Adó 1+1%
Azt
hiszem eleget írtam az igazolásokról, hogy kinek, mikor, mit, hova kell
küldeni, körülbelül túl vagyunk a döntésen, választáson, vagy azon, hogy
aláírtuk amit aláírattak velünk, s már tudjuk, ha magánszemélyként önadózóként
kell-e elkészítenünk adóbevallásunkat, vagy majd valaki helyettünk gondoskodik
erről. Az egyéni vállalkozóknak holnap lejár az adóbevallási határideje, de
nekik van is könyvelőjük, aki segíti őket folyamatosan, ha kérdésük lenne,
ettől függetlenül sokszor ők sem tudják, hogy az adó 1% felajánlása hogyan
történik a bevallásban. Most erről szeretnék írni saját szavaimat összevetve a
NAV tájékoztatóval. A közérthetőbb lényeg a vastagon szedett szövegben J
Az adóbevallásunkban, az adónk 1 + 1
%-át ajánlhatjuk fel, de ki, mekkora összegről és milyen esetben rendelkezhet?
Bárki felajánlhat adó 1%-ot, aki
adóbevallást ad valamilyen formában teljesítve adókötelezettségét (feltéve,
hogy van is olyan jövedelme amit úgy nevezünk, hogy összevonás alá eső
jövedelem, s ez adóalapot is képez) - személyi jövedelemadó-bevallást, adónyilatkozatot
vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói
adómegállapítás útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről
rendelkezni.
Magánszemélyeken kívül az egyéni
vállalkozók és őstermelők is nyilatkozhatnak, ha volt 2015-ben bevétele/jövedelme munkaviszonyból, munkaviszonnyal kapcsolatos
költségtérítésből, külszolgálatból, vagy volt más bérjövedelme (ezt nem a
munkaviszonyban összefüggésben adják, pl álláskeresési járadék, álláskeresési
segély, de a táppénz és a gyed is ide tartozik), más nem önálló tevékenységből
származó jövedelme (pl társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának
jövedelme), önálló tevékenységből származó jövedelem (pl megbízási díj), egyéni
vállalkozói kivétje, átalányadós egyéni vállalkozó jövedelme, mezőgazdasági
őstermelésből származó jövedelme, egyéb jogcímen kapott jövedelme (pl
értékpapír juttatás) - Azaz a
magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak
rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az
összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti
az, ha a magánszemély bevallásban fizetendő adója 0 forint (például az egyes
adókedvezmények miatt). Egyházak részére még ebben az esetben is érdemes
rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – kiegészítő támogatása a
rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján
történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére
juttatott állami támogatás összegét. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak
akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100
forint.
Csökkentik az 1 % alapját az adóalap
kedvezmények, mint például első házasok
kedvezménye, családi kedvezmény, de például nem csökkenti a súlyos
fogyatékosság kedvezménye, mert az adót csökkent, nem az adó alapját. Bár az
önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási
befizetésekhez kapcsolódó rendelkezés az adóról teljesen máshol található a
bevallásban mint az adóalap kedvezmények, ezek is az adóalap utáni adó terhére
kerülnek elszámolásra, s ezeket is felsorolja NAV mint az adó 1% alapját
csökkentő tételeket. Az 1 százalék
alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös
pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági és a nyugdíjbiztosítási
nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget
a magánszemély határidőre megfizette.
Ha az előzőekben felsorolt összevonás
alá eső jövedelmed nem volt, csak úgynevezett külön adózó jövedelmed (pl.
ingatlanértékesítésből), akkor szinte hiába minden - Ugyanakkor a
különadózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből,
árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó
vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével) stb., nem
tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem
is lehet rendelkezni.
Az adó határidőben történő megfizetése
fontos kritérium!
Az
1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Mivel az összevont
adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az
adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik
adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől
levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó összegét, az
adót a magánszemély határidőre megfizette.
