2020-01-30

Kajla Fülöp kalandjai - 13. rész - Almáskerti kaland



Úgy tűnik, Kajla Fülöp kezd felnőni, s már nem az a szeleburdi butuska kis nyuszi mint pár mesével ezelőtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ma is igaz barátságáról tesz tanúbizonyságot tettével, mikor nem hagyja magára Etüskét a bajban.



S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020-01-28

2019 évi szja bevallás




Már kalandoztam kicsit az idei adókedvezmények erdejében, de most, hogy lassan vége a januárnak, fontosnak tartom, hogy a 2019-es évhez kapcsolódó SZJA bevallás legfőbb tudnivalóiról is essen pár szó.

Főbb határidők:


2020. január 31-ig munkáltatók, kifizetők, és mindenki, de mindenki köteles lenne kiadni a 2019-es évet érintő összes igazolást a jövedelmekről, levont adókról, járulékokról..... Természetesen ez idén sem lesz így. Saját tapasztalat, hogy a munkáltatók nem feltétlen tartják be a határidőket.

Nagyon fontos! Ha valakinek családi adókedvezménye van, és a jövedelme nem elegendő a teljes adókedvezményhez, csak és kizárólag úgy veheti igénybe a járulékkedvezményt, ha a munkáltató a levont és megfizetett járulékokról is ad igazolást. Sajnos ez sem természetes.

Ha év közben váltottatok munkahelyet, és leadtátok az új munkáltatónak az előző helyen kapott igazolásokat, akkor jól nézzétek meg hogy a most kiadott igazolásban legyen benne az egész éves jövedelem vagy adják vissza az előző igazolást.

2020. február 15. (mivel ez szombat, ezért február 17.) Kedvezményre való jogosultságot tanúsító igazolások kiadása, mint például egészségpénztárak, biztosítók... 

2020. március 15. Ügyfélkapuval rendelkező magányszemélyek március 15-től megtekinthetik az SZJA bevallási tervezetet.

2020. március 16. Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók (postán, elektronikusan, sms-ben, telefonon) kérhetik, hogy részükre a NAV postai úton megküldje a bevallási tervezetet. Ezt követően a tervezet már csak a NAV ügyfélszolgálatain kérhető.

2020. április 30. A NAV eddig küld értesítést a befizetendő vagy visszaigényelhető adó összegéről azoknak az ügyfélkapuval rendelkező adózóknak, akik bevallási tervezetüket nem javították, vagy nem egészítették ki.
A NAV postán küld értesítést azoknak az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyeknek is, akiknek visszatérítendő vagy befizetendő adójuk keletkezett, és március 16-ig nem kértek papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették.
Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata az szja-bevallás alóli mentesítéshez (19NYK) 


2020. május 20. A 19SZJA, adóhatósági közreműködés nélküli szja bevallás benyújtásának és megfizetésének határideje.


Az adóbevallási tervezetet az adózók eddig az időpontig javíthatják, egészíthetik kis az elektronikus felületen.
Az 1+1 %-os rendelkező nyilatkozat benyújtásának határideje.

Egyéb, szerintem fontos tudnivalók: 

2020-ban a 2019. évben szerzett jövedelmekről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás határideje egységesen május 20. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozóknak is, akiknek eddig február 25. volt a bevallási határidő, már elegendő május 20-ig beadni azt, DE, annak ellenére, hogy a NAV szinte mindenki adóbevallás tervezetét elkészíti, nem mindenki bevallás tervezete fordul át automatikusan bevallássá.

Mikor kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?


Ha az adózó

  • mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani és ezért, ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
  • áfafizetésre kötelezett magánszemély;
  • egyéni vállalkozó;
  • fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  • a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását kérte,
  • csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére köteles;
  • nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
  • a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  • jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;
  • nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
  • a jóváhagyott osztalékadójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  • valamely bevételével összefüggésben az ekho szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  • valamely bevételével összefüggésben szociális hozzájárulási adóelőleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
  • adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani. 
Ezekre azért figyeljünk oda, s bár a csapból is az folyik, hogy minden milyen egyszerű, véleményem szerint annak ellenére, hogy egyre többünknek van ügyfélkapuja, ez nem jelenti azt, hogy minden ügyfélkapuval rendelkező tudja értelmezni a bevallás tervezetet.

