 órát meghaladó időtartamú belföldi hivatalos kiküldetés címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 3000 forint napidíj-átalány levonását kérheti. 2016. január 1-jétől ugyanis hatályba lép a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet. A kormányrendelet újraszabályozza a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalóknak kiküldetéssel összefüggésben adható napidíj általános szabályait, továbbá új rendelkezést fogalmaz meg a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott munkavállalók napidíj-átalányára vonatkozóan. Ezzel összefüggésben az Szja törvény 2016. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy a 3000 forintos napidíj-átalány igazolás nélkül elismert költségként levonható az ekként foglalkoztatott magánszemély bevételéből, feltéve hogy ezen kívül a magánszemély kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

Akkor számolható el ilyen címen napidíj, ha a távollét időtartama a napi hat órát meghaladja és a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza a Korm.rendelet 3. §-ában foglaltakat és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást (ideértve különösen a szállásra, utazásra fordított kiadások megtérítését) nem ad.

-Ha Ön ezt a nyilatkozatot munkaviszonyban külszolgálaton lévő, vagy kifizető által elrendelt külföldi kiküldetésben lévő nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban közreműködő gépkocsivezetőként, árukísérőként teszi meg, a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből (a napidíjból) igazolás nélkül elismert költségként 2016. január 1-jétől napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le. Ebben az esetben kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolhatja el, azaz nem számít elismert költségnek a külföldi szállás díjára fordított összeg.

Hogy fogalmaz a törvény?

1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA

VI. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP

Az önálló tevékenységből származó jövedelem

16. § (1)  Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.

(3)  Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is,

a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja;

b)  amely - ha e törvény másként nem rendelkezik - ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is.

(4)  A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

17. §  Az önálló tevékenységből származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni.

(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

(3)  Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint

aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,

ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),

ac) az aa)-ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,

ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség, vagy

b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).

(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.

(5)  Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

18. §  (1)  A 17. § (3) bekezdése aa) és ab) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély a rendelkezés szerinti tevékenységének megkezdése (újrakezdése) előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy épület, épületrész esetében - a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig - értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

(2) A magánszemélynek a 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia.

(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában vagy azokban a naptári években, amelyekben a magánszemély a személyi jövedelemadó-kötelezettségének átalányadózás, tételes átalányadózás szerint tett eleget, vagy ha adókötelezettségét külön törvény szerint bevétele alapján teljesítette, a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban minden évben a megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni.

19. §  (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdésrendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.

(2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

(4)  Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

20. §  (1) Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeggel.

(2) Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható.

21. §  (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti:

a)  a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;

 (2) A sikeres szakmai vizsgát tett - az (1) bekezdésben említett - szakképző iskolai tanulót folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban munkanélküli személyt, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (e § alkalmazásában: munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.

(3) A munkáltató a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban.

22. §  (1)  A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó - a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett - bevétele összegéig elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteség a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint számolható el.

(2)  Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a következő öt adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban számolhatja el.

(3)  Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Közösen folytatott őstermelői tevékenység esetében a közös tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a 6. számú melléklet rendelkezései szerint megállapított jövedelmével szemben egyénileg számolja el.

(4)  Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

(5) A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét - a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a (2)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(6)  A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó - a 21. § rendelkezései szerint csökkentett - bevételéből ezen bevétel 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhat el, igazolt költségein felül. Ebben az esetben veszteséget mindaddig nem határolhat el, amíg - választása szerint - ezt a kistermelői költséghányadot elszámolja.

(7)  Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,

a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül;

b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;

c)  az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;

d) ha e törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, azzal, hogy

az a)-d) pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a magánszemély a családi gazdaságban őstermelői tevékenységből származó bevétele mellett önálló tevékenységből származó bevételt is szerez.

23. § A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia.

A nyilatkozatot és a tájékoztatót itt találjátok:

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat_2016.html

Remélem segítettem!

Üdvözlettel,

Marcsika