Ha az adókülönbözetet a rád irányadó
határidőben (ami lehet részletfizetés vagy más esetben eltérő dátum az
adóbevallási határidejénél) megfizeted, vagy ha más adónemen (az személyi
jövedelemadó egy adónem, az áfa egy másik adónem…) túlfizetésed van, s onnan
átvezetésre kerül oda, ahol tartozásod van, akkor határidőben megfizetettnek
tekinti a hatóság az adódat, és rendelkezhetsz szabadon az 1%-okkal. Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri
el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben
megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót - a magánszemély május 20-ig,
illetve - az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére
kötelezett magánszemély február 25-ig megfizeti. Megfizetettnek kell tekinteni
az adót akkor is – feltéve hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást
választotta, és az adóhatóság által közölt adatok javítására volt szükség –, ha
azt a magánszemély május 20-a után, de az adóhatóság a javított adatok alapján
megállapított adóról szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon
belül megfizeti. Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az
esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési
halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget
tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató,
általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi
jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata alapján legfeljebb 6 hónapon
keresztül a 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg. Az adózó nem csak
befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen nyilvántartott
túlfizetésének (például: áfa, eva stb.) átvezetése útján is megfizetheti a
személyi jövedelemadó tartozását.
Kinek ajánlhatjuk fel?
Többször előfordult már, hogy valaki
szerette volna ovinak-kórháznak, iskolának-ovinak ….. vagy egyéb más
párosításban felajánlani. Sajnos ezt így nem lehet.
Kedvezményezettet
két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az
egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha
valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy
rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át
a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott
két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.
Az egyik 1%-ot felajánljuk egy
adószámmal rendelkező civil szervezetnek, ide tartoznak az alapítványok,
egyesületek, mint például az iskolák, óvodák, kórházak…
Én most itt találtam meg a NAV listát,
ahol ellenőrizni lehet az adószámot. Ez már a 2016-ra regisztráltakat
tartalmazza, de nekünk még a 2015-ös lista kell, de azt nem tudtam megnyitni.
2015-ös lista (amit nem tudtam
megnyitni) elméletileg szintén megtalálható a NAV honlapján az alábbi
linken:
A legjobb a jól bevált módszer, ha nem vagy biztos a dolgodban, kérj
egy szórólapot amin szerepel az adószáma annak, akinek felajánlanád az 1%-od.
A
kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide
tartoznak a közhasznú tevékenységet ténylegesen folytató egyesületek,
alapítványok, és közalapítványok, amelyeket a magánszemély rendelkező
nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel (2012.) a bíróság
nyilvántartásba vett.
Ugyancsak
ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt
következő kedvezményezetteknek: - Magyar Tudományos Akadémia; - az országos
közgyűjtemények16 ; - Magyar Állami Operaház; - Magyar Országos Levéltár; -
Országos Széchényi Könyvtár; - Magyar Nemzeti Filmarchívum; - Neumann János
Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; - az országos szakmúzeumok; - azok a
könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadó-
művészeti tevékenységet folytató szervezetek, amelyek valamely önkormányzattól,
vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek; - a
felsőoktatási intézmények; - Nemzeti Együttműködési Alap - Magyar Művészeti
Akadémia.
A
rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége.
Az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott
rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét,
székhelyét. A közzétett listát az adóhatóság folyamatosan frissíti.
A másik 1% az egyházaknak + kiemelt
előirányzatnak adható. Jelenleg ilyen
kiemelt előirányzat a 1823 technikai számú Nemzeti Tehetség Program. Évekkel
ezelőtt még parlagfű mentesítésre is lehetett adni, de ez már megszűnt. Tehát
marad a 1823 Nemzeti tehetség program, vagy az egyházak, mint például amikkel
én a legtöbbször találkozom az adóbevallások kapcsán a 0011 Magyar Katolikus
Egyház, 0066 Magyarországi Református Egyház.
A
kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak.
Ebbe a csoportba tartoznak Ehtv.17 szerinti bevett egyházak feltéve, hogy az
adóhatóságtól technikai számot kaptak, továbbá az Országgyűlés által
meghatározott kiemelt előirányzat . A rendelkező nyilatkozaton a
magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie.
A 2015-ben egyházi kedvezményezettként megjelölhető technikai számok a
www.nav.gov.hu internetes oldalon is megtalálhatóak. A nyilatkozaton
feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is.
Pontosan
itt találhatod meg a technikai számokat.
Az
adó 1%-ról itt olvashattok bővebben a NAV oldalán.
Remélem
segítettem!
Marcsika