Eszembe is jutott ezzel kapcsolatban valami. Tavaly a bevallás tervezet például még nem kezelte a személyi kedvezmény érvényesíthető adókedvezményt annak ellenére, hogy az arra jogosító igazolásokról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, tehát jól tudják, hogy ki az aki jogosult erre az adókedvezményre. Aki pedig nem konyít a bevallások kitöltéséhez, nem biztos, hogy megfelelően ki tudja egészíteni a tervezetet.

Sok hasznos információt találtok a NAV oldalán:  https://www.nav.gov.hu/nav/szja/szja
Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

Kajla Fülöp kalandjai - 12. rész - Sündiszkó a pipi téren





Fülöpünk ma igaz barátként viselkedik. Hiába oly szúrós Etüske nem csak tüskéivel, de szavaival is, Kajla úgy dönt, igenis jó kedvre deríti legjobb barátját, kirángatva őt az unalomból.




S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre


2020-01-23

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - személyi kedvezmény - azaz a betegség miatti adókedvezmény és annak érvényesítése visszamenőleg is


Még ma is azzal szembesültem, hogy sokan nem tudják, hogy ki, mikor és hogyan tudja érvényesíteni a betegsége miatti adókedvezményt.

Tehát, akinek már kezében az igazolás a kedvezmény érvényesítéséhez, akkor lehet akár nyugdíjas is, de ha van olyan összevonás alá eső jövedelme, aminek van adója, akkor ha leadja az igazolást a munkáltatónak/kifizetőnek, akkor azokban a hónapokban mikor jövedelmet szerez, csökkentik a levonásra kerülő adót 8.050.- forinttal, tehát minden hónapban ennyivel kap többet, de akár év végén egy összegben is kérheti, így az adóbevallása leadását vagy az adóbevallás tervezet megfelelő kiegészítését követően egy összegben kap 96.600.- forintot. 

Figyeljünk oda az adóbevallás tervezetre, mert bár le kell jelenteni a NAV felé, hogy kinek lett igazolás kiállítva, tavaly még nem került be a bevallás tervezetbe ez a kedvezmény, tehát ezt a részt ki kellett tölteni.

Visszatérve a korábbiakra, összevonás alá eső jövedelem a munkabér, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatások.

Az orvosi igazolást meg kell őrizni, esetleg másolatot adjunk oda a munkáltatónak vagy annak aki közreműködik a bevallás elkészítésében, nehogy elkeveredjen.

Most is igaz, hogy visszamenőleg 5 évre érvényesíthető a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy ha van igazolásod ami alapján 2014. januárjában vagy azt megelőzően már jogosult voltál a kedvezményre, akkor ha beadod ezen évekre adóbevallásod önellenőrzését, s az alábbi összegeket kapod meg utólag:

2014. évre 60.900.-
2015. évre 63.000.-
2016. évre 66.600.-
2017. évre 76.500.-
2018. évre 82.800.-

Természetesen lehet tört évre is érvényesíteni a kedvezményt, akár 1 hónapra is, és bármelyik évre a fentiek közül.

S hogy milyen betegségek esetén kérhető az igazolás? Még mindig a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet  szabályozza ezt.  Katt ide, és olvassátok végig mik ezek, keresgéljetek benne, már olyan hosszú a felsorolás, hogy nem teszem ki ide.

Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

Kajla Fülöp kalandjai - 11. rész - Éjszakai párbeszéd


Fülöp, Fülöp, kis butuska Fülöp. Nyuszkó létére énekelni szeretne, nem is akárhogy, úgy mint a fülemüle, akinek szerinte nincs is füle. Nem úgy mint neki. S azt hiszi, elegendő a két szép nagy füle amikkel jól hall, s még kórust is alakít majd nyuszikból 😁



S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye


2020. új kedvezményt hozott nekünk, mégpedig a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét. 

Tegnap ismét egy kis fejtágító NAV-os előadáson voltam, ahol picit jobban figyeltem a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, hogy át tudjam nektek adni a hallottakat, mert ez a kedvezmény ugye számomra is újdonság,

Azt gondolom arra hívták fel a figyelmet, amik már most kérdésként érkeztek hozzájuk, s ezekből szemezgetnék.

👶 Ha van 2 gyermekem, és neked is van kettő, hiába kötjük össze az életünket, a 4 gyermek nem az én 4 gyermekem, tehát nem tudom érvényesíteni a kedvezményt. Ami eszembe jutott, de nem kérdeztem rá, az az, hogy mi van, ha örökbe fogadom a te gyermekeidet. Na ha valakinél esetleg ez előfordulna, írjon, és utánajárok.
👶 A kedvezményt az anyák vehetik igénybe, ez nem olyan, mint pl. a nagyszülői gyed, gyes.
👶 Szomorú, de sajnos van hogy meghal egy gyermek. Az a gyermek, akinek van születési anyakönyvi kivonata, tehát jogosult lett volna akár 1 napig is a családi pótlékra, beszámít a gyermekek létszámába.
👶 Még szomorúbb eset, mikor a gyermek halva születik. Az előző pontra utalnék vissza, ahol leírtam, hogy feltétel családi pótlékra való jogosultság, s ez a halva született gyermeknél nem teljesül, tehát ő nem számít be a kedvezménynél a 4 vagy több gyermekbe.

És persze alább olvashatjátok a pontos részleteket.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A kedvezmény igénybevételének feltételei
Négy vagy több gyermeket nevelő anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
Például négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az az anya, aki:
-                                  saját háztartásában neveli a 3-6-9-12 éves gyermekeit,
-                                  négy gyermeket szült, ebből hármat felnevelt (már felnőttek), egy kis gyermekként meghalt,
-                                  öt gyermeket szült, a szülők elváltak, amikor a két legidősebb gyermek 16 és 14 éves volt, a három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb az apához került,
-                                  három gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső egyetemista, a harmadik középiskolába jár) és korábban örökbefogadott egy 3 éves kislányt, aki 22 évesen költözött el a szülői házból.
Nem tekinthető négy vagy több gyermeket nevelő anyának például
-                                  az a nő, aki négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 10 éves kislánya,
-                                  az a nő, aki a második férjével közösen nevel négy kiskorú gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé (kivéve, ha a férje gyermekeit örökbe fogadta).

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a törvényi előírások szerint az alábbi jövedelmekre érvényesíthető:
-                                a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, ilyenek különösen:
·       a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
·       az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
·       a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
·       a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
·       a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
·       ez előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
·       a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
·       a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékben kifizetett végkielégítés (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),
·       a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
·       a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
·       a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (pl. igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
·       nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,  
·       az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
·       az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
-                                az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
·         a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemére;
·         a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
·         a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben Ön négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.

A kedvezményre való jogosultság megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben Ön utoljára minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának legalább egy napig.
Például, egy házaspár négy gyermeket nevel, akik 3-6-9-12 évesek. A szülők júniusban elválnak és a két idősebb gyermek az édesapával marad. Ebben az esetben az anya utoljára június hónapban minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának, így az adóelőleg kitöltése során július hónapot kell megjelölnie a jogosultság megszűnésének hónapjaként.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét minden más kedvezményt megelőzően érvényesíti a munkáltató, kifizető. Ez azt jelenti, hogy az anya az említett jövedelmeire tekintettel nem tudja az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt érvényesíteni, azonban nincs akadálya annak, hogy a bérjövedelmével kapcsolatban családi járulékkedvezményt érvényesítsen. Annak érdekében, hogy az érintett édesanya a családi járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ahhoz a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot is ki kell töltenie és oda kell adnia a munkáltatójának.
Hasonlóan kell eljárnia az édesanyának akkor is, ha van olyan összevont adóalapba tartozó jövedelme, amelyre vonatkozóan a négygyermekes anyák kedvezményét nem tudja érvényesíteni, de a családi kedvezményt vagy családi járulékkedvezményt igen. 


2020-01-21

Kajla Fülöp kalandjai - 10. rész - Móresóra



Kajla Fülöpöt gyávának nevezi Mezei Pocok Vince, s ezért a mi kis nyuszink úgy megharagszik rá, hogy úgy dönt, móresre tanítja a kis gaz pockot.



S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020-01-20

Kajla Fülöp kalandjai - 9. rész - Költők egymás között


Fülöp ma ismét bebizonyítja, milyen kis butuska. Költőnek képzeli magát, aki verseket írt, s miután találkozik egy másik költővel, aki egy madárka és tojásokat költ ki egy fán ringatózó fészekben, eldönti, hozzá hasonlóan ő is egy faágon fok lakni egy nyúlfészekben.


S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020-01-16

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - Családi kedvezmény


Ma a családi kedvezményről lesz szó, ami a második kedvezmény a sorban.

Családi kedvezmény (SZJA alap és járulék alap kedvezmény. Tehát ha az adóalap több mint a családi kedvezmény, akkor az szja nulla lesz és a járulékalapot lehet csökkenteni a továbbiakban, így a levont járulék is kevesebb lesz, s még több a nettó kifizetendő jövedelem )

Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 133 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, két eltartott esetén 20 ezer forinttal három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
-      az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra. Családi pótlékra az élettársakként együtt élő vér szerinti szülők is jogosultak, továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) jogosultnak tekinti azt a szülővel együtt élő élettársat is, aki az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (jogosultság jogcímeként nekik is a „4” jogcímkódot kell szerepeltetniük);
-      a gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó szülők a Cst. alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A Cst. nem köti bírósági döntéshez, egyezséghez a családi pótlékra való jogosultságot, elegendő, ha a felek erre vonatkozóan közös nyilatkozatot tesznek a folyósító szerv felé. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek a felváltva gondozott gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
-      a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. Év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. (Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek, a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, viszont házastársa is jogosult arra, hogy adóelőleg-nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére);
-      a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
-      a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak azzal, hogy hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is (így pl. egy elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után);
-      az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
-      akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
-      aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
-      a rokkantsági járadékban részesülő személy,
-      a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
-      a bíróság döntése, egyezség, a családi pótlék folyósítójánál tett közös nyilatkozat alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott
-      a kedvezményezett eltartott,
-      az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után
·       nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak),
·       családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében),
·       vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében);

A családi járulékkedvezmény
A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Például, ha az egyedülálló magánszemély 3 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta háromszor 220 000 forint, együttesen 660 000 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 350 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 660 000 forintnak a bért meghaladó részét, azaz 310 000 forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 310 000 forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 46 500 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.






Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

2020-01-15

Kajla Fülöp kalandjai - 8. rész - A nadrág csapdája






Fülöp és Etüske ma nagyon izgalmas helyzetbe kerülnek. Miután egyikük nadrágot, másikuk inget húz, nem igazán tudnak menekülni a csősz elől, aki a táskájába teszik őket, és ...........


S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020. évi adóelőleg nyilatkozatok - Első házasok kedvezménye


Azért, hogy már a januári bérek kifizetésekor megkapjátok a különböző adókedvezményekből származó csörgő forintokat, adjátok le időben az ehhez szükséges nyilatkozatokat.

Első kedvezmény, amiről ma szó lesz:


Első házasok kedvezménye (SZJA adóalap kedvezményre jogosít)

Itt nagy változás nincs
Jogosultság az első házasok kedvezményére
Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha 2014. december 31-ét követően került sor – akár belföldön, akár külföldön – a házasságkötésre és legalább egyiküknek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Béktv.) 3. § (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is érteni kell.

Az első házasok kedvezménye – a családi kedvezményhez hasonlóan az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri az első házas kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért az adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A jogosultak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 33 335 forint. Az első házasok kedvezménye a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta 5 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a házaspárok rendelkezésére.
Első jogosultsági hónapnak a házasságkötést követő hónapot kell tekinteni. A házassági életközösség fennállása alatt legfeljebb 24 hónapon keresztül érvényesíthető ezen a jogcímen kedvezmény. A kedvezményt nem veszíti el a magánszemély akkor sem, ha eközben magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá vagy, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőzően érvényesíthető. A 24 hónapos jogosultsági idő csak abban az esetben szakad meg, ha a házassági életközösség időközben felbomlik.




Remélem segítettem!

Bodor Marcsi

2020-01-14

Valentin napi akció



Egy hónap és Valentin nap. Lepd meg párod, és foglalj már most a Riadorma Apartmanba szállást két éjszakára, s a harmadik éjszakát ajándékba kapod.


Foglalni az alábbi elérhetőségeken:

Bodor Marcsi
Riadorma Apartman - Cserkeszőlő
06305519779
bodor.maria@gmail.com

Riadorma Apartman Cserkeszőlő árai 2020. január 01-től

Kedves Vendégeim,

Köszönet mindenkinek, aki eddig már járt nálam! Külön hálám a visszatérőknek! Ez azért visszaigazolás számomra, és igyekszem a jövőben is megtenni mindent azért, hogy jól érezzétek magatokat a Riadorma Apartmanokban.

Aprócska rossz hír, hogy az árakat, melyek az elmúlt 3 évben voltak, korrigálnom kell egy picurkát. Remélem ez nem szegi kedveteket, és találkozunk valamikor ebben az évben!




Bodor Marcsi
Riadorma Apartmanok - Cserkeszőlő
06305519779

Minimálbér és garantált bérminimum 2020-ban



2020. január 1-jétől a minimálbér 161 ezer forint, a garantált bérminimum 210 600 forint. Ezeket az összegeket természetesen teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén értjük, amit meg lehet határozni havi-, heti-, napi-, és órabérben is. Ez esetekben az alábbiak szerint alakulnak a bruttó összegek:

Minimálbér 2020

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől 

Havibér alkalmazása esetén 161 000 forint 
Hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint
Napibér alkalmazása esetén 7410 forint
Órabér alkalmazása esetén 926 forint. 

Garantált bérminimum 2020

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől 

Havibér alkalmazása esetén 210 600 forint
Hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint
Napibér alkalmazása esetén 9690 forint
Órabér alkalmazása esetén 1211 forint.

Idén is szeretném kihangsúlyozni, hogy figyeljétek, minimálbérre vagy garantált bérminimumra vagytok-e jogosultak. Ha munkakörötök legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel, akkor jár a garantált bérminimum, ami azért lényegesen magasabb mint a minimálbér.
Remélem segítettem!
Bodor Marcsi

2020-01-13

Kajla Fülöp kalandjai - 7. rész - Kajlamajka


Fülöpöt ma Etüske elviszi egy dinnyeföldre, ahol a mi kis nyuszink még soha nem járt, s mikor meglátja a sok finomságot, mohósága kajla kalamajkába, azaz kajlamajkába sodorja 😃





S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020-01-11

Kajla Fülöp kalandjai - 6. rész - Etüske fejalja






Kajla Fülöp kalandjainak mai része arról szól, hogy jár Fülöp sünbarátja, Etüske, az új párnájával, ami igazából nem más, mint egy zacskós tej 😃




S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre


2020-01-09

Kajla Fülöp kalandjai - 5. rész - Narancssárga





Ma egy nagyon finom gyümölcs színéről, a narancssárgáról mesélek, s közben megismerjük Fülöp legújabb kalandját.





S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020-01-08

Kajla Fülöp kalandjai - 4. rész - A tejfog






Kajla fülöp mai kalandja a kis tejfogúaknak szól elsősorban. Azoknak, akik még nem tudják mi fog történni, s azoknak is, akik már izgatottan várják hogy fogacskáik potyogjanak, s azoknak is, akik már túl vannak pár fog elvesztésén, s büszkén mutogatják már a fogak helyét és a helyettük növő újakat, s természetesen mindenkinek, akik szeretik a meséket.




S tudjátok, ha nem indulna a mese, kattintsatok az alábbi linkre

2020-01-07

Kajla Fülöp kalandjai - 3. rész - Mezei idő





Fülöp és Etüske kalandjai ma a mezőn folytatódnak, ahol egy igazi arany órát találnak. Hallgassátok csak meg!




S tudjátok, ha nem indul a mese, kattintsatok az alábbi linkre

Kisadózók (KATA adóalanyok) figyelem! Rendezzétek 100 ezer forint feletti tartozásaitokat, különben

a NAV megszünteti KATA adóalanyiságotokat!

A NAV az alábbiakban hívja fel az KATA adózók figyelmét tartozásuk rendezésére, ha továbbra is KATA adóalanyok szeretnének maradni:

Ha a kisadózó vállalkozás tartozása december 31-én meghaladja a 100 000 forintot, az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát.
Ha a kisadózó megfizeti a teljes adótartozását a határozat véglegessé válásáig, akkor nem „esik ki” a katából.
A tartozás megfizetését jelenti,
  • ha a kisadózó legkésőbb az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig adótartozását minden adónemre vonatkozóan megfizeti (pl. átutalással, csekken, bankkártyával stb.);
  • az adóhatóság az adótartozás teljes összegére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy
  • az adóhatóság a tartozást méltányosságból elengedte és az engedélyező határozat véglegessé vált.

Forrás:


Bodor Marcsi